A durva hangnemű kommunikáció a beosztottakkal, a bántó kifejezések használata sérti a munkatársakkal való alkotó együttműködés követelményét, ezért bizonyítottsága megalapozza a "vezetője bizalmát elvesztette" felmentési ok jogszerűségét – mondta ki a Kúria.
Mikor közölhető a köztisztviselővel a felmentés, a felmentési időszak alatt bekövetkezett illetményalap-emelést figyelembe kell-e venni a végkielégítésnél? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.
T. Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy az alábbi esetben mi a követendő eljárás? Polgármesteri hivatalnál osztályvezetői munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő jogviszonyának átszervezéssel történő megszüntetésére kerülne sor. A képviselő-testület november közepén fog dönteni arról, hogy a hivatal SZMSZ-ét módosítja, így két osztály összevonására kerül sor december 1-jétől. Az egyik osztályvezető kapja meg a két osztály feladatait, a másik munkaköre megszűnne. Ebben az esetben az osztályvezető felmentésére sor kerülhet átszervezési indokkal? A képviselő-testület döntését követően át lehet adni a felmentést azzal, hogy december 1-jén indulna a felmentési idő, vagy meg kell várni a hatályba lépést és december 1-jén adható át legkorábban a felmentés? Abban az esetben, ha a képviselő-testületi döntést követően a köztisztviselő keresőképtelen lesz (nem beteg gyermek miatt), postai úton is lehet kézbesíteni a felmentést azzal, hogy a felmentési idő december 1-jén, vagy a keresőképtelenség lejártát követően kezdődik. A végkielégítés alapja a felmentési idő kezdetekor érvényes illetmény? A köztisztviselőnek december 31-éig illetményeltérítése van, és a képviselő-testület várhatóan január 1-jétől emelni fogja az illetményalapot. Ebben az esetben a januári felmentési időre járó illetmény az osztályvezetői besorolásnak megfelelő 100 százalékos beállású, magasabb illetményalappal kiszámolt illetmény lesz?
Munkahelyi felmondás után vagy kormánytisztviselő lemondása vagy felmentése után a történő munkavállalás esetén létesíthet-e újból közszolgálati viszonyt a munkavállaló, és ha igen, hány éven belül. Ugyanez a szabály vonatkozik-e a munkavállalóra, ha jelenleg kormánytisztviselő és a kormányzati szervnél létszámleépítés kapcsán szűnik meg a jogviszonya?
Tisztelt Szakértő! Egy munkavállalónknak rendes felmondással megszüntettük a munkaviszonyát. A felmondási idő 30 nap. Az utolsó munkában töltött napot a felmondás átadásának napjában állapítottuk meg, ezt követően kiadtuk az időarányos szabadságát, és az utolsó munkában töltött napjától számított 5 napon belül kifizettük neki a fennmaradó munkabérét. Most jelentkezett a munkavállaló, és jelezte, hogy az általunk már elszámolt felmentési időszakban táppénzes állományba került. Érinti-e ezen táppénz bármilyen módon a már kifizetett felmentési időszakot?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel kapcsolatban szeretnék segítséget kérni: Az a másodállásos egyéni vállalkozó, akit közalkalmazotti jogviszonyában felmentettek a munkavégzési kötelezettség alól, dolgozhat-e a saját vállalkozásában? Ha igen, szükséges-e a munkáltatójának bejelentenie és írásbeli hozzájárulást kérnie? Előre is köszönöm válaszát. Üdvözlettel: Léderer Györgyné
Tisztelt Szakértő! Munkaviszonyomat a munkáltatómmal közös megegyezéssel szüntettük meg (még tart). Ebben az állt, hogy munkaviszonyom december 31-ével szűnik meg, s utolsó munkában töltött napom október 20. A szöveg szerint a ki nem adott szabadságomat a munkáltatóm pénzben megváltja. Pénteken megkaptam a kilépő papírokat és az összeget is. Meglepődve tapasztaltam, hogy erre az időre kiadottnak tekintették egyrészt az eddig ki nem vett (10 munkanap), illetve a december 31-éig majd "keletkező" szabadságnapokat is. A 2 ünnep között már korábban kértem, hogy adják ki szabadságomat (akkor még nem tudtam, hogy már nem lesz aktuális), de most arra számítottam, hogy ezzel az nem kiadott lesz, hiszen felmentettek a munkavégzés alól. Tévedtem. A munkáltatómnak Ön szerint ezek alapján ezekhez volt joga? Milyen lehetőségeim vannak, ha vannak? Köszönettel.
Felperes kormánytisztviselői jogviszonyát megszüntette az alperes. A Kúriánál landolt jogi vitában egyebek között az eljárás jogszerűségéről és a felperes kártérítéséről folyt a vita.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk (kft.) a közeljövőben végelszámolását tervezi. Mikor kell (lehet) a dolgozók munkaviszonyának megszűnését kezdeményezni? Addig a kft. végelszámolása nem érhet véget, míg a dolgozók felmondási (felmentési ) ideje le nem telik? A 60 évet betöltő dolgozók milyen szociális ellátásban bízhatnak, ha nem sikerül munkahelyet találniuk?
T. Címzett! Szeretném megkérdezni, hogy egy táncművész közalkalmazott esetében, aki elérte a táncművészeti életjáradék megállapításához szükséges szolgálati időt, milyen módon lehet jogszerűen megszüntetni a közalkalmazotti jogviszonyt? Hogyan kell értelmezni az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 43/B §-ában foglaltakat a Kjt. felmentési szabályai tekintetében? A munkáltató élhet-e Kjt. 30. § (1) bek. d) pontjában megjelölt felmentési indokkal? Vagy csak közös megegyezéssel, illetve lemondással lehet megszüntetni a jogviszonyt?
Tisztelt Szakértő! A dolgozónak 13 év után munkáltatói rendes felmondással megszűnt a munkaviszonya. Az erről szóló értesítés tartalmazza, hogy 3 havi végkielégítés illeti meg, illetve 55 nap felmondási idő, aminek fele alól felmentik, a másik felének ledolgozására kötelezik. A dolgozó kérte, hogy először a 28 nap felmentett időt szeretné letölteni, majd utána a 27 napot. Ezt a felmondás tartalmazza is. A munkavállaló hamar talált munkát, illetve egyéb okokból sem szeretné majd a felmondási idő második felét ledolgozni. A felmondási idő letöltésétől kizárt, hogy eltekintene közös megállapodás alapján. Az interneten talált leírás alapján: "A munkáltató rendes felmondása esetén, ha a munkavállaló a felmondási idő alatt munkaviszonyának megszüntetését a munkavégzés alóli felmentése előtti időpontra kéri, a munkáltató köteles a munkaviszonyt a munkavállaló által megjelölt időpontban megszüntetni. A felmondási időből még hátralévő időre a munkavállaló munkabért nem kap." Egy másik picit másképp fogalmaz: „A felmondási időt a felek közös megegyezéssel, utólag megrövidíthetik. Ha ezt a munkavállaló kéri (munkáltató rendes felmondás esetén), a munkáltató köteles a munkaviszonyt a kért korábbi időpontban megszüntetni. A „kieső” időre ilyenkor nem jár járandóság.” Igaz ez? Ha igen, melyik jogszabályban találom meg? Ha kéri a felmondási idő alatti munkaviszony megszűntetést, akkor a végkielégítés kifizetését ez nem veszélyezteti? Segítő válaszát előre is köszönöm.
Betegsége miatt nem tudta ellátni a rá osztott feladatot, ezért bocsátották el – állította egy munkavállaló a Kúriának beterjesztett felülvizsgálati kérelmében. Az ítélet támpontot jelenthet abban, kinek, mit kell bizonyítania, hogy megfelel vagy sem a munkáltató eljárása az egyenlő bánásmódra vonatkozó rendelkezéseknek.
Egy vállalkozás 2016. július 31-ével megszűnik, az üzlet, amelyben egy munkavállaló dolgozott, bezár. A munkavállalónak július 1-jével felmondtak. Munkaviszonya alapján részére 4 havi felmondási idő jár, melyből egy hónapot (a júliust) le kell dolgoznia, a további három hónapra felmentették a munkavégzés alól. Kérdésem az, hogy ebben az esetben a munkavállaló a felmentés ideje alatt elhelyezkedhet-e másik munkáltatónál augusztus 1-jétől?
Tizennégy évig húzódott egy helyettes államtitkár bírósági ügye, amit azért kezdeményezett, mert állítása szerint, amikor felmentették a tisztségéből, nem a jogszabályoknak megfelelően ajánlottak fel neki másik álláshelyet.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakat szeretném megkérdezi: 1. Helyi önkormányzat által fenntartott közgyűjteményi intézmény igazgatójának tekintetében a polgármester élhet-e a kinevezési joggal, vezetői megbízással, vezetői megbízás visszavonásának jogával, illetve a felmentési joggal, vagy csak a képviselő-testületnek van ilyen joga? 2. Ugyanezen intézmény igazgató-helyettese tekintetében ki gyakorolhatja a fentiekben említett jogköröket (képviselő-testület vagy az igazgató)?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték