Felperes kormánytisztviselői jogviszonyát megszüntette az alperes. A Kúriánál landolt jogi vitában egyebek között az eljárás jogszerűségéről és a felperes kártérítéséről folyt a vita.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk (kft.) a közeljövőben végelszámolását tervezi. Mikor kell (lehet) a dolgozók munkaviszonyának megszűnését kezdeményezni? Addig a kft. végelszámolása nem érhet véget, míg a dolgozók felmondási (felmentési ) ideje le nem telik? A 60 évet betöltő dolgozók milyen szociális ellátásban bízhatnak, ha nem sikerül munkahelyet találniuk?
T. Címzett! Szeretném megkérdezni, hogy egy táncművész közalkalmazott esetében, aki elérte a táncművészeti életjáradék megállapításához szükséges szolgálati időt, milyen módon lehet jogszerűen megszüntetni a közalkalmazotti jogviszonyt? Hogyan kell értelmezni az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 43/B §-ában foglaltakat a Kjt. felmentési szabályai tekintetében? A munkáltató élhet-e Kjt. 30. § (1) bek. d) pontjában megjelölt felmentési indokkal? Vagy csak közös megegyezéssel, illetve lemondással lehet megszüntetni a jogviszonyt?
Tisztelt Szakértő! A dolgozónak 13 év után munkáltatói rendes felmondással megszűnt a munkaviszonya. Az erről szóló értesítés tartalmazza, hogy 3 havi végkielégítés illeti meg, illetve 55 nap felmondási idő, aminek fele alól felmentik, a másik felének ledolgozására kötelezik. A dolgozó kérte, hogy először a 28 nap felmentett időt szeretné letölteni, majd utána a 27 napot. Ezt a felmondás tartalmazza is. A munkavállaló hamar talált munkát, illetve egyéb okokból sem szeretné majd a felmondási idő második felét ledolgozni. A felmondási idő letöltésétől kizárt, hogy eltekintene közös megállapodás alapján. Az interneten talált leírás alapján: "A munkáltató rendes felmondása esetén, ha a munkavállaló a felmondási idő alatt munkaviszonyának megszüntetését a munkavégzés alóli felmentése előtti időpontra kéri, a munkáltató köteles a munkaviszonyt a munkavállaló által megjelölt időpontban megszüntetni. A felmondási időből még hátralévő időre a munkavállaló munkabért nem kap." Egy másik picit másképp fogalmaz: „A felmondási időt a felek közös megegyezéssel, utólag megrövidíthetik. Ha ezt a munkavállaló kéri (munkáltató rendes felmondás esetén), a munkáltató köteles a munkaviszonyt a kért korábbi időpontban megszüntetni. A „kieső” időre ilyenkor nem jár járandóság.” Igaz ez? Ha igen, melyik jogszabályban találom meg? Ha kéri a felmondási idő alatti munkaviszony megszűntetést, akkor a végkielégítés kifizetését ez nem veszélyezteti? Segítő válaszát előre is köszönöm.
Betegsége miatt nem tudta ellátni a rá osztott feladatot, ezért bocsátották el – állította egy munkavállaló a Kúriának beterjesztett felülvizsgálati kérelmében. Az ítélet támpontot jelenthet abban, kinek, mit kell bizonyítania, hogy megfelel vagy sem a munkáltató eljárása az egyenlő bánásmódra vonatkozó rendelkezéseknek.
Egy vállalkozás 2016. július 31-ével megszűnik, az üzlet, amelyben egy munkavállaló dolgozott, bezár. A munkavállalónak július 1-jével felmondtak. Munkaviszonya alapján részére 4 havi felmondási idő jár, melyből egy hónapot (a júliust) le kell dolgoznia, a további három hónapra felmentették a munkavégzés alól. Kérdésem az, hogy ebben az esetben a munkavállaló a felmentés ideje alatt elhelyezkedhet-e másik munkáltatónál augusztus 1-jétől?
Tizennégy évig húzódott egy helyettes államtitkár bírósági ügye, amit azért kezdeményezett, mert állítása szerint, amikor felmentették a tisztségéből, nem a jogszabályoknak megfelelően ajánlottak fel neki másik álláshelyet.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakat szeretném megkérdezi: 1. Helyi önkormányzat által fenntartott közgyűjteményi intézmény igazgatójának tekintetében a polgármester élhet-e a kinevezési joggal, vezetői megbízással, vezetői megbízás visszavonásának jogával, illetve a felmentési joggal, vagy csak a képviselő-testületnek van ilyen joga? 2. Ugyanezen intézmény igazgató-helyettese tekintetében ki gyakorolhatja a fentiekben említett jogköröket (képviselő-testület vagy az igazgató)?
Tisztelt Szakértő! Állami szférában közalkalmazotti jogviszonyban lévő hölgy 40 éves korkedvezményes nyugdíjba vonulásának engedélyét kérelmezte. 28 éves jogviszonyának köszönhetően 7 hónap felmentési időt állapítottak meg, melynek felére munkavégzésre kötelezték. Ugyanakkor az arányosan járó éves szabadság kiszámításakor a munkáltató a felmentési időnek csak a munkavégzéssel töltött időszakát vette számításba. A munkavégzés alóli időszakot nem tekinti beszámíthatónak, mondván azt az időszakot beszámíthatják, de nem kötelezik rá őket törvényileg?! Kicsit utánakerestem törvényeknek, és az alábbiakra bukkantam: Mt. 115. § (1) bekezdés szerint szabadság jár a munkában töltött idő esetén. Mt. 115. § (2) bekezdés a) pontja szerint munkaidőnek minősül a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés. Mt. 55. § (1) bekezdése taglalja ezt a fogalmat. Talán a k) pontban lévő, „munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott időtartamra” megfogalmazást lehetne beleilleszteni az adott esetre. Válaszát előre is köszönöm!
Több cikk jelent meg az elmúlt hetekben egy soroksári középiskolai esetről, amikor egy pedagógus az egyik tanár és több tanuló elmondása szerint szexuálisan zaklatta a diáklányokat. A tanárnőnek, aki ezt nyilvánosságra hozta, néhány nap múlva – pedagógushoz nem méltó viselkedéssel és munkájának elhanyagolásával indokolva – megszüntették a jogviszonyát.
Tisztelt Szakértő! Egyik dolgozónknak június 8-án felmondtunk, június 9. napján kezdődő 35 nap felmondási idővel. Felmondását június 8-án 12.20 -kor átvette, majd ebédidőben elment a háziorvoshoz, és táppénzre vették június 8-ától. Az orvosi igazoláson annyi szerepel, hogy keresőképtelen állományba vették június 8-án. A délelőtt, délután nincs aláhúzva. A bérét június 8-ára betegszabadságként számfejtettük. Ő normál munkaidőben dolgozott, minden nap 8-16 óráig. Most kifogásolja, hogy a számfejtés rossz volt, mert június 8-ára 5 órai teljes munkabért kér, és a 3 órára járna csak a betegszabadság részére. Kérem, amennyiben lehetőségük van rá, szíveskedjenek válaszolni kérdésemre, mert július 26-áig tehetjük ezt meg, utána munkaügyi bírósághoz fordul. Előre is köszönöm a válaszukat.
Jogellenesen szüntették meg a kormánytisztviselő jogviszonyát. A négy éve folyó peres ügyre a Kúria tett pontot.
Az alperes a felperes külszolgálatát Magyarország soros elnökségére történt felkészülés időszakában – a felperes terhessége alatt – különösen fontos szolgálati érdekre hivatkozva megszüntette, amely intézkedés a felperes közszolgálati jogviszonya fennállását nem érintette. A peres ügy a Kúriáig jutott.
Tisztelet Uram/Asszonyom!A helyi Polgármesteri Hivatalnál 1994. júniusában létesítettem szerződéses munkaviszonyt1998.09.01. napjával "véglegesítésre" kerültem, azaz teljes munkaidős határozatlan időre kinevezett munkavállaló lettem (jelenleg közszolgálati ügykezelő).Pár hete módosították a hivatal SZMSZ-ét, mely szerint a jelenlegi 100 fős foglalkoztatotti létszám helyett 88 fő szükséges a hivatal működéséhez. Ez maga után vonta, hogy 12 munkavállalót két részletben elbocsátanak. Sajnálatos módon én is "bekerültem" ebbe a körbe - sőt, az elsőbe - így a közszolgálati jogviszonyomat az alábbiak szerint felmentéssel megszüntették: - A felmentés időtartamát 2 hónapban határozták meg, melynek kezdete: 2013.03.15. vége: 2013.05.15.- A munkavégzés alól 2013.03.15-2013.05.15-ig mentesítettek. - A végkielégítéshez 14 év közszolgálati jogviszonyt vettek figyelembe, mely alapján 5 havi végkielégítést állapítottak meg.Kérdéseim az alábbiak lennének:- Jól tudom-e, hogy a felmentési idő legalább 2 hónap (max. 8 hónap), mely a közszolgálati jogviszonyban töltött 10 év után +2 hónappal meghosszabbodik? Ezek alapján a munkáltatóm nem tévedett az általa 2 hónapban megállapított felmentési időtartamban (azaz nem 4 hónap felmentési idő járna számomra)? - A házasságom megromlását követően 2009. szeptemberében közös megegyezéssel elváltunk (akkor a második lányommal voltam itthon GYES-en), azóta egyedülállóként nevelem két kiskorú gyermeket (6 és 8,5 évesek). Sajnálatos módon a nagyobbik lányomnál 1,5 éve pulmonológiai betegséget (asthma bronchiale) diagnosztizáltak, így őt mint tartós beteg gyermeket nevelem. Fenti életkörülményekre tekintettel (elvált, két gyermeket - egyikük tartósan beteg - egyedül nevelő édesanyát) nem illetett volna meg esetleg bármilyen felmentési vagy felmondási védelem? Segítő közreműködésüket és válaszukat előre is köszönöm, tisztelettel:Magyar Mónika
Egy hét leforgása alatt egymásnak gyökeresen ellentmondó ítéletet hozott a magyar Alkotmánybíróság és a strasbourgi Nemzetközi Bíróság. A 2011-ben megsemmisített szabály alkalmazhatóságáról szóló döntés, azaz, hogy lehet-e indokolás nélkül felmenteni a kormánytisztviselőket, további aggályokat vet fel a jelenleg is folyamatban lévő munkaügyi jogviták elbírálásakor.
dr. Kéri Ádám
ügyvéd, compliance szakértő
dr. Bartha László
adójogi szakjogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték