360 találat a(z) eredménytartalék cimkére

Katás egyéni cég megszűnése Kérdés

Katás időszak alatt be nem folyt számlák ellenértékére az egyéni cég megszűnésekor a nyereségadót megfizetettnek kell-e tekinteni a fennálló követelésekre, melyek a tao alá visszatérést követően folynak be, vagy be sem folynak a végelszámolás befejezéséig. Ezen követelések a számviteli törvény hatálya alá való visszatérésnél adózott eredménytartaléknak vagy még le nem adózott eredménytartaléknak minősülnek, netán bevételként kell elszámolni őket a számviteli törvény alá való visszatéréskor?

Eredménytartalék terhére emelt saját tőke kivonása végelszámoláskor Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy végelszámolás alatt álló kft. A 2016-ban kötelező jegyzett tőke-módosítást eredménytartalék terhére (2 500 ezer Ft) teljesítette. Végelszámolás zárásakor a saját tőke helyzete: -jegyzett tőke : 500 ezer Ft, eredménytartalékból emelt jegyzett tőke: 2 500 Ft, eredménytartalék: mínusz. A kérdésem, hogy ebben az esetben a) a 2,5 millió Ft-ot, amit eredménytartalékból emelt, vissza kell könyvelnem eredménytartalékra és a fennmaradó eredménytartalékkal (ami közben negatív lett) elérhető tőkét (kevesebb, mint a jegyzett tőke) összege alapján fizettetem meg az szja-t és eho-t, b) mindentől függetlenül a 2,5 millió után meg kell fizetni az szja-t és ehot és a maradék tőke kerül taggal szembeni kötelezettségre (amit további adó nem terhel). Melyik út a helyes? Válaszát előre is köszönöm.

Végelszámolás osztalékkötelezettséggel Kérdés

Egyik vállalkozásunk végelszámolásról döntött. A végelszámolási eljárás elkezdődött. A társaság negatív eredménytartalékkal rendelkezik, viszont a pénztárában 1 millió forint található. Jóváhagyott osztalékkötelezettsége is van. Kérdésem arra irányul, hogy vagyonfelosztásnál (mivel a pénztár nem mínuszos) le kell-e adóznia ezen kötelezettségét? A mielőbbi választ köszönöm.

Átalakulás kiválással II. Kérdés

Kedves Pölöskei Pálné! Köszönöm válaszát. Még egy kérdésem lenne vagyis inkább pontosítás. Az átalakuló (jogelőd) cég esetén a vagyonmérleg-tervezetben meg kell bontani a kiváló (létrejövő) és változatlan formában tovább működő cégre az adatokat. Mivel be kell mutatni a kiválás utáni cég vagyonmérlegét is (átértékelés nélkül), hogyha ott maradna a negatív eredménytartalék, az megengedett vagy nem? Nem új cégként jön létre, csak tovább működik és jogutód. Bár ezzel a negatív eredménytartalékkal a saját tőkéje átmegy mínuszba.

Átalakulás kiválással Kérdés

Egy kft. rendelkezik KÁT engedéllyel, és kiválással projektcéget kíván létrehozni, melybe viszi az engedélyt is. A jogelőd cég sajáttőkeelemei között van negatív eredménytartalék. Kérdéseim: 1. A számviteli törvény megengedi átalakulás esetén a jogelőd cégnél a negatív eredménytartalékot (138. §.(6) bekezdés). Kiválás esetén a továbbműködő cégnek (kft.) lehet-e továbbra is negatív eredménytartaléka? 2. A létrejövő (kiváló cég) kft.-be bevihető-e a negatív eredménytartalék, és a KAT engedély átértékelésével – mivel sokkal többet ér, mint a régi könyv szerinti értéke – rendezhető-e a negatív tőkeelem?

Bevételi nyilvántartásos evás társaság végelszámolása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy 2003. 01.01. óta evás adóalany bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság, 2018. 01.01-i nappal kezdődően jogutód nélkül, végelszámolás útján az általános szabályok szerinti megszüntetését jelentette be a cégbíróságnak. Azt szeretném kérdezni, hogy mivel a végelszámolás kezdő időpontjával nyitómérleget kell összeállítani, ebben az esetben a nyitómérleg adatainak összeállításához hány évre kell visszamennie a cégnek? A mérleg forrásadatainak összeállítását milyen bizonylatokból tudom elkészíteni, a saját tőkét –eredménytartalékot – hogyan tudom megállapítani? Tisztelettel: Fodor Gyuláné

Kiva – tőkekivonás Kérdés

A 2017. évi kiva adozási mód mellett a tárgyévi veszteség elszámolása a saját tőkén belül változást okoz. A számviteli törvény alapján kettős könyvelést vezet a cég: árbevétel-költség-kiva-veszteség. Választ keresek erre az esetre. A kiva adóalap-növelő korrekcios tétele tőkekivonásról beszél. Ebben az esetben úgy tűnik, hogy az előző évek eredménytartalékát adófizetés nélkül lehet felhasználni. Vagyis a saját tőke csökken. Ez így csak egy közvetett levezetés, konkrét anyagot erre nem találtam. Köszönöm a segitséget. Dajkáné

Kivára áttérés előtt képzett eredménytartalék osztalékra Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy társaság áttérne a kiva szerinti adózásra. Az előző években jelentősebb eredménytartalékot képzett. A kivaalanyisága alatt megteheti-e, hogy amíg ez az eredménytartalék tart, addig úgymond taós osztalékot vesz ki és nem növeli meg a kiva alapját az osztalék összegével, mert még a taós korszakból való? Ha eljárhat így, akkor a kivaalanyiság megszűnésekor a társaság eredménytartaléka (ha képződött) mind kivás időszak alatti, és az ezen időszak alatt beszerzett tárgyi eszközök könyv szerinti értéke a kivás eredménytartaléknál több, akkor gyakorlatilag az eredménytartalékot nem kell a taóra visszatéréskor bevonni lekötött tartalék képzésbe?

A kiva ennyire megéri? Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy példát számolgatok, és lehet hogy valahol tévedtem, kérném szépen a segítséget. Egy társaság 19.01.01-től átlép a kivába. Évente megspórol kb. 4 millió forintot azzal, hogy a szocho+szakk+tao helyett a kivát fizeti. Tegyük fel, 5 évig lesz a kivában, és ezalatt egyáltalán nem ruház be. Az 5 év alatt tehát 5x4 M=20 millió forintot takarít meg. Az eredménytartaléka évente 19 millió forinttal növekszik. Az 5. évig 95 millió forint kivás eredménytartaléka keletkezett, és ezt lekötött tartalékba helyezi, de négy éven belül nem használja fel beruházásra. Erre való tekintettel megfizeti a 9 százalékos tao-t (95Mx9%=8,5M Ft) utólag, késedelmi kamat nélkül. Matematikai alapon levezetve: Megtakarít 20 millió forintot, és "cserébe" 8,5 millió forintot kell visszafizetnie 5+4 év után, kamatmentesen? Köszönöm.

Áttérés katára Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben kérném a segítségét. Amennyiben egy ügyvédi iroda 2018.01.01-től áttér a kata adózás alá, és megfizeti az osztalékadót kiváltó adót, illetve a katás időszaka alatt fizeti a tételes és százalékos adót, úgy ha később visszatér a társasági adó hatálya alá és megszűnik, akkor az áttérést megelőző időszakra felgyűlt eredménytartalék és a kata alatt képződött "eredménytartalék" után kell-e még fizetnie osztalékadót? Vagy ez lesz a tag adózott vagyonából a vállalkozásba befektetett összeg, amire a katatörvény 26. § (6) és (7) bekezdései vonatkoznak? Segítségét előre is köszönöm!

Kiva választása – bevételi értékhatár, osztalék Kérdés

Tisztelt Szakértő! Következő két témakörben szeretnénk szakmai véleményét kérni. I. Egy társaság tervei szerint 2018. februári választás mellett 2018. március 1-jével szeretne áttérni a kisvállalati adózásra. 2017. év májusában üzletrészvásárlással kapcsolt vállalkozási viszonyba került egy másik társasággal. A kivatörvény 16. § (3) bekezdése előírja, hogy a bevételt együttesen kell vizsgálni az utolsó lezárt üzleti év adatai alapján. Kérdésünk: figyelemmel a 2. és 3. bekezdésben szabályozottakra, melyik beszámoló adatai alapján kell elvégezni az összeszámítást (2016. év, 2017. év vagy a 2018. 1-2. hónapról készítendő beszámoló)? II. egy társaság jelentős eredménytartalékkal rendelkezik kivába lépés előtt. Kivás időszakában is eredményesen működik a vállalkozás. Kérdésünk, ha a kivás időszakban osztalékfizetésről dönt a társaság az eredménytartaléka terhére, milyen sorrendben kell figyelembe venni az eredménytartalékot? Azaz minden esetben kivaalap-növelő az osztalékfizetés, vagy amíg kiva előtti időszakban megtermelt eredménytartalékból tud osztalékot fizetni, nincs kivaalap-növelő tétel. Előre is köszönjük szakmai segítségnyújtásukat, véleményüket. Biró Valéria

Kiva és az eredménytartalék Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk mérlegeli a kiva alá történő bejelentkezés lehetőségét. A problémánk, amit nem látunk teljesen világosan, a következő: jelenleg az eredménytartalékunk 20 millió forint, ami lényegében a társaság tulajdonában lévő iroda ingatlan bekerülési értékét finanszírozza forrás oldalon. Ha a kiva alatt elkezdünk osztalékot jóváhagyni és kifizetni, ahogy az újabb nyereséges évek következtében az eredménytartalék nő, akkor először ez a 20 millió forint kerül kifzetésre, ami nem képez kivaalapot, lévén a kiva előtti időszakban keletkezett. Aztán a további összegek már a kiva alapját fogják képezni, de az eredménytartalék folyamatosan 20 millió forint körül kell maradjon, mivel az eszköz oldalon ott az ingatlan. Ha egyszer a kiva alól ki szeretnénk vagy ki kellene lépnünk, akkor ez az eredménytartalék a kiva alatti időszakban keletkezettnek minősül, és el kell különítenünk lekötött tartalékba? Azaz csak beruházásra oldható majd fel, és ezt a 20 millió forintot újra el kell költenünk beruházásra? Vagy valamit rosszul értelmezünk? Ha így van, akkor van-e bármilyen lehetőség arra hogy ezt a helyzetet elkerüljük, orvosoljuk? Köszönöm válaszát.

Eva/osztalékadót kiváltó adó Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérem szépen a segítségét. Könyvelek egy betéti társaságot, amely tavaly (2016) katás volt, idén taoalany, jövőre pedig evás szeretne lenni. (A tao tévedésből történt, elfelejtettek bejelentkezni tavaly év végén az eva alá.) Én nyáron kerültem vele kapcsolatba, akkor azt hitte a tulajdonos, hogy evás. (Bár az evafizetést nem hiányolta.) Jelentős összegeket utalt el magának abban a hitben, hogy evás adózó, melyeket én utólag adott kölcsönként könyveltem, az összegre eső kamatot a tulajdonos megfizeti. Az idei évet jelentős nyereséggel fogja zárni. 1. Ha 2018-tól belép az evába és bevételi nyilvántartást választ, felmerül az osztalékot kiváltó adó fizetése. Jól gondolom-e, hogy ebben az esetben jobban jár, ha a teljes adózott eredményt eredménytartalékba teszi, ekkor ugyanis 3 év alatt kell megfizetni a 15 százalék szja-t, ehót pedig nem kell. (Bár az osztalékadót kiváltó adó levezetése tartalmazza a jóváhagyott osztalékot mint tulajdonossal szembeni kötelezettséget, véleményem szerint ez a korábbi évekre vonatkozik az osztalékelszámolás módjának változása miatt.) Ennek megerősítését kérném szépen. 2. Az adott kölcsönnel kapcsolatban meddig az időpontig kell a kamattal számolni? Érinti-e a következő évet, amikor már elvileg fizeti az adót a „kölcsönvett” összeg után? Ezt arra az esetre kérdezem, ha a 2017-es eredmény az eredménytartalékba kerül. Nagyon szépen köszönöm a segítséget! Üdvözlettel Vágner Emília

Katás ügyvédi iroda 2018 Kérdés

Tisztelt Szerkesztő! 2018. január 1-jétől katás lesz egy ügyvédi iroda. Kettős könyvelést végeztünk. Most, ha áttérünk a katára, milyen adófizetési kötelezettségünk lesz, azon felül, hogy a társasági adót megfizetjük? Továbbá a könyvelést kettősben folytatnám, de a pénztárba befolyó pénzt mivel szemben könyvelem havonta, illetve azt, amit év végén kivesz az ügyvéd? Én úgy gondoltam, hogy csak év végén könyvelem ki. Ami kijön nyereség, azt bekönyvelem a katás eredménytartalékba, és onnan pedig kiírja a pénztárból. Nem tudom, jó ez a gondolat? Nem találom sehol leírva. Válaszukat köszönöm.

Átalakulási terv és üzletrész értékesítése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. 6 millió forintos jegyzett tőkével rendelkezik, az apa 3 millió forint törzsbetéttel, a két gyerek pedig 2*1,5 millió=3 milliót forint törzsbetéttel . Az apa kiválással létrehoz egy kft.-t, amely vagyonmérleg-tervezet az alábbi paraméterekkel rendelkezik: - 1,5 millió forint törzsbetéttel válik ki (tehát 1,5 millió forint törzsbetét bent marad a változatlan formában tovább működő kft.-ben) és arányosan viszi az eszköz, az eredménytartalék (más saját tőkeelem nincs) és a kötelezettségeket, így az új kft. adatai a tervezett szerint: eszköz 20 millió forint, (ez egy ingatlant jelent, ami a kiválás célja is egyben, hogy ez kikerüljön egy új kft.-be) jegyzett tőke: 1,5 millió+1,5 millió =3,0 millió forint (eredménytartalék-átcsoportosítással) eredménytartalék: 17,5-1,500=16 millió forint kötelezettség: 1,0 millió forint Kérdésem a következő lenne: 1. A végleges vagyonmérleg megszerkesztése esetében, pontosan hogyan alakulnak a kiválás számadatai? Tehát, ha az átalakulási terv úgy szól, hogy viszi a negyedét (1500/6000) mindennek, és az ingatlan az összes eszköz 25 százalékánál kevesebb hányadot tesz ki, akkor még kell vinni, más eszközt is vagy kevesebb kötelezettséget vihet ki? Vagy pedig nevesítve van, hogy ezt az ingatlant viszi ki, és a kötelezettség és eredménytartalék összege változhat? Avagy ez mind a felek megállapodásán múlik? Tehát az átalakulási tervben ezt hogyan érdemes meghatározni? 2. Az apa, a jogutód új kft.-ben meglévő részesedés eladásakor hogyan adózik?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Ünnepnapi pótlék

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Végelszámolás

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Webshop kerekítések nettó/áfa hatása

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 december
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetÉs