Milyen adózási következményei vannak annak, ha az adózó az üzleti partnerének ingyen ad át terméket? Egy olvasói kérdés apropóján Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő bontotta ki a témát.
Olvasónk a pontgyűjtő akciók lebonyolításának szabályaira volt kíváncsi. Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő válaszában kitért a kuponnal, rabattal és más módokon elérhető kedvezmények adóelőírásaira is.
Köszönöm a 06. 26-án adott válaszát. A kérdésemet szeretném kiegészíteni azzal, hogy a vásárló magánszemély. Ez az utólag adott engedmény elengedett követelésnek minősül? Ebben az esetben keletkezik szja- és ehofizetési kötelezettség? Köszönettel: Kiss Mónika
Tisztelt Szakértő! Cégünk az italszállító cégtől kapott egy értesítő levelet, mely a következőket tartalmazza: "Szerződés alapján utólag adott engedmény: .... összeg" Elszámoláshoz figyelembe vett időszak: 2013.11.26-2014.11.25. Bankszámlára érkezett 2015.01.23. A fenti eseményt hogyan kell könyvelni? Az áfát érinti? Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Cégünk, mely kft. keretein belül éttermet üzemeltet az italszállító cégtől kapott egy értesítő levelet, mely a következőket tartalmazza: "szerződés alapján utólag adott engedmény x Ft, melyet a bankszámlájukra a mai napon átutaltunk". Elszámolási időszak: 2014. 02. 17. – 2015. 02. 16. Szeretném kérdezni, hogy a fenti eseményt hogyan kell a könyvekben szerepeltetni! Tisztelettel.
Egy cég szerződésben kikötötte, hogy határidő előtti pénzügyi teljesítés esetén engedményt ad a vevőjének. Több ízben előfordult már az évek alatt, hogy a sconto összegéről áfás jóváiró számlát állitottak ki azzal a megjegyzéssel, hogy pénzügyi teljesitést nem igényel. Álláspontom szerint a fizetéshez kapcsolódó engedmény nem érinti a nettó árbevételt és az áfát, az egyéb ráforditás a számla kiállitójánál, a vevőnél pedig egyéb bevétel. Tudtommal csak a mennyiségi vagy a minőségi árubeszerzés vagy szolgáltatásnyujtáshoz kapcsolódóan állitható ki helyesbítő áfás számla. Ez pedig nem a teljesitéshez kapcsolódó gazdasági esemény. Kérem szives állásfoglalását, egy több éve tartó állandó problémát szeretnék lezárni.
Tisztelt Szakértő! Az áfabevallás 31-34. soraiban mely tételeket kell szerepeltetni? A göngyöleg-visszavételről szóló mínuszos számlát, a jóváíró számlát, az engedményt például melyik sorban kell szerepeltetni? Köszönöm válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem (cég) mostanában rendszeresen kap a Lyonesstől törzsvásárlói visszatérítést a bankszámlájára. Erről nem állít ki számlát, de viszont áfásan beüti a pénztárgép kártyás vásárlásai közé. Kérdésem: ez nem inkább utólag kapott árengedménynek minősül? Ebben az esetben inkább áfamentesnek kellene lennie? Egyáltalán kell erről bármit is kiállítani, be kell-e, akár áfamentesen ütni a pénztárgépbe? Adózás szempontjából gondolom csak a társasági adót kell megfizetni utána....Válaszát előre is köszönöm! Vasvári Erzsébet
Tisztelt Cím! Önkormányzatunk havi áfa-bevallásra kötelezett, ingatlan-értékesítés és ingatlan-bérbeadás tekintetében is éltünk az áfatörvény 88. §-ában foglalt választási jogunkkal és áfa-kötelezettséget választottunk mindkét gazdasági tevékenységre. Önkormányzatunk határozataiban döntött arról, hogy azon vállalkozások számára, akik az ipari park területén munkahelyteremtő vállalkozás céljából kívánnak telket vásárolni, vagy bérelni azt, kedvezményes áron – támogatással - tehetik meg az előterjesztés mellékletét képező szerződés tervezetek szerint. Ezen szerződések bruttó támogatás részét (kedvezmény) csekély összegű de minimis támogatásként kapják a vállalkozások. A szerződéseket előzetesen a támogatás nyújtása előtt megküldjük a Támogatásokat Vizsgáló Irodának (továbbiakban TVI), mely állásfoglalásával hagyja jóvá az ingatlan eladási/bérbeadási árában megtestesülő támogatás nyújtását. A bérleti, illetve adásvételi szerződésekben rögzítésre kerül, hogy a vevő/bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy bizonyos időn belül (általában 4-5 év) munkahelyteremtő beruházást hoz létre, esetleg foglalkoztatási kötelezettséget is vállal az azt követő „X” időpontig. Amennyiben a meghatározott időn belül a vállalkozó nem teljesíti a szerződésben foglalt kötelezettségét (jogerős építési engedély, jogerős használatbavételi engedély), illetve nem valósítja meg a foglalkoztatást a beruházás megvalósítása után, akkor az önkormányzat felmondhatja a bérleti szerződést, értékesítés esetén pedig vevő visszavásárlási jogot enged az eladó javára. Továbbá a vevő/bérlő tudomásul veszi, hogy amennyiben fenti kötelezettségeket nem teljesíti, köteles a kedvezményes vételárat/bérleti díjat az önkormányzat részére a szerződésben meghatározott inflációval növelt piaci forgalmi érték/bérleti díj erejéig kiegészíteni számla ellenében. A szerződésekkel kapcsolatban az alábbi kérdéseinkre kérjük szíves tájékoztatásukat: 1. Az értékesítésről/bérbeadásról a számlát a szerződés megkötésekor a kedvezményes árral (kedvezményes áfa alappal) kell-e kiállítani? Csak a kedvezményes ár után keletkezik-e áfa-fizetési kötelezettségünk, vagy már szerződéskötéskor pénzügyileg rendezni kell a teljes forgalmi érték után fizetendő áfát. Ez utóbbi viszont ellentmond annak, hogy a TVI a de minimis támogatást bruttó módon állapítja meg. 2. Amennyiben a vállalkozó nem teljesíti a szerződésben foglalt kötelezettségek bármelyikét, akkor a piaci forgalmi értékre/piaci bérleti díjra történő kiegészítést tulajdonképpen milyen jogcímen kell számláznunk? Eladási ár/bérleti díj kiegészítés, támogatás visszafizetés, kártalanítás, vagy esetleg kártérítés? 3. Jól értelmezzük e, hogy a 2-es pontban vázolt jogcímek közül csak a kártérítés az a jogcím, melyet áfa-fizetési kötelezettség nem terhel és számla kiállítási kötelezettség sem keletkezik? Ebben az esetben bírósági eljárás nélkül kártérítés jogcímen a szerződésben szereplő nettó vagy, bruttó támogatási összeget követelhetjük-e? A többi jogcím esetén véleményünk szerint áfás számlát kell kiállítani és a teljesítéstől számított 45 nap lejárta után be kell fizetnünk az általános forgalmi adót az adóhatóság felé. 4. Amennyiben áfás számlát kell kiállítani és az adós fizetési kötelezettségét nem tudja teljesíti, a követelés behajthatatlanná válik a hatályos jogszabályok alapján – s ennek ténye a szükséges dokumentumokkal egyértelműen bizonyított -, jól tudjuk e, hogy a jelenleg hatályos áfatörvény alapján be kell fizetnünk a behajthatatlan követelés áfáját, és a behajthatatlanság ténye nem jogosít fel az áfa meg nem fizetésére, esetleg levonására, helyesbítésére, vagy visszaigénylésére sem? 5. Tovább bonyolíthatja a helyzetet az a tény, hogy a visszavásárlási jogunkkal sem célszerű, illetve tudunk minden esetben élni, hiszen elképzelhető, hogy időközben az értékesített/bérbe adott ingatlant megterhelik jelzáloggal. A vállalkozások ugyanis ahhoz, hogy beruházásukat meg tudják valósítani hitelt, vagy pályázati forrást kívánnak igénybe venni. Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy a fent vázolt esetekben, hogyan tudna önkormányzatunk helyesen eljárni úgy, hogy a munkahelyteremtő vállalkozásokat is segítse, ugyanakkor megfelelő biztosítékokat tudjon kikötni – önkormányzatunk nem teljesítés esetén ne essen el a piaci eladási ár/bérleti díj kiegészítéstől – s az meg pláne ne fordulhasson elő, hogy például egy behajthatatlan követelés esetén még áfa fizetési kötelezettségünk is keletkezzen, melyre fedezetet kell teremteni.
Az adóhatóság - információink szerint - különös engedménnyel segített egy vállalkozói kört. Egy tavaly alakult vállalkozás - amelynek mellesleg egy 18 éve megszűnt cég a tulajdonosa - vezetője korábbi érdekeltségének félmilliárdos tartozását engedte el az APEH.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték