24 találat a(z) ellenérték cimkére

Ráncfelvarrás a számviteli törvényben és az adózás rendjében kormányrendelettel Cikk

A veszélyhelyzetre hivatkozva két törvényen – a számvitelin és az adózás rendjén – is kozmetikázott a minap a kormány. Rendeletében a korábbiakhoz képest kiterjesztő és szűkítő előírások is vannak.

Vagyonszerzési illeték alapja-e a vevőkijelölésért fizetett ellenérték? Kérdés

Fizetendő áfa bevallása és befizetése nem vagy csak részfizetés esetén Kérdés

Termőföld bérbeadásából származó bevétel adózása Cikk

Mikor adómentes, és mikor adóköteles a termőföld bérbeadása? Hogyan kell számolni az ellenértéket, ha a bérlő terménnyel fizet? Mikor és kinek kell elkészíteni az adóbevallást? Ismertetjük e téma legfontosabb előírásait.

Euróalapú szállásadás számlázása Cikk

A booking.com-on keresztül kiadott ingatlan után euró alapon fizetett díjat milyen árfolyamon kell forintosítani? Olvasói kérdésre Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.

Felújítás barátokkal, rokonokkal: ez különbözteti meg a segítséget a munkaviszonytól Cikk

Felújítás, barátok, családtagok segítségével – ez gyakori nem csak a családon belül, de a vállalkozások életében is. Az ismerősök segítsége mikor minősül munkának, hol kezdődik a munkaviszony? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.

Új lakás haszonélvezeti jog áfa Kérdés

Magánszemély új lakást vásárol a fejlesztőtől 5 százalékos áfakulccsal. Az adásvételi szerződésben ellenérték fejében haszonélvezeti jogot alapít a tulajdonában lévő kft. nevére. Milyen áfakulccsal kell számláznia az eladónak a haszonélvezeti jog ellenértékét? Ilyenkor az új lakás vételárát meg kell osztani a lakás vételárra és a haszonélvezeti jog ellenértékére. Azaz a lakás végleges vételára, a haszonélvezeti jog törvényben meghatározott értékével csökkentett összeg lesz. Így a vevővel megkötött szerződés alapján két külön számlát állítunk ki. Egyet a vevőnek a vételár haszonélvezeti jog értékével csökkentett összegéről és egyet a kft. nevére a haszonélvezeti jog ellenértékéről. Véleményünk szerint ebben az esetben a haszonélvezeti jog elválaszthatatlan az új lakás értékesítésétől, hiszen a tulajdonos (vevő) a tulajdonjogának bejegyzése, megléte esetén alapíthat haszonélvezeti jogot, azaz ez a tulajdonjogtól függő, attól elválaszthatatlan, így osztja annak sorsát, tehát ezt is 5 százalékos áfával kellene számlázni. A haszonélvezeti jogot nem az eladó (fejlesztő) értékesíti, alapítja, hanem a vevő, azaz a vevő adásvételi szerződése alapján kell az eladónak így külön számláznia, és lekövetnie a vevő által az adásvételi szerződésben kért jogügyletet. Hogyan kell kiállítanunk a számlákat és milyen áfakulccsal véleményük szerint?

Csomagpont Kérdés

Tisztelt Cím! Az alábbi témában szeretném kérni állásfoglalásukat. Egy ügyfelem internetes, csomagküldő kiskereskedelemmel foglalkozik. Szeretne az ország több városában csomagátvételi pontokat kialakítani. Ezt azonban úgy oldaná meg, hogy szerződést kötne más kiskereskedelmi cégekkel, akik az adott árut átadják készpénz vagy bankkártyás fizetés ellenében a vásárlóknak. Természetesen az áru eladásáról szóló számla már a csomagban van. A bizonylatolás gyakorlati megoldásában szeretnék segítséget kérni. Kérdéseim a következők lennének: 1. Amennyiben készpénzzel fizet a vásárló. A csomag ellenértékeként a csomagot átadó cég milyen bizonylatot állít ki? Elegendő lehet egy átvételi elismervény? 2. Az így átvett pénzeket külön kezeli a csomagot átadó cég, hiszen ez nem az ő bevétele. Ezt majd tovább kell utalja az eladó cég felé. Az utaláshoz elegendő egy olyan analitika, melyből kiderül a vevő neve, számla összege és számla száma, készpénz átvétel időpontja? 3. Amennyiben bankkártyával fizetne a vásárló, elegendő az összeget csak a banki terminálba ütni? A pénztárgépbe nem kell, hiszen ez nem a csomagot átadó bevétele? (Részletes analitika elkészítésével különítené el a saját bankkártyás bevételektől ezeket a bevételeket.) Pécs, 2019. június 17. Tisztelettel: Hering Henrietta

Ellenérték mérséklése bírósági döntés alapján Kérdés

Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk nagyértékű gépsort vásárolt Lengyelországban 600 ezer EUR-ért (2016-ban). Ebből 500 ezer EUR részünkről kifizetésre került, 100 ezer EUR nem, miután kiderült, hogy a gép kapacitása lényegesen kisebb, mint az elvárt. Pereskedésre került sor, és a lengyel bíróság (2018-ban) nekünk adott igazat, minek alapján nem kell kifizetnünk a 100 ezer EUR-t. A kérdésem, hogy számvitelileg hogyan kell helyesen rendezni az ügyletet. Elengedett kötelezettségnek (ez szerintem nem lenne helyes), vagy miután a gép értéke 100 ezer EUR-ral csökkent, jóváíró számlával rendezi a lengyel partner? Köszönöm szépen.

Üzletrész értékesítése Kérdés

Tisztelt Szakértő, Adott egy kft., amit idén májusban alapítottunk 6 millió forint jegyzett tőkével, 3 tulajdonossal 40-20-40 százalék arányban. Egy külföldi cég szeretné bevásárolni magát cégünkbe az alábbi módon: A tulajdonos 40 százalékából 30 százalékot megvenne névértéken 1 800 000 forintért, B tulajdonos 20 százalékát teljes egészében megvenné névértéken 1 200 000 forintért. C tulajdonos 40 százalékából 30 százalékot venne meg ellenérték nélkül. A kérdéseim C tulajdonos üzletrészének eladásával kapcsolatosak: Eladhatja-e C tulajdonos ingyen a részét? Ha igen, milyen illetékfizetési kötelezettségek keletkeznek vevő részére? Ajándékozásnak minősül? Eladhatja-e C tulajdonos a részét egy jelképes összegért, hogy ne minősüljön ajándékozásnak? ( például 1 forintért)? A legköltséghatékonyabb megoldást keresnénk arra, hogy C tulajdonos ellenérték nélkül eladhassa 30 százalék részesedését. A Kft. ingatlanvagyonnal nem rendelkezik. Válaszát előre is köszönöm.

Tárgyi eszköz kivezetése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy évek óta működő szociális alapítvány, amely rendelkezik egy igen hosszú tárgyi eszköz leltárral. Ezen eszközök nagy része már nincs használatban, ennek oka, hogy a tulajdonában lévő eszközök egy részét mint szociális alapítvány ingyenesen átadta rászoruló embereknek, akik hasznát tudják annak venni vagy épp már nem üzemképes, mint például nyomtató, és egyéb számítástechnikai eszközök, varrógép, televízió ….stb Ezeket az eszközöket milyen módon tudnám kivezetni a leltárról? Illetve, amennyiben alkatrészként értékesíti ezeket, akár ellenérték fejében, akár ingyenesen átadja, ezek értéke vállalkozási célú bevétel lesz-e, amit szerepeltetni kellene a tao-bevallásban és társasági adót kellene fizetni utána? köszönöm válaszát! Cséva

A követelések kezelése az áfában. Ellenérték módosítása, árengedmény Cikk

A számviteli törvény, illetve a direkt adózási szabályok (társasági adózás, jövedelemadózás) több helyen foglalkoznak azon speciális esetekkel, amikor az adóalany követelése módosul. Ennek legtipikusabb esetei a követelés-elengedéssel, vagy behajthatatlanná válással valósulnak meg. Három cikkből álló sorozatunkban forgalmi adózási szempontból szeretnénk ezt a rendkívül izgalmas kérdést körüljárni. Elsőként a követelések (pontosabban az ellenérték) módosításáról, illetve az árengedmények egyes eseteiről írunk.

Áfamentesség határa Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem volt az alanyi mentesség választásával kapcsolatban, melyre az alábbiak szerint választ kaptam, melyet ez úton is köszönök: http://adozona.hu/kerdesek/2017_12_17_afamentesseg_valasztasa_hdi#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice Kérdésem még mindig erre vonatkozna: az ellenérték alatt egy jelenleg áfás cég esetén mit értünk? Ön azt írta, hogy adóalapot. De az ellenérték a fizetett ár, nem? Az pedig a bruttó. Kérem erősítsen meg abban tehát, hogy Ön valóban ezt írta-e: egy jelenleg áfás cég akkor választhatott volna 2018-ra alanyi mentességet, ha a NETTÓ árbevétele volt 8 millió forint alatt! Köszönöm.

Egyszeres könyvitel Kérdés

Áfás mezőgazdasági őstermelő 2017. 10. 15-én szőlőértékesítésről számlát állít ki (teljesítés: 10. 15., kelte:10. 15., határidő 2018. 03.15.). A számla ellenértékének 50 százalékát 2017. 11. 15-éig kifizeti. A számla másik felének az áfáját kifizeti a felvásárló 2017.1 2. 15-éig. Kérdésem, hogy az ideutalt áfát, részteljesítésnek, azaz bevételnek kell tekintenem, vagy tekinthetem eredménybe nem beszámítható bevételnek áfaként.

Megbízási díj kiegyenlítése termék átadásával Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magánszeméllyel kötött megbízási szerződés alapján a nettó ellenértéket nem pénzbeni kifizetéssel, hanem termék átadásával teljesíti a cég.A termék átadásáról áfás számlát állít ki. Jól gondolom-e, hogy a megbízási díj nettó ellenértéke kell hogy megegyezzen a számlázott bruttó értékkel? Megteheti- a cég, hogy az átadott terméket beszerzési ár +áfa összegben számlázza és ezt tekinti a nettó megbízási díj kiegyenlítésének? A megbízási díj utáni céges közteher és a levont egyéni járulék természetesen a NAV felé elszámolásra kerül. Válaszukat előre is köszönöm.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Fejlesztési tartalék feloldása

Nagy Norbert

adószakértő

Tao – Jogdíjból származó nyereség

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 február
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 1 2 3