Tisztelt Szakértő! Ha az ingóságot üzletszerűen értékesítő magánszemély (áfaalany) előleget fogad el előlegszámla alapján 2019-ben, de az értékesítés csak 2020-ban valósul meg (akkor kerül átadásra az ingóság), akkor a személyijövedelemadó-bevallásában mikor kell adóznia? 2019-es jövedelemnek kell-e tekinteni a megszerzett előlegösszeget? Köszönöm válaszát: Várnainé Mizsei Gabriella
Tisztelt Adózóna! Az alábbi kérdésre kérnénk választ: Egy intézménynél beruházás van folyamatban. Az intézménynek "kettes" áfás adószáma van, de 95 százalékban a tevékenység jellegére való tekintettel mentes árbevétele van. A szerelés-kivitelezési munkákra előlegszámlát állított ki a szolgáltató vállalat fordított áfásan, ahogy a végszámla is fog készülni. Mivel az építmény mentes árbevétel fog produkálni, így a megrendelőnél csak fizetendő áfa jelentkezik. Az áfatörvény 59. §-a értelmében a kézhez kapott előleget úgy kell tekinteni mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza. A beruházáshoz kapcsolódó hitelbíráló UniCredit Bank ezzel nem ért egyet hivatkozva a Kúria Kfv. V. 35.073/2016 számú döntésére a fordított adózásra speciálisan. Kérem állásfoglalásukat! Köszönettel: Matula Györgyné J&U Kft.
Több mint 20 fejlesztéspolitikai intézkedés segíti a pályázatok megvalósítását a veszélyhelyzetben – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).
Tisztelt Bartha László! Köszönöm válaszát azonos című kérdésemre. Az ingatlan régi. Raktárépület földterülettel. A forditott adózást választottuk. Kaptunk foglalót (márc.19.) és kesőbb előleget (márc. 31.). Majd júniusban lesz a végszámla. Ezen információ alapján hogyan tudok szabályosan eljárni?
Szép napot! Beépített ingatlant földterülettel értékesítettünk. Fordított adózású számlát fogunk kiállítani. De a foglalót és az előleget is le kell számláznom. Foglalót az áfa szempontjából hogyan kell számlázni, majd az előlegszámlát, illetve az év végén a végszámlát?
Tisztelt Szakértő! Mivel sok különféle irodalom, nézet olvasható, és ezek a NAV-tájékoztatással is ellentmondásban vannak (a NAV szerint az előleggel nem kell semmit tenni se a 2065 se a 20A60 tekintetében), szeretném a segítségüket kérni, hogy a 2065 és a 20A60 bevallások mely sorain kell szerepeltetni. Kérdésünk az, hogy az alábbi eseteket az említett bevallások mely sorába kell beállítani: – közösségi adóalanytól, – a nem közösségi adóalanytól kapott előleget. Hogyan kell a végszámlát bevallani, ha: – még az előleg időszakában megtörténik a teljesítés, ami egyenlő az előleggel vagy attól devizában eltérő összegű, – később történik a teljesítés és/vagy az előleggel azonos vagy attól eltérő deviza összegben. Válaszukat várva, segítségüket előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Tejfelvásárlóval időszakos elszámolásban állapodtunk meg. Tárgyhónapban 25-éig előleget köteles fizetni a felvásárló. Tárgyhót követően számolunk el egymással, tárgyhót követő 20-ika a végső fizetési határidő. Februárban a felvásárlótól nem érkezett előleg. Március 2-án előleg megnevezéssel érkezett összeg bankszámlánkra (saját bevallásuk szerint elfelejtették utalni, megkésve fizettek.) Keletkezik-e áfafizetési kötelezettségünk a késve érkezett előleg kapcsán? Kell számlát kiállítanunk? Egyáltalán februári időszak kapcsán lehet márciusban előlegről beszélni? Köszönjük válaszukat!
Tisztelt Szakértő! A következőkben leírtakhoz kérem szíves segítségét. A társaság főtevékenysége ingatlan-bérbeadás. Előszerződést kötött további kettő lakóingatlan megvásárlására, azok előlegeit és foglalóit 5% áfával kifizette. Sajnálatos egészségügyi probléma miatt a két lakást, amelyre az előlegkifizetés történt, már nem kívánja megvásárolni a társaság, hanem szeretné átadni azokat egy kapcsolt vállalkozás részére. Kérdés 1: Ha a társaság engedményezi a fenti követeléseket a kapcsolt vállalkozás részére, hogyan kell kezelni az áfát? Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség? Helyesen járunk-e el, ha a követelések már visszaigényelt áfáját (5%) az eredeti összegben rendezzük a NAV felé? Kérdés 2: Társasági adóban a teljes összeg után kell-e megfizetni az engedményezőnek a taót, vagy adóalap-növelő tétel? Köszönettel: Perger Gitta Gallys Invest Kft.
Tisztelt Szakértő! Ingatlan-bérbeadással foglalkozó cég vagyunk, a tevékenységet áfakötelessé tettük. Szerződésünk úgy szól, hogy bérlő az első havi bérleti díjjal egyidőben megfizetni tartozik még két havi bérleti díjjal megegyező összeget. Az egyik a majdani, bizonytalan, utolsó (felmondási) havi bérleti díjként szolgál. A másik helyreállítási díjként. Ez utóbbi nem kaució, mert a szerződés megkötésekor elkérjük, és a szerződés megszűnésekor megtartjuk. A kérdésem az, hogy ezen ügyleteket az Sztv. és áfatörvény szerint hogy kellene kezelni? Jelenleg a felmondási havi bérleti díjat és a helyreállítási díjat is kiszámlázzuk a szerződéskötés dátumával mint teljesítési időponttal, és árbevételként könyveljük. A felmondás havi bérleti díjat időbelileg elhatároljuk. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk csoportos szálláshely-szolgáltatásra olyan előleget szeretne kérni, amely garanciális előlegként szolgálna, tehát, ha lemondásra kerül a foglalás, vagy kárt okoznak az eszközökben, ebből a garanciális előlegből fedezné a kieső bevételt, illetve a helyreállítási költséget a cég. Tehát ez nem jár vissza az ügyfeleknek. Viszont ha nem történik lemondás vagy kár, akkor az utolsó szállásszolgáltatás végszámlájába beszámításra kerülne ez az összeg. Kérdésünk, hogy ezt áfásan kellene kiállítani, mégpedig 5%-kal? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy építőipari kft. a magánszeméllyel előszerződést kötött a lakás eladására 2019 decemberében. A magánszemély a foglalót kifizette, és 2019. dec. 31-ével az építési napló szerint kiszámlázta a kft. a vevőnek készültségi foknak megfelelően (90%) a lakásvételárrészt. Az előszerződés ezt megengedte. A kérdésem az, hogy ebben az esetben a foglaló és vételárrész az előlegnek minősül, vagy lehet árbevételnek tekinteni? A kft. a lakásépítéséhez külső alvállalkozókat vett igénybe, ezeknek a költségeit a 2019. évi ipabevallásban le lehet vonni? Köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Alanyi adómentes (katás is) belföldi adóalany közösségi adószámmal rendelkezik, ausztriai adóalanynak (van érvényes közösségi adószáma) konyhabútort értékesít, melyet az ausztriai helyszínen beépítve ad át. Ez esetben szolgáltatásnyújtásról van szó (39. § (1)? A kiállított számlán mely paragrafusra kell hivatkozni? Ha a megrendelt beépítendő konyhabútorra előleget kér, akkor mi kell, hogy a számlán szerepeljen? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő, a kérdésem a következő: Adott egy autókereskedelmi kft., ahol új és használt gépkocsik értékesítésével, valamint szervizelésével is foglalkoznak. Ha az ügyfél vásárolni szeretne egy autót, bejön, leadja a speciális igényeit (szín, kárpit stb.) és megrendeli az autót, mi ilyenkor foglalót kérünk tőle. Amikor (tegyük fel 2 hónap múlva) megérkezik az autó, visszafizetjük neki a foglalót és a vételár kiszámlázásra kerül. Ezzel mi jól járunk el vagy előlegként kellene, hogy kezeljük a vevő által fizetett összeget? A mi részünkről ez nem mindegy, hisz a foglaló számunkra úgymond biztosítékot jelent, hisz ha a vevő elállna a vételtől, akkor a foglalót elbukja, viszont ha előleget ad, azt kötelesek lennénk visszafizetni számára (ezáltal bukva az üzleten). Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel: Blaskó Nikolett
Egy adószámos magánszemély tereprendezési munkát végzett részünkre. Mivel elkerülte a figyelmünket, hogy nem egyéni vállalkozóról van szó, ezért az elvégzett munkáról kiállított számla teljes összege átutalásra került a magánszemély részére. (A végzett munka ellenértéke alapján biztosítási jogviszony is keletkezett.) Mi ilyenkor a teendő a levonni elmulasztott szja- előleg és járulékok tekintetében? (A kifizetés időszakáról már benyújtásra került a 08-as bevallás.) Szja: önellenőrizzük az adott időszak 08-as bevallását, és a 18M-04 lapon jelöljük a 332. sorban a le nem vont előleget, és a magánszemély részére kiállított igazoláson felhívjuk a figyelmét arra, hogy azt neki kell megfizetnie [Szja tv. 46. § (6) bekezdés d) pont]? Járulékok: bejelentjük a biztosítási jogviszonyt. Bevalljuk a járulékokat a 08-as bevalláson, és a Tbj. 50. § (5) bekezdése alapján befizetjük a le nem vont járulékot, majd nyilvántartásba vesszük azt a magánszeméllyel szembeni követelésként? AJK nyomtatványt is be kell nyújtanunk a le nem vont járulékokról? Köszönjük válaszukat!
Tisztelt Szakértő! A 2019.09.14-én közzétett "Eltérő áfakulcs az előleg- és végszámla időpontjában" szakértői válasz alapján szeretnénk elvégezni a végszámla kiállítását. 2019. évi megállapodás szerinti szállásdíj bruttó 170 500 forint. Kapott előleg 2019 decemberében bruttó 118 000 forint. Banki átutalásos végszámla kiállítása: végösszeg nettó: (bruttó 170 500 : 105 x 100) = 162 381 forint, végszámlán lejön ebből az előleg nettó értéke: - 100 000 forint, marad végszámla szerinti nettó: 62 381 forint, ennek 5 százalék áfa összege 3119 forint = végszámla alapján fizetendő bruttó különbözet: 65 500 forint + korábban megfizetett bruttó előleg: 118 000 forint = mindösszesen: 183 500 forint. 2019. évben a megállapodás szerinti bruttó 170 500 forint volt, ezért van 13 000 forint szabálytalan többlet számlázásunk. Mi a törvény szerinti helyes eljárás? Tisztelettel kérném a szíves tájékoztatásukat! Előre is köszönöm!
Surányi Imréné
okleveles közgazda
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték