Decemberben csaknem minden cég, munkahely szervez munkatársai, ügyfelei számára ünnepi összejövetelt, évzáró közösségi programot, ahol a résztvevőket ingyenesen megvendégeli, gyakran ajándékban is részesíti. Milyen szja-előírásokhoz igazodjanak a szervezők?
Tisztelt Szakértő! 2018.01.01–12.31. közötti időszakban a dolgozó összesen 192 000 forint készpénzjuttatást kapott a munkáltatójától. Ezt 100 000 forint keretösszegig béren kívüli juttatásként számfejtette a bérszámfejtő (kedvezményes adózás mellett, 34,22 százalék), e felett pedig egyes meghatározott juttatásként, 40,71 százalék adóteher mellett. A dolgozó semmilyen más béren kívüli juttatásban nem részesült 2018-ban. A felettes rész (92 000 forint) helyesen adózott-e 2018-ban, vagy bérként kellett volna adóznia és utána a bérjövedelemre vonatkozó szabályok szerint levonni és kifizetőként megfizetni az adóterheket? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Társaságunk egy orvosi szolgáltatással foglalkozó céggel szeretne csoportos egészségügyi szolgáltatásra szerződést kötni (különböző szűrések). Amennyiben ez csoportos, tehát például az ár is sávonként van meghatározva, akkor ez egyes meghatározott juttatásnak minősül? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Következő kérdésben kérném szakértői válaszát: Cégünk dolgozói részére heti 1 óra rendszerességgel jógafoglalkozás megtartását tervezi. Dolgozóink túlnyomó részben ülő munkát végző női foglalkoztatottak, a szervezett testmozgás segít az ülő munka okozta gerinc- és hátproblémák enyhítésében, szerencsés esetben megelőzésben. Az órákon heti egy alkalommal bármely részleg bármely dolgozója részt vehet. Véleménye szerint a költség elszámolható-e az Szja tv. 70. §-ában felsoroltak szerint egyes meghatározott juttatásnak? (Én a következő bekezdésben szereplőre gondolok: "az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, továbbá az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség"). Ha igen, milyen módon kell, illetve kell-e külön dokumentálni a biztosított foglalkozásokon való jelenlétet? Ha a fenti besorolás nem alkalmazható, ön szerint hogyan számolható el (elszámolható-e) a jógafoglalkozás költsége a vállalatnál? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Vállalatunk kirándulást tervez az állomány részére. Az utazási költség, a programok költsége és az étkezés költsége egyes meghatározott juttatásként, vagy bérként fog adózni? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Társaságunknál több kölcsönzött munkavállaló is dolgozik, akik ugyanolyan juttatásokban részesülnek, mint a saját munkavállalóink. A juttatások között vannak, amelyek egyes meghatározott juttatásként adóznak, és vannak olyanok, amelyek bérként. Ezeket hogyan kell kezelni? Ki kellene számlázni ennek a költségét a kölcsönző cégnek? A kölcsönző cég vonja le a béréből a juttatás miatti adókat és járulékokat? Ha személyi jellegű egyéb kifizetésként vannak könyvelve, akkor taoalapot növelni kell vele (mivel nem a saját munkavállalónkkal kapcsolatos a költség)? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk korábbi években ruhautalványt (mint egyes meghatározott juttatást) adott a dolgozóknak (évente egyszeri alkalommal). Idén is szeretne hasonló juttatást biztosítani a dolgozók részére. Lehetséges ezt készpénzben teljesíteni (a keretből a cég levonja a munkavállalót terhelő adókat, és megfizeti a munkáltatót terhelő adót)? Ha igen, az így adott készpénzjuttatás számvitelileg elszámolható-e személyi jellegű egyéb kifizetésként vagy bérköltségbe tartozik?
Tisztelt Adószakértő! Cégünknél bevett szokás, hogy az egyes osztályok vezetői a dolgozókat alkalmanként megvendégelik (pizzarendelés, éttermi vacsora). Eddig ezt elszámoltuk egyes meghatározott juttatásként. 2019-től ezt hogyan kellene helyesen elszámolni? Egyes meghatározottként, vagy bérként? Ha bérként, akkor lehetőség van-e arra, hogy ne kelljen felosztani pontosan a költségeket személyenként, hanem a meghívó béreként kerüljön számfejtésre? Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Több nekifutással, több irányból, más-más választ kaptunk a lenti kérdésre, ezért az Önök véleményére is kíváncsiak vagyunk, bízva, hogy Önök elvezetnek minket a jó irányba. Társaságunk ügyvezetőjének öltönye és ingje, amiket a munkatárgyalásokon vagy az irodában használ, elszámolható-e költségként a társaságban (akár mint munkaruha)? Míg egy értékesítő cég esetében az értékesítők öltözéke, mint munkaruha elszámolható, addig mi van az ügyvezető öltönyével, ingjeivel és a kapcsolódó cipőjével, neki ez ugyanúgy munkaruha. Ha el lehet számolni, akkor ezután mint béren kívüli és egyes meghatározott juttatásokra vonatkozóan kell adózni, vagy normál munkaruhaköltségként tudjuk elszámolni? Segítő válaszukat várjuk és előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) és közigazgatási intézetünk között megkötött megállapodás alapján intézetünk egy munkatársának a KEF Mol-kártyát biztosít. A kártya a munkatárs nevére szól, hivatali-üzleti utazás esetén a saját gépjárműve használatához biztosít üzemanyagot és a Mol-kártyához kapcsolódó szolgáltatás igénybevételét. A felhasznált üzemanyagról és az igénybe vett szolgáltatásról a számla a KEF részére készül, amelyet intézetünk utólag térít meg a KEF-nek. A hivatali-üzleti utazás nem kiküldetési rendelvény alapján kerül elszámolásra, a munkatárs hivatali-üzleti utazásairól útnyilvántartást vezet a költségelszámoláshoz, amely egy időszakban hiányos (az előző időszak elszámolása alapján a kilométerenkénti üzemanyagköltséget alapul véve). A Gjt. tv. alapján a magánszemélynek saját gépkocsija használatakor a hivatali-üzleti útjaihoz az elszámolt költség után cégautóadót kell megfizetnie, azonban az útnyilvántartás hiányosságából adódó költségkülönbözetet hogyan, milyen adófizetési kötelezettséggel vegyük figyelembe? A cégautóadón kívül – a juttatás után – az szja-törvény rendelkezéseire tekintettel akár a magánszemélynek, akár Intézetünknek van-e adófizetési kötelezettsége? Egyes meghatározott juttatásként vagy bérjövedelemként kell az adót és járulékot megfizetni a juttatás után? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben a munkavállalók külföldi hivatalos úton voltak. Az szja-törvény 70. §-a alapján egyes meghatározott juttatásnak minősül a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás. Ez után az adóalap 1,18-szorosa után szja-t és idén már szociális hozzájárulási adót kell fizetni. Ez arra vonatkozik, amikor számlával rendelkeznek a költségekről? A hivatalos kiküldetéssel elszámolható jövedelem, amikor meghatározott összeget adnak a munkavállalónak és abból a napi 30%, legfeljebb 15 euró adómentes? A kérdésem az, hogy melyiket, mikor kell használni? Ha nincs számla, akkor kiküldetés, és járulékköteles jövedelem is keletkezik, ha van számla, akkor juttatásnak minősül, és a céget terhelő adó keletkezik? A kft. esetében, ahol a kérdés felvetődött, előleget adtak a dolgozóknak, akik nyugtákat hoztak a kinti útjukról étkezésről, utazási jegyekről. Ez esetben kiküldetést kellene számfejteni nekik? A kiküldetés adóköteles része szja-, nyugdíjjárulék- és egészségbiztosításijárulék-levonással is jár, úgy tudom. Várom válaszukat.
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésre szeretném a válaszát kérni: cégünk kötelező jellegű oktatásokat ír elő telephelyünkön dolgozóinknak, ami nem mindig az ő munkaidejük alatt történik. Előfordul, hogy más műszak alatt kell az oktatásokon részt venniük, ilyenkor cégünk taxit biztosít számukra, mivel a bejutást ilyenkor nem lehet tömegközlekedéssel számukra megoldani. Kérdésem ezzel kapcsolatos: hogyan kell ezt a taxiköltséget elszámolni adózási szempontból – ez egyes meghatározott juttatásnak minősül vagy esetleg jövedelemként kell adóznia? Köszönettel: LV
Kedves Szakértő! Ruházati kiskereskedelem dolgozói bizonyos összegig kedvezményesen vásárolhatnak a saját, általuk forgalmazott termékekből. 2018-ban a kedvezményes ár és a piaci ár közötti részt a cég egyes meghatározott juttatásként adózta le. 2019-ben továbbra is helyes ez a módszer? Előre is köszönöm a választ.
Egyik cégünk most rendelt étkezési utalványt tanulószerződéssel rendelkező tanulói részére. Ez az utalvány (Edenrend) kizárólag élelmiszerre és fogyasztásra kész étel vásárlására szolgál. Kérdésem, hogy ez a tanuló részére adómentes természetbeni juttatás, és a munkáltató az egyes meghatározott juttatás szerint adózik utána?
Tisztelt Szakértő! A munkáltató évek óta fizeti dolgozójának egyetemi tandíját. Az Szja törvény 2017. előtt a minimálbér 2,5-szerese mértékéig béren kívüli juttatásként, az értékhatár fölött egyes meghatározott juttatásként engedte fizetni, illetve írt elő adókötelezettséget a munkáltatónak. 2017-től kikerült a béren kívüli juttatások közül, ekkor már csak egyes meghatározott juttatásként volt adó- és járulékköteles. A 2019-es változások kapcsán már nem egészen látszik, hogy most ez hová sorolandó, – a SZÉP kártyán kívül – minden korábbi béren kívüli és egyéb meghatározott juttatás egyéni adó- és járulékköteles. Kérdésünk, hogy milyen terhek mellett fizetheti a munkáltató a dolgozójának önköltséges, költségtérítéses képzésének díját? A fizetendő terhek tekintetében van-e jelentősége, hogy mikor kezdte meg a tanulmányait a munkavállaló? Válaszát várva üdvözlettel: Molnár Istvánné
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték