Tisztelt Szakértő! A vállalkozás vezetői a cégautók mobiltelefonos parkolási díja után adófizetés mellett döntöttek, mivel nem választható szét a magáncélú és az üzleti célú költségrész. A telefonszámlákon mobilparkolás jogcímen szereplő összeget tekintheti-e a cég egyes meghatározott juttatásnak, adózhat-e ennek megfelelően (1,18-szoros alap, 15% szja, 19,5% szocho)? Válaszát tisztelettel megköszönöm, B. Ilona
Tisztelt Szakértő! Társaságunknál megrendezésre kerülő egész napos egészségnap keretében végzett szűrővizsgálatok (például mellrák-, prosztatarák-vizsgálat) kezelhetők-e béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásként? A szűrővizsgálatok esetében társaságunk egy keret-darabszámra fizet elő, nem az igénybevett darabszám után fizet, külön névsor nem készül, ki vette igénybe a szolgáltatást. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A kérdésünk a 08-as bevallás 02 lapjával kapcsolatos. Kiva adózásra tértünk át 2019. február 01-jétől. Az egyes meghatározott juttatások alapját képezik a kivának (például a telefonhasználat 20%, reprezentáció) és emellett szükséges-e a 1,18 szoros értéke után a 15% szja és szocho fizetése (amit a 08-as nyomtatvány 02 lapján vallunk be), vagy elég a kiva megfizetése a juttatás 1,18-szoros értéke után?
Kedves Surányi Imréné Asszony! Válaszához (Futóverseny nevezési díj adókötelezettsége c. kérdés) kapcsolódva érdeklődöm, a kérdésben szereplő esetre alkalmazható-e az Szja tv. 70. § (6) bekezdés b) pontja ezen része "... továbbá az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes, vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség ..." ? Vagyis lehet-e az ilyen juttatás – mégis csak – egyes meghatározott juttatás?
Tisztelt Szakértő! A kiva alá tartozó cégünk reprezentációt nyújtott munkavállalóinak. Ebben az esetben az összeg 1,18-szorosára állapítjuk meg a 15 százalék szja-t és ezen kívül az alap összeg 1,18-szorosára fizetjük majd meg a kivát is? Másik kérdésem pedig az lenne, ha a cégből az adómentes értékhatárig kulturális belépőt adunk a dolgozóknak, akkor kell-e fizetni kivát ez után vagy sem? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Cégünk szerződéses viszonyban áll a Medicover Zrt.-vel, mely alapján át kivánja vállalni a munkavállalói egyedi elbírálás szerinti vizsgálatainak díját. Az a kérdésem, hogy ebben az esetben, amikor a vizsgálat névhez köthető, csak a munkavállaló jövedelmeként számolható el a juttatás, vagy esetleg a cég elszámolhatja egyes meghatározott juttatásként? A számla cég nevére szóló, amin a munkvállaló neve nem szerepel. A számlát a vizsgálatot követően kapjuk meg és utaljuk el az söszeget. Segítségüket megköszönve.
2018.08.28-én publikát cikkhez kapcsolódóan szeretném szíves segítségüket kérni, melynek címe "A munkáltató által átvállalt tandíj adózása idén és jövőre" volt. Adott egy munkavállaló, akinek a munkakör további betöltéséhez szükségessé vált egy OKJ-képzés elvégzése. A munkáltató kötelezi a képzés elvégzésére, azonban a felmerülő képzési költség csupán egy részét vállalja át. A munkáltató megteheti, hogy a felmerülő képzés költségét megosztja a munkavállalóval, például 50-50 százalékban? Tekintve, hogy a munkáltató rendeli el a képzést, 2019. évben egyes meghatározott juttatásként adózik? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! 2019. január 1-jétől az egyes meghatározott juttaás bérként adózik. Ha jól értelmezem a törvényt, akkor a munkavállalónak a juttatás után fizetnie kell nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, a munkáltatónak pedig a juttatás 1,18-szorosa után 15 százalék szja-t, valamint 19,5 százalék szochót. A kérdés az, hogy ha jól értelmezem, a munkavállalónak szja-t nem kell fizetnie, hiszen azt a munkáltató kifizeti. Köszönettel várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! Kft. a vele 8 órás munkaviszonyban álló (50 százalékos tulajdoni résszel rendelkező)ügyvezetőre biztosító intézettel egészségbiztosításra kötött szerződést 1 éves, 2018. 12. 01-2019. 12. 01. közötti időtartamra. Az 1 éves időszakra fizetendő 200 ezer forint 2018 decemberében átutalásra került a biztosítónak. A szerződés visszavásárlási értékkel nem rendelkező és jövedelmet nem pótló egészségbiztosítási fedezet megvásárlására vonatkozik (orvosi ellátás, vizsgálatok). Kérdésünk: mivel 2018-ban a biztosító leszámlázta a 200 ezer forint összeget, és 2018-ban át is utaltuk, akkor a teljes összeg adómentes 2018-ban vagy egyes meghatározott juttatásként kell adózni utána? Vagy a 2019-re eső rész után már adózni kellene munkabér jövedelemként? A 2018. 12. hóra beadandó 08-as bevalláson erről kell-e adatot szolgáltatni ? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Ha egy munkáltató szerződést kötött egy edzőteremmel, hogy a dolgozói ott ingyen edzhetnek, és a terem minden hónapban kiszámlázza az igénybe vett szolgáltatást, amiről egyösszegű számlát állít ki, tehát nem részletezi a dolgozók nevét, akkor az a benyújtott számla hogyan adózik a munkáltatónál? Ugye jól gondolom, hogy ha részletes számlát bocsát ki az edzőterem, akkor a felsorolt dolgozóknak bérként adózó jövedelmük keletkezik az igénybe vett szolgáltatás kapcsán? Ha nem csak a dolgozói, hanem a kölcsönzött diákok is használhatják a szolgáltatást, akkor az ő részük egyes meghatározott juttatásként adózik? Szíves válaszát előre is köszönöm!
Idézet az Adózóna cikkből: Előírás 2019-től A 2019. évtől kezdve a járulékalapon kívül (ideértve tagok esetében a járulékalap 112,5 százalékát is) kivaalapot képező személyi jellegű kifizetésnek minősül ♦ az szja-törvény szerinti béren kívüli juttatás (szja-törvény 71. §) ♦ az szja-törvény szerinti béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás (szja-törvény 70. §). Kérdés: Tehát a béren kívüli és egyes meghatározott juttatás a kivás cég esetében kivaalapot képez és NEM SZOCHO-t. Az egyes meghatározott juttatás esetében érvényes az 1,18-as szorzó?
Kedves Szakértő! A munkáltató bizonyos munkavállalói kör (jellemzően kötetlen munkaidőbeosztásúak) számára finanszírozza az otthoni internethozzáférést. A szerződő fél a munkáltató. 2018-ban az szja-törvény 70. § (1) bekezdés (a) pontja alapján egyes meghatározott juttatásként kezeli. 2019-től ez a passzus kikerült a törvényből. Jövő évre vonatkozóan egyes meghatározott juttatásként nem lesz megfelelő. Lehet-e ezt munkavégzéshez kötődő költségként elszámolni? Válaszát előre is köszönöm!
Differenciált mértékben adható-e cafetéria 2019-ben? Amennyiben nettó értékben azonos összegű a caferéria összege. A differenciálást a béren kivüli juttatások adóvonzata, illetve az egyes meghatározott juttatások adóvonzata közötti különbözet okozza. Az adótörvény ezen differenciált juttatást megengedi-e? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! CSÉB esetén, ha az egy munkavállalóra jutó ellenérték nem állapítható meg (a kedvezményezett a munkavállaló, díjfizető a cég), akkor jövőre továbbra is egyes meghatározott juttatásként adózik a biztosítás díja? Illetve ha valaki jövőre a cafeteria keretére jutó összeget készpénzben kéri kifizetni (természetesen a bérjövedelemre vonatkozó adó- és járulékterhek mellett), ebben az esetben az így kifizetett összeg letiltási alapot képez-e? (2018-ban természetesen még nem, hiszen az adható 100 ezer forint béren kívüli juttatásnak minősül, azonban ez a besorolás jövőre megszűnik.) Válaszát köszönöm.
Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló T/2931. számú törvényjavaslat elfogadásával véglegeződtek a személyi jövedelemadó törvény (szja tv.) jövő évi szabályai. Összefoglaltuk a legfontosabbakat.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték