Tisztelt Cím! Kft.-nek kapcsolt vállalkozása-e az az egyéni vállalkozó, aki a kft.-ben 50 százalékos tulajdonos? (Adótörvény szerint, illetve a számviteli törvény szerint?) Bejelenteni csak akkor kell, ha van közöttük gazdasági tevékenység? A szerződéstől számított 15 napon belül? Válaszukat előre is köszönöm. Polyák Márta
Hivatkozva a 2017.07.31-ei tájékoztatásukra, hol lehetne erről bővebb információt kapni? Például pontosan hová, kinek, mit kell bejelenteni? Adott egy kft., aki villanyszerelési tevékenységet végez és villanyszerelőket alkalmaz. Ez esetben a cégnek, illetve a munkavállalóknak, esetleg egyéni vállalkozó alvállalkozóknak milyen kötelezettségei vannak a bejelentéssel kapcsolatban? Köszönettel: Léderer Györgyné
Tisztelt Szakértő! 3 éve katás egyéni vállalkozó kisbabán gondolkodik. Eddig a havi 50 000 forintos katát fizette. Még nem terhes, a jövő év végére, vagy azt azt követő évben szeretné már saját kisbabáját dajkálni. Mikor lenne érdemes az 50 000 forintos katát 75 000 forintra felemelni? Mennyi csedre, gyedre számíthat? Köszönjük szépen a segítségét!
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó egyéni vállalkozásában fizeti a garantált bérminimum után a nyugdíjbiztosítási járulékot, 150% után az egészségbiztosítási járulékot, és 112,5% után a szochót (tehát a kötelezőt). Ugyanez a vállalkozó tulajdonos egy kft.-ben, ahol megbízási szerződéssel, 200 ezer forint díjazásért az ügyvezetői feladatokat látja el (természetesen szocho, szakképzési hozzájárulás van fizetve utána, illetve levonva nyugdíjbiztosítási, egészségbiztosítási járulék és szja). A fenti jogviszony a bérprogramba úgy van betőrzsölve, hogy alkalmazás minősítése: társas vállalkozó egyéni vállalkozás mellett, jogviszony típusa: önálló tevékenység, jövedelme/szja-bevallás 07. sor). Ezen egyéni vállalkozó, illetve kft. ügyvezetője betöltötte az 55. életévét, és a kft.-ben szerettük volna érvényesíteni 100 ezer forintig a szochokedvezményt, és sajnos a program nem engedte. Rosszul van meghatározva a státusza, vagy nem jár szochokedvezmény, ha valaki egyéni vállalkozó is? Vagy más a hiba? Válaszukat előre is köszönöm. Polyák Márta 70-3872719
Üdvözlöm! A következőket olvastam Önöktől az "Így vállalkozhat képesítéshez kötött tevékenységre képesítés nélkül címmel 2017.07.15-én: "Az egyéni vállalkozó azonban eleget tehet ennek a feltételnek, ha a tevékenységében akár munkavállalóként, akár más jogviszonyban határozatlan időre közreműködik olyan személy, aki a fenti végzettséggel rendelkezik. Ennek a feltételnek folyamatosan meg kell felelni." Ez azt jelenti " ...akár más jogviszonyban...", hogy ha a vállalkozó egy évben 10 napon keresztül végez olyan tevékenységet, amelyhez nem rendelkezik képesítéssel, vehet fel egyszerűsített foglalkoztatott (efo) szakképzett dolgozót, ezzel teljesíti a törvényi előírásokat? Nekem ez a válasz most nagyon fontos, ilyen ellenőrzésen van az ügyfelem anyaga. Oktatást végzett efós munkavállalóval, mivel ügyfelemnek nem volt ilyen képesítése. Köszönöm az értelmezést. Üdvözlettel: V. Mária
Üdvözlöm! Egyéni vállalkozó venne motort a vállalkozásba, ezzel kapcsolatban lenne kérdése: a motort mint tárgyi eszközt elszámolja, beviszi a vállalkozásba, viszont elszámolhat ezután üzemanyagköltséget? Illetve például útnyilvántartást vezethet utána ugyanúgy, mint autónál? Terheli-e valamilyen adó (mint autónál a cégautóadó)? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Testvérem egyéni vállalkozóként másodállásban szállásszolgáltatással foglalkozik, az 50%-50%-ban közösen tulajdonolt üdülőházunkban. A szálláshely a lakóhelyétől kb. 100 km-re van. Közös háztartásban élünk, lakcímkártyáink azonos címre szólnak. A tulajdonomban és nevemen lévő személygépkocsit használja, a kötelező felelősségbiztosítást is én fizetem. Kérdésem, milyen szerződést vagy megállapodást szükséges kötnünk, hogy az 500 km költségátalányt elszámolhassa? Milyen egyéb költségei vannak ennek az ügyletnek nekem vagy a testvéremnek (járulék, adó stb.). Válaszát, előre is köszönöm. Tisztelettel: Binder Edit
Tisztelt Szakértő! Van egy heti 36 órát meghaladó munkaviszony melletti egyéni vállalkozás. A 2005 óta működő vállalkozó az szja-törvény szerint adózik, áfás. 2016 októberében kisfia született, munkaviszonya után csed, majd gyed ellátásban részesül. Egyéni vállalkozói jogviszonyából nem igényelt semmilyen anyasági ellátást. Egyéni vállalkozóként volt bevétele és költsége, mind a csed, mind a gyed ideje alatt. Egyéni vállálkozóként jelenleg járulékot nem fizet, jövedelmet nem vesz ki. 1. kérdés: a munkahelyén fizetés nélküli szabadságon van a gyed ideje alatt, amíg fizetés nélküli szabadságon van, kellene-e a bérminimum alapján járulékot fizetnie, főállású egyéni vállalkozónak minősül-e? Illetve attól, hogy a munkaviszonyra tekintettel csed és gyed ellátásban részesül, egyéni vállalkozóként lehet-e bevétele úgy, hogy jövedelmet nem vesz ki továbbra sem, és járulékot sem szeretne fizetni? Köszönöm megtisztelő válaszát: Balogné
Tisztelt Szakértő! Szeretném megtudni, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató, illetve a heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozónak mikor kell nyugdíjjárulékot fizetnie? Úgy tudom, hogy csak akkor kell, ha év közben van vállalkozói kivét. Ha erre a kivétre év közben nem kerül sor, akkor év végén csak a vállalkozói adózás (9%) levonása után fennmaradó eredmény adóköteles, amit csak a 15 százalék szja és a 14 százalék ehofizetési kötelezettség terhel. Vagy ezután is kell nyugdíjjárulékot fizetni? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozó, aki jelenleg szünetelteti a vállalkozását, milyen formában folytathat lakóingatlan-bérbeadási tevékenységet, ha a lakóingatlan a saját tulajdona, az egyéni vállalkozás tevékenységi körében pedig a bérbeadás nem szerepel?
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó gyermeke nemsokára bölcsődés lesz. Van lehetőség, hogy nevére szóló számla ellenében elszámolhassuk költségként, mint vállalkozás érdekében felmerült költség? (Társasági adóban lehet) Köszönettel: Csuhai Imréné
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó, aki jelenleg gyeden van első gyermekével, 2017.11.11-re várja a második babáját. Közben a gyed mellett megbízási jogviszonyban is szerzett jövedelmet, 2016.09.01-2017.05.31. között, amelyből vontak egészségbiztosítási járulékot is. Az egyéni vállalkozás szünetelt, de 2017.02.24-től újra aktív. Jelenleg nincs az egyéni vállalkozónak a vállalkozásból kivétje, de egyéb jövedelme sincs, csak az első gyermek után a gyed. Az egyéni vállalkozásból nem fizet járulékot. Jól gondoljuk, hogy a második gyermekkel a csedet a minimálbér másfélszerese után fogja számfejteni az OEP? Köszönettel: Kozma Beáta
Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki álláskereső, az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik, munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. Cikkünkben áttekintjük, hogy milyen feltételekkel igényelhető a járadék.
Tisztelt Szakértő! Cégünk a gyesen levő munkavállalójának szeretné megszüntetni a munkaviszonyát. Hogyan teheti ezt jogszerűen a gyes alatt, illetve a gyes lejárata után? Munkavállalónk a gyes alatt egyéni vállalkozásában végez munkát, ez a körülmény befolyásolja-e az eljárási szabályokat?
Tisztelt Szakértő! Adott egy egyéni vállalkozás, aki 2017.01.05-én alakult. Ez az egyéni vállalkozó nem minősül az Mt. szerint foglalkoztatónak, így nála az egyszerűsített foglalkoztatás létszáma 1 fő lehet 365 napig (egyenlőtlenül beosztva). Az egyéni vállalkozó 2017. március és 2017. augusztus között összesen 361 napig foglalkoztatott egyszerűsített foglalkoztatásban munkavállalókat (betartva a heti 5 nap, havi 15 nap, és összesen 90 napos határidőket). Az ez idő alatt befizetett egyszerűsített foglalkoztatás utáni adó: 361 ezer forint volt. Az egyéni vállalkozó úgy dönt, hogy megszünteti a vállalkozását 2017.09.30-ával. Kérdés: – Az egyszerűsített foglalkoztatás napjait kell-e arányosítani az egyéni vállalkozás működésének napjaira (2017.01.05-2017.09.30.)? Vagy erre az időszakra is jár neki a 365 nap? – Ha kell arányosítani a napokat, akkor ez a törvény mely paragrafusából vezethető le? – Ha kell arányosítani a napokat, akkor hogyan kell megállapítani, mely munkavállalót kell normál munkaviszonyossá bejelenteni és mikortól? – Ha az egyéni vállalkozó nem szűnik meg 2017.09.30-ával, csak szünetelteti a vállalkozást, akkor is kell arányosítani az egyszerűsített foglalkoztatást a működés napjainak a számával? (Mert például az áfában az alanyi mentességet nem kell arányosítani szüneteltetés esetén.) Válaszát előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték