Befizetési határidő Esemény
A társadalombiztosítás rendszerében a biztosítottak különböző ellátásokat – táppénzt, anyasági ellátást (például csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat), öregségi nyugdíjat, egészségügyi szolgáltatást, azaz orvosi ellátást – kaphatnak. A jogosultsághoz azonban egyéb feltételeknek is meg kell felelni. Ha egy belföldi magánszemély nem biztosított és más jogcímen sem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, akkor egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie – írja információs füzetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
A közelmúltban egy fórumon merült kell kérdésként, hogy amennyiben egy biztosított mezőgazdasági őstermelőnek 200 óra közmunkát kell végeznie, annak tartama alatt mentesül-e a biztosítási és a járulékfizetési kötelezettség alól? A válaszadás előtt mindenekelőtt a közérdekű munka fogalmát, illetve jellemzőit kell tisztázni.
A biztosított, többes jogviszonyban nem álló egyéni vállalkozót havi minimális járulékfizetési kötelezettség terheli, melynek alapja a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér vagy a garantált bérminimum, attól függően, hogy személyesen végzett főtevékenysége igényel-e legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget. E kötelezettség – a jogszabályban meghatározott időtartamok kivételével – az említett egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonyának teljes tartama alatt fennáll.
Egyre gyakrabban felmerülő kérdés, milyen bejelentési kötelezettségnek kell eleget tennie a tajszámmal rendelkező személynek, ha külföldön keresőtevékenységet folytat. Cikkünkben választ adunk a kérdésre, és kitérünk arra is, hogy a külföldi keresőtevékenység időszakában kell-e Magyarországon egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék 2026. január 1-jétől életbe lépő összegét közölte honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől