Mit tehet a munkáltató, illetve a munkavállaló, ha a dolgozó egészségügyileg alkalmatlan a munkakör ellátására? Mi a helyzet, ha a munkavállaló időközben betölti a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
Beszámoltunk már korábban arról, hogy 2023.01.01. napjával a munka törvénykönyve (Mt.) távolléti díjra vonatkozó szabályait a jogalkotó megváltoztatta, és kizárta ebből a körből a munkaköre ellátására egészségileg alkalmatlan munkavállalót. Ennek következtében jelenleg az érintettek sem állásidőre járó juttatásra, sem pedig távolléti díjra nem jogosultak, a munkáltatót pedig foglalkoztatási kötelezettség sem terheli. Így – felmondás hiányában, melyre a munkáltatónak kötelezettsége nem áll fenn – maguk után egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezettek.
Építőipari vállalkozás kőműves munkakörben alkalmazott dolgozója 2022. december óta – kisebb megszakításokkal – betegszabadságon, illetve táppénzes állományban van. A foglalkoztatónak nincs tudomása arról, hogy a közeljövőben keresőképessé válik-e. Hogyan mondhat fel a munkáltató a táppénzes állományban lévő munkavállalónak? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Pedagógusként a Kjt. alapján a munkáltató egészségügyi alkalmatlanságra alapozott felmentést közölhet. Az alkalmatlanság igazolására mind az üzemorvos "nem alkalmas", mind a rehabilitációs hatóság orvosszakértő véleményét bemutattam, amely 73 százalékos egészségkárosodást állapított meg rokkantsági ellátással. Erre alapozva kértem a munkáltatót, miután nem tudok semmilyen munkát ellátni az iskolában, ezért a lehető leghamarabb szüntesse meg a munkaviszonyomat, lehetőleg közös megegyezéssel, elszámolva a felmentési időmet és a végkielégítést. Ekkor még táppénzes állományban voltam, de azt a felmentés miatt bármikor meg tudtam volna szüntetni, hogy a rokkantsági járadékot megkaphassam. Munkáltatóm mindent elkövetett annak érdekében, hogy a jogos járadékhoz minél később jussak hozzá, olyannyira elhúzta a felmentésem, hogy mire az lejárt, addigra az egy évig érvényes (2019. 08. 23-ig) rokkantsági ellátásomhoz nem jutottam hozzá. Munkáltatómnak már 2018 szeptemberében lehetősége lett volna a munkaviszonyom megszüntetésére. A felmentéssel ugyan minden nekem járó juttatást kifizetett, tehát munkajogilag nem támadható a felmentés, viszont semmit nem tett annak érdekében, hogy a munkavállaló javára térjen el a törvénytől, holott a Mt. 6. § (2)–(3) bekezdései és 7. § (1) bekezdésének fordulatai a hozzáállásával ellentétes magatartási normákat fogalmaznak meg. Sikerrel perelhető-e a munkáltató esetleg sérelemdíj, kártérítés vagy a 3 éves munkajogi elévülésre alapozott tényállás alapján?
Tisztelt Szakértő! A munkáltató a munkavállaló képességével összefüggésben fennálló – a munkavállaló egészségügyi alkalmasságának hiánya – indokokra hivatkozással megszüntetheti-e a munkavállaló munkaviszonyát felmondással, az alábbi esetben? Nevezettet a munkáltató határozatlan idejű munkajogviszony keretében, teljes munkaidőben, heti 40 óra időtartamban foglalkoztatja, épületgondnok (büfékezelő) munkakörben (FEOR kódja: 5243 Épületgondnok). A munkavállaló a munkakörébe tartozó feladatokat osztott munkakörben látja el, a munkaköri leírásban foglaltak szerint. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat munkaköri orvosi alkalmassági véleménye a 33/1998. (VI. 24.) NM. rendelete 13. §-a alapján azt állapította meg, hogy nevezett munkavállaló büfékezelő munkakör ellátására egészségügyi okból, egészségi állapotánál fogva „nem alkalmas”. A munkavállaló az elmúlt időszakban a tartós keresőképtelensége során olyan orvosi dokumentumokat nyújtott be, amelyek azt igazolják, hogy a fent említett tevékenységet nem tudja ellátni, hosszabb idejű táppénzes időszakra is figyelemmel, tartósan alkalmatlan a munkakör ellátására. Tekintve, hogy osztott munkakörben kerül foglalkoztatásra, kellő alapot ad-e a jogszerű felmondáshoz a munkáltató számára az a körülmény, hogy a büfés munkakörhöz kapcsolódó, a munkaköri leírásban foglalt feladatokat nem tudja ellátni a munkavállaló? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk alkalmatlan lett a munkavégzésre egészségügyi okok miatt ( kamionsofőr és bevonták a jogosítványát.) Mi már a betegszabadság kezdő napján felmondtunk neki és felmondásunkat írásban közöltük, amit ő el is fogadott. A kérdésem: a táppénz lejárta után, mivel nem tudom foglalkoztatni, hiszen alkalmatlan a munkavégzésre, akkor is kell neki 30 napos felmondási időt adnom és fizetnem neki egy havi bért? Köszönöm.
2017.03.20-2018.02.28-ig tartó közfoglalkoztatotti szerződésem van. Irattárban dolgozom, ami iratok (sok súly) pakolásával is jár. Orvosilag igazolt mozgásszervi, és IBS problémáim vannak. Felmondhatok-e alkalmatlanság címén, és ez jár-e retorzióval?
Keresőképtelenné valamennyien válhatunk, ennek fő szezonja a téli időszak. Ebben a kritikus helyzetben mind a munkavállalót, mind pedig a munkáltatót kölcsönösen jogok és kötelezettséget illetik, illetve terhelik (például: tájékoztatás, munkavégzés alóli mentesülés stb.). Sajnálatos módon azonban előállhat az a helyzet is, amikor a munkavállaló az adott munkakör betöltésére alkalmatlanná is válik.
Tisztelt Szakértő úr, ezúton is köszönöm az egészségügyi alkalmatlanság tárgyú kérdéseimre adott szíves válaszait. Válaszai kapcsán az alábbi, egyértelműsítő kérdésem merült még fel: Jól értem, hogy a munkavállaló munkaviszonya egészségügyi alkalmatlanságra alapított munkáltatói felmondással megszüntethető az alábbi esetben: A munkavállaló tartós betegsége miatt huzamosabb ideig táppénzen volt. A munkavállaló táppénzre való jogosultsága lejárt, mert kimerítette az 1 évet. A munkavállaló azonban továbbra sem munkaképes, további műtét vár rá stb. Az üzemorvos az 1 éves táppénz lejártát követően, soron kívüli alkalmassági vizsgálat keretében megállapítja, hogy a munkavállaló a munkaköre ellátására egészségügyileg alkalmatlan. A munkavállaló rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban nem részesül. Szíves válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő Asszony/Szakértő Úr! A 2017.03.04. napján, "Keresőképtelen munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése" cím alatt adott válaszukhoz kapcsolódóan az alábbi kérdésekkel fordulok Önökhöz: 1. A vonatkozó bírói gyakorlat alapján is jól tudjuk, hogy egészségügyi alkalmatlanságot a keresőképtelenség alatt megállapítani nem lehet? 2. Jogszerűen megszüntetheti a munkáltató egy olyan munkavállaló munkaviszonyát egészségügyi alkalmatlanságra hivatkozással, ha a keresőképes időszakban orvosi alkalmassági vélemény alapján megállapításra kerül, hogy a munkavállaló a munkaköre ellátására alkalmatlan, azonban a munkavállaló ismét betegszabadságra/ táppénzre megy? Szíves válaszaikat előre is köszönöm. Tisztelettel:
A munkavállaló közel egy évig keresőképtelen volt. A munkába állás első napján a munkáltató soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatot kezdeményez, mely eredménye, hogy a dolgozó a korábban betöltött munkaköre ellátására nem alkalmas. Hogyan tovább? A munkáltató köteles felmondani? Ha nem él ezzel a lehetőséggel, de a munkaszerződés szerinti munkakörben nem tudja foglalkoztatni a munkavállalót, mi a teendő?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték