Tisztelt Szakértő! Ha van két családi gazdaság, és közösen vásárolnának használt traktort saját célra és bérmunkára egyaránt (oka: pénzügyi helyzet), azt hogyan kell a könyvekben nyilvántartani, amortizálni, hogyan történik a költségelszámolás ilyen esetben? Kivitelezhetö-e egyáltalán? Köszönöm válaszát előre is.
Tisztelt Szakértő! Egy szakmai vita eldöntésében kérném a segítségüket: családi gazdálkodó elszámolhatja-e költségként a gazdaság tagjainak saját tulajdonában álló termőföld után a földbérleti díjat? Válaszukban kérem a vonatkozó jogszabályi hivatkozást is megadni. Köszönöm szépen.
Tisztelt Adózóna! Abban szeretném a segítségüket kérni, hogy van egy áfás, kétfős családi gazdaság, amiben szeretnék módosítani a tagok közti részesedéseket. A családi gazdaság feje úgy szeretné a bevétel és költségeloszlást, hogy neki jusson 90%, a tagnak pedig 10%. Erre lehetőségük van-e a 2018-as évre, így, utólag, ha módosítják a családi gazdasági határozatot és mindkét fél beleegyezik? (2018-ra még nem ment be bevallás.) Azért szeretné így a családi gazdaság feje, mert az anyukája az egyetlen tag, aki rokkantsági ellátást kap, ott viszont meg van határozva, hogy mennyi jövedelme lehet az ellátás mellett, és mivel a gazdaságban eddig az 50%-át ráosztottuk, így elesne az ellátástól, mert idénre nagy nyereséget fog produkálni a gazdaság (pályázat miatt kell neki). Engedi-e az szja-törvény, hogy e szerint járjanak majd el a 2018-as évi adóbevallás beadásakor? Köszönöm előre is segítségüket! N. Tünde
Tisztelt Adózóna! Családi gazdasággal kapcsolatos adózási kérdésben kérem állásfoglalásukat. Év közben a családi gazdaság vezetője megváltozott, egy másik tag lett a családi gazdálkodó, az előző családi gazdálkodó továbbra is tagja maradt a családi gazdaságnak. Kérdésem a tárgyi eszközökre vonatkozóan, hogy az új családi gazdálkodó részére értékesítenie kell-e ezeket az eszközöket az előző családi gazdálkodónak, amennyiben azokat továbbra is használják a családi gazdaságban? Ha nem kell/nem lehet a két adószámmal rendelkező személy közt a tárgyi eszközt értékesíteni, hogyan lehet az értékcsökkenést elszámolni a továbbiakban? Fenti esetben a családi gazdaság vezetőjének változásáig felmerült költségeket hogyan kell kezelni? Mivel még árbevétel nem keletkezett a termények értékesítéséből a váltás időpontjáig veszteség keletkezett. A családi gazdaság tagjai is változtak év közben, voltak kilépő tagok és újak léptek be. Kérdésem, hogy adóznak a kilépő tagok és hogy kell megállapítani azoknak a tagoknak a családi gazdaságból rájuk eső adóalapját, akik egész évben tagok maradnak?
Áfaalany, egyszeres könyvvitelű családi gazdálkodóként kombájnt vettem zárt végű lízinggel. Milyen módon számolhatom el a 100 százalékban kiszámlázott bekerülési összeget, illetve az aktuális tőketörlesztéseket és kamatfizetéseket?
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő: családi gazdálkodó 2017-es évben egy több millió értékű tárgyi eszközt (szélgépet) vásárolt, amire értékcsökkenés lett elszámolva. A 2018-as évben támogatást kapott erre a tárgyi eszközre, ami kiutalásra került. Ugyanez a helyzet egyéni vállalkozónál, csak ott szedőgép lett vásárolva. Az utólagos támogatásnak az egész része minősül adóévben megszerzett bevételnek? Hogyan kell elszámolni ilyen esetben a támogatást?
Hivatkozva a 2018. 08. 14-én feltett kérdésemre, melyet dr. Radics Zsuzsanna szakértő megválaszolt, a következő pontosítást kérdezem: Kérem állásfoglalását abban, hogy abban az esetben, ha a családi gazdálkodó nem a tagja, hanem a gazdálkodás vezetője, akkor is fennállnak-e a leírtak. A hölgy vállalkozási igazolvány mellett végzi a családi gazdálkodás vezetését.
Agrármérnök nő, mezőgazdasági vállalkozói igazolvánnyal családi gazdálkodás vezetőjeként márciusban szülni fog. Korábbi gerincműtétje miatt lehet-e folyamatos táppénzen (veszélyeztetett terhes), kaphat-e csedet, gyedet, gyest? Ha igen, a családi gazdaság egy főre eső része megilleti-e? Az éves bevallásban a ráeső részt el lehet-e számolni neki az 1853-on? Ha nem, akkor a férj is a családi gazdaság tagja, inkább ő menjen csedre, gyedre, gyesre? Akkor az egy főre eső családi gazdálkodás része megilleti-e? A férj 53-as bevallásában lehet-e az egy részt elszámolni?
Tisztelt Szakértő! Családi gazdálkodó szeretne visszlízing keretében termelő gépet vásárolni. A finanszírozó bank javasolta ezt a megoldást neki. A kérdésünk az lenne, hogy abban az esetben, ha a családi gazdálkodó ezt a termelő gépet költségként nem számolja el, és értékcsökkenést sem számol el rá, akkor az érte kapott bevétel nem számít bele a gazdaság bevételébe, így a 8 millió forintos korlátba sem? A családi gazdálkodó áfaalany, az áfát természetesen megfizetné az értékesítés után.
Tisztelt Pölöskei Pálné! Olvasva az "Amikor egy összegben elszámolható a beszerzés" című válaszát a következő észrevétel jutott az eszembe. Szerencsére a családi gazdálkodókra még kedvezőbb szabályok vonatkoznak, így az Szja tv. 3. sz. mellékletének III.1.pontja alapján érdektelen, hogy az üzembe helyezés szabad vállalkozási zónában történik-e, illetve, hogy az eszköz újnaknak minősül-e, a családi gazdálkodó dönthet úgy, hogy a kizárólag vállalkozási célt szolgáló tárgyi eszközeinek költségét a beszerzés évében egy összegben elszámolja. Üdvözlettel Pap Attila
Traktort vásárló családi gazdálkodó egy összegben elszámolhatja-e a jármű beszerzési árát? Olvasói kérdésre Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.
Tisztelt Adózóna! A következő kérdésben kérem a segítségüket: családi gazdálkodó egy erdőt vett. Ezáltal illetékmentességet kapott, feltétel, hogy ő legyen a földhasználó. Ha az erdőt átadja a férjének szívességi használatként, ezáltal elveszti-e az illetékmenetességet? Nagyon köszönöm a válaszukat.Üdv Éva
Tisztelt Szakértő! Ha a családi gazdaság több tagjának is van MVH regisztrációs száma, akkor ők is érvényesíthetik e a 100 ezer forintos adókedvezményt vagy ez csak a családi gazdálkodóra vonatkozik? Köszönettel Baloghné
Kedves Szarvas Imréné! A kérdés azért merült fel, mert a személyi jövedelemadó kitöltési utasítása szerint, idézem: "Amennyiben a közös őstermelői tevékenységet folytató családi gazdálkodásba év közben új tag lép be, akkor az adóév utolsó napján fennálló létszám figyelembevételével kell felosztaniuk a bevételt és – tételes költségelszámolás esetén – a költséget a teljes adóévre vonatkozóan". Értelmezhető-e a fenti leírás az újonnan létrejött családi gazdálkodás esetében akkor, ha a már meglévő őstermelő lett a családi gazdálkodó, de neki év elején már volt bevétele és kiadása. Az ő korábbi költsége, bevétele év végén osztható-e a családi gazdálkodás összes tagjára? Természetesen a tagok egyformán – az általános szabályok szerint tételesen – adóznak, a belépő tagoknak korábban nem volt önálló tevékenységük. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! A következő kérdés megoldásában kérem segítségüket. 2017 novemberében alakult a családi gazdálkodás, a családi gazdálkodás vezetője év elejétől őstermelő volt, ő lett a családi gazdálkodó, a belépő két tag nem volt őstermelő és nem egyéni vállalkozó. Hogyan kell figyelembe venni a megalakulás előtti bevételeket és a költségeket? A családi gazdálkodás megalakulása előtti időszak kizárólag az év elejétől őstermelő eredménye? Vagy az egész évi összes bevétel és az összes költség osztható a tagok között három részre? A problémát számszerűsítve: csak őstermelő: 1 fő családi gazdálkodás (3 fő) 2017.01.01.-tól 2017.10.31-ig 2017.11.01-től 2017.12.31-ig bevétel : 58 248 e Ft bevétel: 8 206 e Ft (2 735 e Ft/ fő) költségek: 53 228 e Ft költségek: 12 031 e Ft (4 010 e Ft/fő) Az őstermelő-családi gazdálkodó összevontan : 2017 összes bevétele: 58 248 + 2 735 = 60 983 e Ft összes költsége: 53 228 + 4 010 = 57 238 e Ft adóalap : 3 745 e Ft A belépő két tagnál 1 275 e Ft veszteség keletkezett . Ha a fenti példa szerint vezetem le a bevételeket és a kiadásokat, akkor a tagok esetében képződött veszteség elszámolása hogyan történik 2018-ban? Köszönettel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték