139 találat a(z) cafetéria cimkére
Színházjegy adómentesen
Kérdés
Tisztelt Sinka Júlia! Az alábbi URL-en megjelent és kulturális szolgáltatások adózását kimerítően tartalmazó szakértésélvel összefüggésben további pontosítást szeretnék kérni Öntől. http://adozona.hu/kerdesek/2015_9_27_Kulturalis_szolgaltatas_adozasa_loe A válaszából jól következtetem, hogy adott munkavállaló 50 ezer forintos adómentes határába előadásonként 1 darab (pl. színház esetén) színházjegy számítható be? Tehát nem elfogadható az a gyakorlat, hogy a munkavállaló által cafetériakeret (szabályzat van) terhére benyújtott számlában ugyanazon előadásra 4 darab színházjegy ellenértéke (a sajátján kívül a házastársának és két gyermekének) szerepel, s mind a 4 darab jegy árát a munkavállalónak fizetik ki? A hivatkozott szakértés szerint a munkáltató/kifizető a munkavállaló 1 darab színházjegyén kívül a munkavállaló hozzátartozóinak is teljesíthet kulturális juttatás címén adómentes juttatást. Ebben az esetben a kifizetőnek a juttatást az egyes hozzátartozóknak, azok nevére, címére (adatainak, hozzátartozói minőségének nyilvántartása mellett) kell nyújtani? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm: Katalin
Lakáshitel cafetérián belül
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A cafetéria bonyolult világában szeretnék egy kicsit eligazodni. Kft. beltagja (munkaviszonyban foglalkoztatott) szeretné a saját építési kölcsönét cafetériából rendezni. Szeretném megkérdezni, hogyan teheti ezt meg? Milyen teendői vannak ezzel kapcsolatosan, hogyan kell ezt dokumentálni, hogy az jogilag elfogadható legyen? Válaszát köszönöm!
Cafetéria
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek két tulajdonosa van, akik munkavállalóként dolgoznak a saját kft.-jükben. Rajtuk kívül még négy alkalmazott van a kft.-ben. A két tag részére havonta 20 833 forint egészségpénztári hozzájárulást fizet a vállalkozás, a többi munkavállaló nem kap ilyen juttatást. Kérdésem: megteheti-e a vállalkozás, hogy ezt a juttatási formát a hat munkavállaló közül két munkavállalónak adja a vállalkozás? Válaszát köszönöm.
Uszodabérlet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk jogi formája kft. Dolgozóink részére maximálisan feltöltött 45 000 forintos SZÉP-kártyát biztosítunk. Az érvényben lévő jogszabályok alapján sportesemények belépődíjai korlátlan mértékben támogathatók. Kérdésem: ez az általunk biztosított cafatéria fölött és az országhatáron kívül is igaz? Továbbá milyen járulékfeltételekkel, vagy nélküle tudnám a dolgozóink uszodabérletét támogatni akkor, ha a városunkban az uszodát üzemeltető önkormányzati kft. nem SZÉP-kártya elfogadóhely? Várom válaszát. Tisztelettel: Horilla János ügyvezető igazgató
Cafetéria adása, illetve adhatósága
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft., amely éttermi vendéglátással foglalkozik, szeretne cafetériaelemeket adni dolgozóinak. Megteheti azt, hogy cégen belül a különböző munkavállalói köröknek másfajta juttatást ad? Például a szakácsok SZÉP-kártyát kapnak, a kézilányok és takarítók pedig Erzsébet-utalványt? Lehet más összegű juttatást adni cégen belül, vagy egységesen kell? Vagy, ha mindenki összegben ugyanazt kapja, de különböző elemeket, a szakácsok mondjuk 5 ezer forintot SZÉP-kártyában, a takarítók és kézilányok 5 ezer forintot Erzsébet-utalványban? Vagy lehet olyat, hogy valaki egyáltalán nem kap semmit?
Kaphat-e cafetériajuttatást az ügyvédi iroda tulajdonosa?
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Szeretnék állásfoglalást kérni az alábbi kérdésben. Egy egyszemélyes ügyvédi iroda tulajdonosa, tagi jogviszonyban adhat-e magának étkezési (Erzsébet-) utalványt? Illetve gazdasági társaság esetén, kft. ügyvezetője tagi jogviszonyban adhat-e magának ilyen juttatásokat? Köszönettel!
Erzsébet-utalvány 8 ezer forint értékhatár felett
Kérdés
Kérdésem: Az szja törvény 70. § (4) bekezdése szerint a 8 ezer forint értékhatárt meghaladóan a munkavállalóknak adott Erzsébet-utalványnál be kell-e tartani a 70. § (1a) szerinti szabályt: minden munkavállalónak azonos feltételekkel, illetve cafetériaszabályzatban meghatározott ismérvek alapján besorolva, és azon belül azonos mértékben adható-e ez a juttatás, vagy szabadon bármelyik dolgozónak bármennyi, az ismert adózási feltételek mellett (1,19-szeres összeg után 16 % szja, 27 % eho)? Ugyanez a kérdésem a csekély értékű ajándék vonatkozásában [70. § (5)]. Az itt meghatározott feltételek mellett, ha ezt a munkáltató adja a munkavállalójának, csak azonos mértékben adható, vagy ettől el lehet térni?
BKV-bérlet
Kérdés
Budapesten a BKV-bérlet számla ellenében történő megtérítése esetén a számla áfatartalma visszaigényelhető-e? Ha a dolgozó nem hoz számlát a BKV-bérletről, hanem a cég cafetéria keretében térít neki havi 9500 forintot, és azt leadózza, akkor nem kell számla? Ha van számla, akkor nem kell cafetériaként leadózni?
Év végi jutalmazás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy milyen lehetőségek vannak a munkavállalók jutalmazására így év végén, és azok milyen adóvonzattal járnak? Ha jól tudom, a cafetériaelemeket erre nem lehet használni. Köszönöm szépen előre is válaszát!
Cafetéria
Kérdés
Cafetéria adható-e fiatalkorú munkavállalónak?
Cafetéria
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szabályos az a megoldás, ha a cafetériaszabályzatban az szerepel, hogy a munkavállalók egy csoportja egy évben nem 12 hónapszor 12 000 forint cafetériát kap, hanem 11 hó nap alatt, vagyis 11-szer 13 090 forintot? Válaszát előre is köszönöm!
Béren kívüli juttatás keretösszegen felüli adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk havonta, rendszeresen béren kívüli juttatásban is részesíti munkavállalóit. A cafetéria éves keretösszege 180 ezer forint, ezen felül a havi BKV-bérletet is téríti. Így augusztusban a 200 ezer forintos keretösszeget túlléptük, ami alapján kedvezményesen az 1,19-szeres adóalap után 16 % szja + 14 %-os ehofizetési kötelezettségünk keletkezett. A többlet után most 27 %-os ehofizetési kötelezettségünk van. A kérdésem az lenne, hogy ezt az ehót a 1508A-as bevallás 15. sorában kell szerepeltetni? Az általunk használt bérprogram ugyanis az 1508M-es lapok alapján a 1508A-02-02 bevallás 112-es sorban szerepelteti. A kitöltési útmutató szerint azonban hibásan tünteti fel a 112-es sorban. Válaszát előre is köszönöm!
Béren kívüli juttatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy az szja-törvény 71. §-a alá tartozó béren kívüli juttatásokra vonatkozik-e, hogy minden munkavállalónak azonos feltételekkel lehet csak adni? Én ezt csak az egyes meghatározott juttatásoknál olvasom ki a törvény szövegéből, de több helyütt arról tájékoztattak, hogy ez nem így van. Szükséges cafetéria-szabályzatot készíteni, és mindenkinek a meghatározott keretösszegig adni béren kívüli juttatást? Vagy lehet az, hogy egy több munkavállalót is foglalkoztató vállalkozás csak egy munkavállalójának ad kedvezményes adózással például önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást havi 8500 forint összegben? Köszönettel.
Erzsébet-utalvány több munkáltatótól egy munkavállalónak
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Az szja-törvényben a SZÉP-kártyánál a törvényben egyértelműen olvasható, hogy a munkavállaló kedvezményesen csak 450 000 forint értékben kaphat juttatást (több juttatótól származóan). Azonban az Erzsébet-utalványra ilyen feltételt nem találtam a törvényben. Abban az esetben, ha egy munkavállaló két kapcsolt vállalkozásban dolgozik 4-4 órában, akkor mind a két munkáltatótól megkaphatja kedvezményesen (tehát 35,7 százalékos adóteherrel) az Erzsébet-utalványt havi 8 000 forint értékben? Azaz havonta kétszer 8 000 forint Erzsébet-utalványt? Feltételezve, hogy betartják az éves 200 000 forintos és 450 000 forintos keretszabályt, illetve az arányosítást. Tisztelettel és köszönettel.
Lakáshitel cafetéria
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A lakáshitel cafetéria témakörében szeretnék kérdezni. A feleségemmel közös vállalkozásunk van, mindketten a saját vállalkozásunk alkalmazottjai is vagyunk. Évekkel ezelőtt közösen vettünk egy lakást, mely a leírt feltételek alapján megfelel a rendeletben leírtaknak a cafetéria szempontjából. A lakás hitelszerződése szerint a feleségemmel adóstársak vagyunk. Ebben az esetben mekkora összeggel támogathat bennünket a cégünk, azaz az 5 millió forintos határ személyekre, lakásra vagy cégre vonatkozik?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
