139 találat a(z) cafetéria cimkére
Cafetéria keret családtagi egészségbiztosítás finanszírozására
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk egészségbiztosítási szolgáltatást szeretne nyújtani a dolgozók részére. Igény merült fel az iránt, hogy a biztosítást a kedvezményes áron kiterjesszék családtagjaikra is, melyre a szolgáltató lehetőséget is ad, sőt azt az információt kaptuk, hogy a dolgozók cafetéria keretüket felhasználhatják a családtagi egészségbiztosítás finanszírozására. Kérdésünk, hogy ha a dolgozó saját maga fizeti be családtagjára a biztosítási díjat, adómentes-e? Illetve cafetéria kerete terhére finanszírozhatja-e családtagja biztosítási díját, és ha igen, kinek, milyen feltételekkel igényelhetik (adómentes lesz-e)? Köszönöm előre is a választ!
Cafetéria
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelünknél a cafetériaelemek – amelyekből a dolgozók választhatnak – a következők: – SZÉP-kártya étkezés – SZÉP-kártya szállás – SZÉP-kártya szabadidő – Kultúra (belépőjegy-vásárlás) – Sport (belépőjegy-vásárlás) – Erzsébet-utalvány – lakáshitel-támogatás Az éves keret bruttó 570 ezer forint, amely már a közterheket is tartalmazza (már ahol azt fizetni kell). Ebből a helyzetből adódik, hogy a nettó összegben számolt cafetériajuttatás ott a legmagasabb (570 ezer forint), ahol azt teljes összegben a lakáshitel-törlesztésre tudják fordítani. Kérdésem a következő: szabályosan határozták meg bruttó módon az éves keretet, és a cafetériaelemeket figyelembe véve érvényes ebben az esetben a maximum évi 450 ezer forintos korlát? Köszönöm válaszát
Cafetéria
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Építés alatt lévő lakóházra, melyhez pénzintézet lakáscélú kölcsönt nyújtott a törlesztések megfizetésére a cafetéria támogatás igénybe vehető úgy, hogy még a kölcsönt szolgáló lakóépület lakhatási engedélyt nem szerzett? A támogatás független a lakhatási engedély meglététől? Egyértelműen a szerződés támasztja alá a lakáscélú kölcsön meglétét, illetve a támogatás jogosságát. Köszönöm a válaszukat. Üdvözlettel.
Internetjuttatás lehetőségei dolgozóknak
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Cikk: http://adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Internethozzaferes_szamitogepjuttatas_a_dol_SIZ7S7 Úgy látjuk, a jogszabály alapján két lehetőség van internet-hozzáférés juttatására: 1. Adómentesen – munkavégzéshez szükséges: ha a munkaszerződés, munkaköri leírás alapján a munkavégzésből adódóan a munkahelyen kívül is szükséges az internetkapcsolat. Bizonylatolás: munkáltató nevére szóló számla alapján+kifizetési bizonylat+belső bizonylat. Ha belső szabályzatban rögzítem az otthoni munkavégzés lehetőségét, akkor az elegendő? Mindenképpen a munkáltató nevére szóló számla szükséges az elszámoláshoz? 2. Egyes meghatározott juttatás: Minden munkavállalónak azonos feltétellel (vagy bizonyos kör), vagy cafeteria keretében belső szabályzatba foglaltan. Adóteher: 1,18*(15+22%) Milyen bizonylatolás szükséges ebben az esetben? Adhatok havi 3000-4000 forint juttatást oly módon, hogy arról csupán belső szabályzatban nyilatkozunk és nem kérünk sem cégnévre, sem a dolgozó nevére szóló számlát? A cikkben azt írják, hogy a cégek számára a legegyszerűbb az lenne, ha költségtérítés fizetésével segítenénk a dolgozók internethasználatát. Ez melyik kategóriába tartozik? Ilyen esetben kell a cég nevére szóló számla? A jelenlegi gyakorlat nálunk a következő: A munkavállalóknak lehetőségük van bizonyos összeösszeghatárig internetköltséget elszámolni otthoni munkavégzés miatt dolgozó nevére szóló számlával, melyet adóztatunk:1,18*(15+22%). Jó ez a gyakorlat? Köszönjük a választ!
Béren kívüli juttatás rokkantsági ellátásnál
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő személynél beszámít-e a jövedelembe az éves keretösszegig juttatott 100 ezer forint készpénz? Három egymást követő hónapban nem haladhatja meg a "jövedelme" a minimálbér másfélszeresét. Csak a járulékköteles jövedelem esetében számít ez, vagy erre a juttatásra is vonatkozik a korlát? Válaszát előre is köszönöm.
Számla óvodai ellátásról
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A gyermek alapítványi óvodába kezdett járni most szeptemberben, a szülő és az intézmény óvodai szolgáltatási szerződést kötöttek. Ebben feketén-fehéren le van írva, hogy „általános szolgáltatásért térítési díjat fizet” a szülő. Az óvodát működtető alapítványtól cafetéria-elszámoláshoz számlát kértek a szülők, amit az óvoda és az azt működtető alapítvány is visszautasított. Az első azért, mert részben önálló gazdálkodó. A második pedig azért, mert nincs gazdasági tevékenysége, nem is akar azt folytatni, és támogatásokból tartják fenn magukat, saját állításuk szerint. Ez a támogatás az, ami a szerződésben meg van határozva mint szolgáltatásért fizetendő térítési díj. Ez így helytálló? Támogatás lehet szerződésben rögzített kötelezően kiszabott összeg? Cél szerinti tevékenységre, alapító okiratban foglalt tevékenységre sem adnak számlát, mert szerintük az is gazdasági tevékenység számukra. A cég pedig az szja-törvényre hivatkozva csak óvodai ellátásról kiállított számlát fogad el. Kérdés: helyes-e az alapítvány álláspontja? Tényleg nem tudnak számlát kiállítani semmilyen jogcímen? Mi a megoldás ebben a szituációban, hogy az érintett fél se veszítse el az adómentes juttatást? Segítségét előre is köszönöm!
Iskolakezdési támogatás cafetérián kívül: mikor, kinek, hogyan adható?
Cikk
Bár még tart a nyári vakáció, a tanulók szüleinek már a nyakukban a gond, hogyan teremtsék elő az új tanév kezdetével felmerülő kiadások fedezetét. Sok munkáltató kész a rászorult dolgozók megsegítésére, ám nem mindegy, hogy milyen adózási következményekkel kell számolniuk.
Cafetéria – életbiztosítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A cafetéria keretén belül dolgozóinknak lehetősége van az életbiztosítást is választani. A biztosított egyértelműen a munkavállaló, de a szerződő is lehet a dolgozó, vagy a szerződőnek a munkáltatónak kell lennie, vagy elegendő-e, ha a cég csak díjfizetőként szerepel az életbiztosítási szerződésben. Illetve a biztosítás teljes megnevezése "kockázati élet- és balesetbiztosítás". Szólhat a biztosítás balesetbiztosításról is, vagy csak életbiztosításról? Válaszát előre is köszönöm.
Egyes meghatározott juttatás
Kérdés
Előre meghatározott cél – például értékesítési – elérésére érdekében egyes munkakörökben lehet-e például ajándékkártyával egyes meghatározott juttatást fizetni? Lehet-e indoklás nélkül, akár differenciálva egyes meghatározott juttatást ajándékkártyán fizetni a dolgozóknak? Ez cafetérián belül lehet, vagy anélkül? Hogyan kell dokumentálni?
Béren kívüli juttatás és egyes meghatározott juttatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretném kérni szíves állásfoglalását. Egyik cégünk regenerálódási juttatás keretében is juttat a dolgozói részére SZÉP-kártyát (három alszámla) és cafetéria keretében is juttat SZÉP-kártyát. A bérszámfejtéskor elvárja, hogy mindegy, melyik keretből juttat SZÉP-kártyát, a 450 ezer forint limitet figyeljük, és ennek megfelelően számoljuk el a 14, illetve a 22 százalékos ehót. Ez azt jelenti, hogy néha a regenerálódási keret, néha a cafetéria, néha a kettő ötvözete a béren kívüli juttatás. Hivatkozhatok-e az szja-törvényre, hogy a cégnek meg kell határozni a számfejtendő tételeknél, melyik a béren kívüli juttatás, illetve melyik az egyes meghatározott juttatás? Számunkra ezzel egyértelművé válna, hogy mit és mikor kell 14 százalékos ehóval elszámolni. Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária
Cafetéria gyes alatt
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megtudni, van-e bármilyen jogi akadálya annak, hogy a cég tagjaként részmunkaidős munkaviszonyban álló munkavállalónak – aki jelenleg gyesen van –, cafetéria keretében a nagyobbik gyermeke óvodai költségét megtérítse a munkáltató? Jelenleg a cégnek nincs árbevétele, mert fél éven aluli gyermekkel van gyesen az ügyvezető, más munkavállaló nincs a cégben. Szíves válaszát előre is köszönöm!
Alapítványi iskola tandíjfizetése cég által
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., melyben A személy tulajdonos és alkalmazott is. Ennek a személynek a gyereke szeptember elejétől alapítványi iskolába fog járni, aminek éves tandíja van. Kérdés, hogy amennyiben a kft. fizeti a gyermek tandíját, az minek tekintendő, illetve milyen lehetőségek vannak? Keletkezik-e a magánszemélynek adózási kötelezettsége? A cég számára elköltségelhető? Esetleg van-e valamilyen cafetéria juttatás, ami ezzel összeköthető?
Óvodai költségek a cafatériából való elszámolása
Kérdés
2017-től az óvodai költségek a cafatéria terhére elszámolhatók. Mit kell utána fizetni? Kinek adható? Milyen szerződést kell kötni, kivel, az óvodával?
Cafetéria 2017
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 2017-es cafetériával kapcsolatban szeretnék kérdezni, mert több helyen utánanéztem és másképp irták. 1. A 450 000 forint keretben (például egy kft.-nél) a pénzösszegként adható évi 100 000 forint is benne van? tehát összesen 450 000 forint a keret a 100 000 forinttal? 2. A fenti béren kivüli juttatásnak minősül és 34,22 százalék járulék fizetendő utána (14 százalék eho és 15 százalék szja)? 3. Ha a kft. a dolgozóinak csak a 100 000 forintot szeretné adni havi bontásban és mellé még Erzsébet-utalványt, akkor itt is figyelembe kell venni az évi 450 000 forint értékű keretet vagy az Erzsébet-utalvány korlátlanúl adható és 43,66 százalék járulék (15% szja és 22% eho) fizetendő utána? Előre is köszönöm megtisztelő válaszát. üdvözlettel Mária
Decemberben, januárban fizessen? Az áthúzódó kifizetések adószabályai
Cikk
Az óév-újév fordulóján a különböző pénzbeli és nem pénzbeli kifizetéseket, juttatásokat érintő kérdés, hogy melyik év szabályai szerint kell az adókötelezettségeket megállapítani. Cikkünk a legfontosabb eseteket foglalja össze.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
