A Magyar Közlöny 2025. évi 129. számában megjelent a XLIII. az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet 2025. évi központi kezelésű előirányzatai felhasználásáról szóló 33/2025. NGM rendelet.
Több új, beruházásokat támogató pályázati lehetőség is elérhető 2025-ben a kis- és középvállalkozások (kkv) számára. A DIMOP_PLUSZ-1.2.6-24 digitalizációs pályázatnál sürget a határidő, ami október végén lejár. Emellett a GINOP_PLUSZ-1.2.4-25 keretében a hátrányos helyzetű régiók vállalkozásai akár 150 millió forintos támogatást nyerhetnek el, míg a hamarosan induló Jedlik Ányos Program több száz milliárd forintos forrást kínál energetikai korszerűsítésekhez és energiatárolási beruházásokhoz. Újdonság a GINOP PLUSZ 2.1.4., amely az innovációk piacra vitelét segíti – összegzi a lehetőségeket a Niveus.
Három vármegyében, Baranyában, Borsod-Abaúj-Zemplénben és Hevesben 60 százalékra emelkedik a korábbi 50 százalékról százalékról a regionális beruházási támogatás maximuma. Kisvállalkozások további 20 százalék, középvállalkozások pedig 10 százalék többletben részesülhetnek – számol be az uniós döntésről hírlevelében az Andersen Magyarország.
Jövő héten létrejöhet a megállapodás az Európai Bizottsággal az állami beruházásösztönzés uniós korlátozásának feloldásáról – jelentette be Szijjártó Péter, a külgazdasági és külügyminiszter ma a versenyképesség-növelő program szerződésátadó rendezvényén.
Hétről hétre tízezrekkel nő az álláskeresők száma, áprilisi adatok szerint meghaladja a 330 ezret azok száma, akik elveszítették állásukat, ellenzéki képviselők minden fórumon – köztük a mai parlamenti ülésen Burány Sándor (Párbeszéd) – azonnali intézkedéseket sürgetnek, szorgalmazzák az álláskeresési járadék összegének felemelését és időtartamának 3-ról 9 hónapra növelését. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ma az Országgyűlésben válaszolt a felvetésre.
Tisztelt Szakértő! Családi gazdálkodó épített egy vasvázas színt. A beruházás a 2018. évben kezdődött és 2019-ben ért véget. A használatba vételi engedélyt a 2019. évben megkapta. A beruházáshoz kapott vissza nem térítendő támogatást. A támogatás 90%-át folyósították a 2019. évben, a fennmaradó 10%-ot 2020 januárjában kapta meg. Kérdésünk az, hogy abban az esetben, ha a családi gazdálkodó egyösszegben szeretné elszámolni a vasvázas szín értékcsökkenését a 2019. évben (ekkor helyezte üzembe), akkor a 2020. évben kapott támogatást be lehet-e állítani a 2019-es év szja-bevallásába mint bevétel? Ha viszont a családi gazdálkodó értékcsökkenést számolna el rá lineárisan, akkor a támogatás az elkövetkező években az adott évi értékcsökkenés arányában számít-e bevételnek az szja adózásban?
Tisztelt Szakértő! Beruházási támogatással lett ültetvény telepítve 2018-ban. A támogatás 2019-ben érkezett meg a bankszámlára, amit lekötött tartalékba kell könyvelni. A kérdésem az, hogy 2018-ra a támogatás összegét ki kell-e mutatni a lekötött tartalékban elhatárolással szemben, vagy mi a helyes elszámolási mód?
Idén 15 milliárd forintos keretösszeggel hirdetett meg beruházási támogatást nagyvállalatok számára a Nemzetgazdasági Minisztérium, a kérelmeket szeptember 30-áig lehet benyújtani.
Adott egy építőipari vállalkozás, amely lemezgyártáshoz 54 millió 755 ezer forint értékben vett gépeket. Elindítottak még a beszerzés előtt egy pályázatot. Az egész támogatás 50 millió forint értékű lesz (50 százalékos támogatottság)a beruházás értéke 101 millió forint lesz, de ennek is még csak kicsivel több mint a fele lett meg gépbeszerzésben, a másik felébe még nem kezdtek bele (telephelyfejlesztés). A gépbeszerzések után 25 millió forint előleget lefolyósítottak a támogatásból. Ilyenkor miként kell kezelnem a kapott előleget? Egyéb kötelezettségen kellene hagynom év végén, vagy halasztott bevételként kellene kezelnem, és értékcsökkenéssel arányosan 96-ba elvezetnem egy részét? Ugyanis, ha levetítjük, akkor a gépekre eső támogatás 50 százalékát még nem is kaptuk meg. Köszönöm a segítséget!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték