Tisztelt Szakértő! A bérleti jog és az üzemeltetési jog átadása miben különbözik? Amennyiben valaki azt jelzi, átdaja az üzemeltetési jogát egy üzletnek s az átvevő nevére kerül minden? Vagy ez a 2 kifejezés ugyanazt takarja? Továbbá bérleti/üzemeltetési jogok átadásakor az engedélyeket újra meg kell kérni az újonnan bérlőnek/üzemeltetőnek? Önkormányzat a tulajdonos, s a mostani bérlő adná át a bérleti / üzemeltetési jogot. Köszönettel, Szép mapot
Tisztelt Szakértő! A következőkben kérném állásfoglalását: Az ingatlant bérbeadó társaság a bérlő igényeinek megfelelően az ő kérésére közüzemi fejlesztést (áram-kapacitásnövelést) hajt végre, és kifizeti a közüzemi szolgáltatónak a fejlesztés díját. A bérlő határozott ideig bérli az ingatlant. A két fél megállapodása alapján a fejlesztés díját a bérlő megtéríti a bérbeadónak. Mi az ügylet helyes elszámolása? 1.) A bérleti díjba beépítheti-e a fejlesztés költségét a bérbeadó, azaz megemelheti-e a hátralévő bérleti díjakat a fejlesztés összes kiadásával? Okozhat-e később problémát az, hogy a szerződés lejárta után esetleg mégis jogi igénnyel léphet fel a bérbevevő, vagy szerződésben jogszerűen rögzíthető-e az, hogy a fejlesztés az ő kérésére történt, és annak teljes összegét megtéríti a bérbeadónak, függetlenül attól, hogy ő azt csak bizonyos ideig élvezi? Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között állományba vett eszköz amortizációját hogyan lehet helyesen megállapítani? 2.) Van-e jogi lehetősége annak, hogy a fejlesztés továbbszámlázásra kerüljön? Ehhez a szolgáltató hozzájárulása szükséges? Ebben az esetben áruként kellene nyilvántartásba venni vagy közvetített szolgáltatásként? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. kemping kialakítását tervezi, ahol több terület is kialakításra kerülne lakókocsik számára. Ezeket a területeket kizárólag hosszú távra kívánja bérbeadni a cég (1 éves időtartamra). Ezek a területek fizikailag konkrétan behatárolhatók. A területhez egyéb szolgáltatás nem jár, egyedül a közös vizesblokkot használhatná a bérlő, villanyt, vizet is maga fizetné. Kérdésem, hogy ez ebben az esetben terület bérbeadásként számlázható-e? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kérném segítségét az alábbi kérdést illetően. Egy kft. pályázaton keresztül egy megmunkáló szobát épít ki egy másik kft. tulajdonában álló területen, melyet tartósan bérel. A kialakítandó helyiség a bérlő kizárólagos tulajdonában fog állni, így földhasználati jogot kell alapítania a területen. A szerződés értelmében a földhasználati jog 20 évre fog fennállni, azért évente földhasználati díjat kell fizetnie. Az lenne a kérdésem, hogy fenti esetben hogyan adózik az építtető és hogyan a földtulajdonos? Számvitelileg hogyan lehet nyilvántartani ezt az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogot a két félnél? Segítését tisztelettel köszönöm! Haska Krisztina
Termőföld vásárlása esetén az illetékmentesség megilleti-e a termőföldet vásárló földművest, ha a szóban forgó termőföld 5 éves haszonbérlettel terhelt, és a bérlő nem mond le a bérleményéről? Várom válaszukat. Köszönettel: Csné
Tisztelt Hunyadné Szűcs Veronika! Köszönöm fenti témában feltett kérdésemre adott válaszát. Még néhány információt szeretnék megadni a teljes körű válaszadáshoz. A társaság az ingatlan bérbeadásra az adókötelezettséget választotta és a bejövő számlák áfatartalmát levonásba helyezte. Mi a teendő abban az esetben, ha a bérbeadás 2 hónapon keresztül megtörtént, a bérleti díjról a kimenő számla kiállításra kerültek, és a tulajdonos ekkor dönt az ingatlan értékesítése mellett? Tájékoztatásképpen a felújítás során a bejövő számlák összege nettó 7 millió forint volt. A tulajdonosokkal kötött bérleti szerződés nem rendelkezik arról az esetről, hogy mi történik az ingatlan értékesítése esetén. A bérleti szerződés annyit tartalmaz, hogy a felmondási idő 30 nap és a bérlő a bérleti szerződés megszűnését követő 8 napon belül a bérleményt köteles a bérbeadó részére visszaadni. Milyen adójogi következménye van annak, ha a bérelt ingatlan felújítására fordított költségeket a tulajdonos nem akarja kifizetni? Köszönettel: Ecker Dániel
Tisztelt Szakértő! Van olyan pont a törvényben, hogy ha "több magánszemély is jogosult adómentes lakhatási támogatásra ugyanattól a munkáltatótól ugyanazon lakás tekintetében, akkor azt közülük csak az egyik veheti igénybe". Nos: ha egy kertes házból van kialakitva 2 külön bejárattal (ház eleje, utcafront, és ház hátulja kertkapcsolat) 2 lakóegység, benne 1 szoba, konyhasarok, fürdőszoba), de ugyanazon a házszámon van. Akkor a fenti törvény a bérbeadóra, illetve a cégre, illetve a bérlőre nem érvényes? (Év elején a munkáltatónak adatot kell szolgáltatni, hogy a cégétől kiknek adott ilyen támogatást és milyen cimre? Ha egy címre 2 dolgozónak ad támogatást?) köszönöm válaszát
Tisztelt Szakértő! Ha egy bérbeadó cég, üzletpolitikai okokból nem kér novemberi és december havi bérleti díjat az egyik bérlőjétől, akkor ennek milyen bizonylatolási (kell-e számlát kiállítani) és adófizetési kötelezettségei vannak a bérlő és a bérbeadó részéről? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves szakmai véleményüket. Ügylet: "A" cég tulajdonában van egy ingatlan. "A" cég az ingatlan bérbeadását, illetve az ingatlan értékesítését adókötelessé tette. "A" cég bérbeadás útján hasznosítja az ingatlant. A bérleti szerződések szerint a bérlőknek a bérleti díjat negyedévente, előre, a negyedév első hónapjának 5. napjáig kell megfizetniük a bérbeadó részére. "A" cég az aktuális negyedév második hónapjának 16. napján eladja (ez az áfa szerinti teljesítési időpont) az ingatlant "B" cég számára. "B" cég adókötelessé tette valamennyi ingatlanértékesítését, és -bérbeadását. 1. Az adásvételi szerződés az alábbiakról is rendelkezik: a) Az építményadó és telekadó tárgyévi, arányos részét "B"-nek meg kell térítenie "A" felé. b) Az ingatlan eladásakor "A" egyes bérlőkkel szemben, bérleti díj (és a hozzá kapcsolódó rezsiköltségek) jogcímen fennálló követelései és kötelezettségei "B"-t illetik. c) Az ingatlan eladásakor "A" egyes bérlőkkel szemben, óvadék, kaució stb. (szerződést biztosító mellékkötelezettségek) jogcímen fennálló kötelezettségei (esetleg követelései) "B"-t illetik. Kérdések: Az a)-c) pontok szerinti ügyletek – adásvételi szerződéshez, mint főszolgáltatáshoz kapcsolódó ügyletnek minősülnek, az áfa mértéke megegyezik az adásvételi szerződés áfakulcsával? – nem tartoznak az áfa hatálya alá, csak pénzügyi rendezést igényelnek? – nem kapcsolódnak az adásvételhez, de áfás az ügylet? Köszönettel: Szekeres Zsolt
Társaságunk bérbe adott egy ingatlant, 2015. december 1-től. 2016. június 30-ig tartó határozott időre. 2016. 05. 26-án kelt adásvételi szerződésben értékesítettük az ingatlant a bérbevevőnek. A vételár megfizetésének határideje június 30. A szerződés kitér arra, h. a tulajdonjog a teljes vételár megfizetésével száll át a Vevőre, és arról is rendelkezik, h. a számlát a vételár megfizetésével egy időben kell átadnunk a Vevőnek. A kérdésem az, a szabályosan kiállított számlán teljesítés időpontként milyen időpontnak kell szerepelnie. A vevő 2015. december 1-től úgymond birtokba vette az ingatlant, bérlői minőségében. Az adásvételi szerződés egyértelműen rendelkezik arról, h. a tulajdonjog a vételár megfizetésével száll át a vevőre, ami a bérleti szerződés utolsó napja. Válaszukat köszönöm Vécsi Bernadett
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy társasháztól bérel helyiséget. A bérlemény közüzemi mérőórái cégünk nevén vannak, a számlákat cégünk kapja. A társasház közös képviselője ennek ellenére ragaszkodik ahhoz, hogy havonta mutassuk be neki az aktuális számlát és annak kiegyenlítését, mondván, ha tartozunk, azt a társasházon hajtják be a szolgáltatók. Valóban igaz ez? Van-e joga a közös képviselőnek betekinteni egy gazdasági társaság számláiba, még akkor is, ha történetesen az a társasház bérlője? Köszönettel: Vass Pálma
Tisztelt Szakértő! A vállalkozásom bérbe adott egy vendéglátó helyiséget. A bérlő 3 havi kauciót fizetett. Április hónapban a bérlemény felmondásra került. A volt bérlő tartozik egyhavi bérleti díjjal, és 580 ezer forint gázdíjjal, amit nem fizetett ki, és addig nem írják át a mi nevünkre. A volt bérlő naponta keres, és követeli a kauciót. Hogyan járjunk el vele szemben? Hogyan kell könyvelnem a tartozásokat?
Tisztelt Szakértő! Egy mezőgazdasági őstermelő saját és bérelt földön is gazdálkodik. A termőföldet magánszemélyektől bérli tartós, 5 éven túli bérleti szerződéssel. A bérlők egy részének nem készpénzben, hanem terménnyel fizet. Kell-e ebben az esetben az átadott terményről számlát kiállítania az őstermelőnek, és egyszer költségként elszámolni a bérleti díjat, másrészt értékesítés árbevételeként elszámolni a terményt, vagy mivel pénzmozgás nem történik, nincs bizonylatkiállítási kötelezettség, és kapcsolódó könyvelési tétel? Köszönettel: Erdélyi Andrea
Mikor és mennyit kell adóznia a bérbeadónak, ha a bérbevevő lakásfelújítással tudja le a bérleti díjat vagy annak egy részét?
Ingatlanokat ad bérbe pályázati úton pénzváltói, vámügynöki és egyéb tevékenységhez a NAV.
dr. Radics Zsuzsanna
tb-szakértő, jogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték