Sérelemdíj, bánatpénz, kötbér Cikk
Milyen késedelem, mulasztás, illetve szerződésszegés idézhet elő sérelemdíjat, bánatpénzt, kötbért? Ismertetjük a jogi személyek közötti egyes károkozások kártalanítási lehetőségeit.
Milyen késedelem, mulasztás, illetve szerződésszegés idézhet elő sérelemdíjat, bánatpénzt, kötbért? Ismertetjük a jogi személyek közötti egyes károkozások kártalanítási lehetőségeit.
Ingatlanforgalmazó társaság az adásvételi szerződés megkötése előtt vételi ajánlatra irányuló szerződést köt. A vételi ajánlat megkötésekor ajánlati biztosítékot fizet a jövőbeni vevő a társaság részére, az ingatlanforgalmazó végül nem köti meg a szerződést az ajánlati biztosítékot adóval. A társaság saját döntése alapján bánatpénzt fizetne a visszalépés miatt. Hogyan adózik a bánatpénz, ha azt cég, illetve ha magánszemély részére fizetik ki? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
A felek határozatlan idejű szolgáltatási szerződést kötöttek, melyben azt is kikötötték, hogy a szerződés első félévében a megrendelő nem mondja fel a szerződést, illetve, ha ez mégis bekövetkezne, akkor a szolgáltató – bánatpénz címen – jogosult a félévből hátralévő időtartam szolgáltatásidíj-részére. A szolgáltató negyedévente, negyedév elején – előre – számlázza a negyedév szolgáltatói díját. A megrendelő a II. negyedév 1. hónap végével felmondta a szerződést. A szerződés szerint a szolgáltatónak a hátralévő két hónapra eső szolgáltatói díj – bánatpénz címen – jár. Mivel a szolgáltató a II. negyedéves díjat már előre kiszámlázta, kérdés, milyen formában kell "bizonylatilag" rendezni a helyzetet, például a szolgáltató helyesbítse II. negyedéves számláját és bocsásson ki áfás számlát a 2 havi díjnak megfelelő bánatpénzről vs. maradhat az eredeti (számlázott) helyzet?
Tisztelt Bartha László! Nagyon köszönöm gyors válaszát. De szeretném pontosítani kérdésemet. A szerződésben az szerepel, hogy a "nyertes pályázó számára a bánatpénz a vételárba beszámításra kerül". Ebben az esetben a nyertes pályázó júliusban utalt 3 millió forint "bánatpénzt". Az adásvételi szerződés megkötésére augusztusban került sor. A megvásárolandó ingatlanok: 27 000 000 forint +áfa és 42 000 000 áfamentes vásárlás lesz. Milyen teljesítéssel, milyen áfával állítom ki a számlákat? Kérem, egyértelmű válaszát. Köszönettel.
Egy ingatlan megvásárlásához pályázatot írtak ki, ahol a pályázat feltétele volt a bánatpénz befizetése. A nyertes pályázó 2018. 07. 25-én a bánatpénzt befizette, így ez a vételár részévé vált. 2018. 08 hónapban az adásvétel megtörtént. Kérdések: 1. 2018. 07. havi áfateljesítéssel ki kell-e állítani egy számlát áfásan a bánatpénzről és augusztusi teljesítéssel a teljes vételáról a számlát, amiből levonjuk a bánatpénzt? 2. Az ingatlan értékesítője nem jelentkezett be az áfakörbe az ingatlan értékesítésére. Így lesz áfás (telek) és áfamentes (ingatlan)értékesítés is. Ez befolyásolja-e a bánatpénzáfa-kiállítását? Mi a helyes számlázás, különös tekintettel a teljesítés dátumára? Válaszukat előre is köszönöm.
Nemzeti Földalapba tartozó földet vásároltam árverés útján, 20 éves haszonbérleti jogviszonnyal terhelten. A haszonbérletet sikerült megszüntetni oly módon, hogy a haszonbérlő részére az állam helyébe lépő bérbeadóként bánatpénzt fizettem ki. A föld tulajdonosaként az érintett földterületeken a bérleti jogviszony megszűnését követően családi gazdálkodóként mezőgazdasági tevékenységet folytatok Megnyílik-e a levonási jogom a bánatpénz tekintetében, mint általános szabályok szerint adózónak, amennyiben a bánatpénz kifizetése után nyílik meg a lehetőség a terület hasznosítására, és ezáltal az adóköteles termékértékesítésre? Ugyanezen elv szerint elszámolható-e a bánatpénz a bevételekkel szemben költségként?
Tisztelt Szakértő! Intézményünk a bérleti szerződés megkötésekor kiköti, hogy annak meghiúsulása esetén a bérbevevő bánatpénz fizetésére kötelezett. Ennek mértéke a bérleti díj bizonyos százaléka. A bérleti díjakat adómentesen számlázzuk. Ilyen esetben a bánatpénznek mi lesz az adó alapja? Mivel a százalékosan megállapított összeg adómentes, ezért erre számoljuk rá az áfát pluszban vagy ezt osztjuk le alap+áfára?
dr. Bartha László
adójogi szakjogász
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől