130 találat a(z) bérszámfejtés cimkére
Munkavállalók adózása fióktelep esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Németországi anyavállalat Magyarországon bejegyzett fióktelepénél munkaszerződéssel dolgozó alkalmazottak bérszámfejtése eltér-e bármiben a szokásos Magyarországon alapított cégek bérszámfejtésétől? Konkrétabban a fióktelep ugyanúgy vonja le, vallja be, fizeti meg az adókat, járulékokat (szja, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, munkaerő-piaci járulék, szocho, szakképzési járulék), mint a Magyarországon alapított gazdasági társaságok, vagy van-e eltérés, és ha igen, akkor mi az? Válaszát előre is köszönöm.
Megbízási jogviszony számfejtése
Kérdés
Tiszelt Szakértő! Egyik megbízási jogviszonyban foglalkoztatott munkavállalónk jogviszonya 2015. 11. 13-tól 2016. 08. 31-ig tart. Szerződés szerinti díja 2015. 11. 13-2015. 11. 30. között bruttó 90.000 Ft, 2015.12.01-től havonta bruttó 30.000 Ft. Összes megbízási díj: bruttó 360 ezer forint, 10 százalékos költséghányad alkalmazását kérte a munkavállaló. Ezért a jövedelme összesen bruttó 324 ezer forint lesz a teljes időszakra. Véleményünk szerint december hónapra vonatkozóan (bruttó 30 ezer forint) a munkavállalónk egy napra eső jövedelme eléri a tárgyhó első napján érvényes minimálbér 30 százalékának a 30-ad részét, azaz 1 050 forintot. Mivel a fent említett időszak 293 nap összesen. Ezért a 324 ezer forintot ezen napok számával kell elosztanunk, melynek végeredménye 1106 forint/nap. Tehát ezek és a (Tbj. tv.)1997. évi LXXX. törvény alapján a megbízásos jogviszonyban foglalkoztatott munkavállalónk biztosított, ezért le kell vonnunk a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot, a 16 százalékos személyi jövedelemadót. A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatottak a törvény szerint akkor lesznek biztosítottak, ha a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelmük eléri a minimálbér összegének a 30 százalékát, illetve naptári napokra annak 30-ad részét. Az általunk használt bérszámfejtő program viszont csak a 16 százalékos szja-t vonja le a bruttó díjból (30 ezer forint). Jól értelmezzük-e a törvényt? Valóban vonnunk kell jelen esetben valamennyi járulékot (a munkaerő-piaci 1,5 százalékot kivéve)? Válaszát előre is köszönöm!
Külföldi munkavégzés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni. Egy magyarországi cég Ausztriában végez építőipari munkát. Telephellyel külföldön nem rendelkezik, csak magyarországi székhellyel. A munkavállalók munkaszerződésük szerinti munkabér után Magyarországon fizetik az szja-t és a járulékokat. A külföldi keresetet és a napidíjat Ausztriában számfejtik, a kinti bér után csak szja-t vonnak. Ezzel kapcsolatban az alábbi kérdéseimre szeretnék választ kapni: 1. Helyesen járunk el, ha ily módon számoljuk el a béreket? 2. Napidíjat hol kötelező adni? Helyes így, ha az osztrák bérszámfejtő a kinti szabályok szerint számolja el? 3. Végrehajtói letiltás esetén a munkavállaló magyarországi béréből kell csak vonni a letiltást vagy a külföldi bérből is? 4. Amennyiben a dolgozó jövedelemigazolást kér – például hitel felvételéhez –, akkor mindkét helyről kapott bért kell közölni? Ha igen, akkor milyen árfolyammal kell számolni? 5. Kilépéskori adatlapon kötelező feltüntetni az eddig kapott külföldi bért? Előre is köszönöm válaszát!
Bérszámfejtés korrekciója
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Átvettem egy kft. könyvelését. Az iratokba betekintve bérszámfejtési hibát találtam a következők szerint: segédmunkásként foglalkoztatott, szakképzettség nélküli munkavállaló 7343-as FEOR-kóddal lett bejelentve. A 08-as bevallásokon ugyanezen FEOR-kóddal szerepeltették 2015-ben 105 ezer forintos minimálbérrel. Véleményem szerint ez a FEOR-kód szakképzettséghez kötött, ezért visszamenőlegesen a munkaviszony 2008. évi kezdetére vonatkozólag módosítottam a FEOR-kódot a 15T1041-es nyomtatványon 9329-re. A téves besorolás miatt a társaság nem vette igénybe a szochokedvezményt. Önellenőrzéssel, a 2012. évtől igénybe vehető-e visszamenőlegesen a szociális hozzájárulási adókedvezmény, valamint melyik évekre szükséges a 08-as bevallások helyesbítése a téves FEOR-kód, (FEOR-bér ellentét) miatt? Válaszát előre is köszönöm!
Külföldi munkavállalás
Kérdés
Cégünk egy osztrák céggel tervez szerződést kötni, melynek keretében munkavállalóink kiküldetésben Ausztriában fognak munkát végezni, előreláthatólag 1 évig. A társadalombiztosításukat A1-es nyomtatvány igénylésével Magyarországon fogjuk rendezni, de tudomásunk szerint, mivel 183 napnál többet lesznek Ausztriában, adózniuk Ausztriában kell. Kérdés az, hogy ebben az esetben az évközi bérszámfejtés és az év végi bérpapír kiadása hogyan történik? Ausztriában milyen igazolás alapján fogják az adóbevallást elkészíteni, és, ha eltérés van a levont adóelőlegek és az Ausztriában fizetendő adó között, akkor annak mi lesz a sorsa?
Kinek adható meghatalmazás az adózó részéről?
Kérdés
Kedves Kollegák! Egy felsőfokú tb-képzettséggel bíró egyéni vállalkozó végzi egy kft. bérszámfejtését, illetve nyújtja be a havi 08-as bevallásokat. A meghatalmazását, mint alkalmazott kapta, de ez tévesen került be a jogosultságba. Szerettük volna helyesbíteni, de nem találtunk jogcímet erre. Lehet, hogy az egyéni vállalkozó bérszámfejtő nem is jogosult a havi bevallások benyújtására? Köszönettel: Czerván KLára
Eltérő számviteli időszak számlázása ugyanazon bizonylaton
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Könyvelő cég vagyunk, aki partnerei felé könyvviteli szolgáltatást és bérszámfejtést végez. A könyvviteli szolgáltatást havonta előre számlázzuk az adott hónapra vonatkozóan, míg a bérszámfejtést havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónapban. A könyvviteli szolgáltatás esedékessége a tárgyhó 10. napja, a bérszámfejtésé a tárgyhót követő hónap 10. napja. A kérdésünk az, hogy számlázható, vagy sem egy bizonylaton a két szolgáltatás?
Német minimálbér árfolyama
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem dolgozói Németországban dolgoznak több napig kiküldetésen. A német 8,5 euró minimálbért szeretném számfejteni nekik 09. hónapra. Milyen árfolyamot kell használnom? Köszönöm a segítségüket!
Üzemi baleset esetén a munkáltató kártérítése
Kérdés
Tisztelt Címzett! Cégünk tb-kifizetőhelyként működik. Az egyik munkavállalónkat 2014. 11. 11-én üzemi baleset érte, mint munkáltató, az üzemiséget elismertük. Természetesen a táppénzt az orvosi igazolások alapján "1" kóddal bérszámfejtjük, a munkavállaló még jelenleg is táppénzen van. Felmerültek a kezeléseivel kapcsolatban többletköltségek (üzemanyag, gyógyászati segédeszközök, gyógyszerkészítmények...), melyekről a sérült számlákat gyűjtött, és a napokban egy ügyvéd közbenjárásával be is nyújtott a céghez. Természetesen, amit kell megtérítünk, de az ügy kapcsán már kértünk az OEP-től segítséget, igaz, telefonon, és elmondták, ami a honlapjukon is ki van írva tájékoztatásnak az ilyenkor szokásos eljárásról. Az ügyfél vigye be a számlákat az illetékes kormányablakba, és majd az OEP fog küldeni egy összegző számlát a cég nevére, ami után nekünk fizetni kell az esetleges plusz költségeket. A kérdésünk az lenne, hogy a jogszabály által előírt tb által finanszírozott gyógyszereket, segédeszközöket, gyógykezeléseket és egyéb számlával igazolható, és az üzemi balesettel kapcsolatosan felmerülő többletköltségeket a cég milyen jogcímen, és hogyan utalja a dolgozónak? Megköszönnénk, ha tudnának küldeni egy állásfoglalást, hogy ilyen esetekben mi a teendő. Illetve bérszámfejtés szempontjából a munkavállalónál a bérprogramba fel kell-e ezt a kártérítést vinni, ha igen, akkor milyen jogcímen, esetleg adóköteles-e? Segítségüket előre is köszönjük!
Könyvelési díj számlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Könyvelési és bérszámfejtési díj számlázásával kapcsolatban szeretném a segítségét kérni. 2015. 06. 30-áig folyamatos teljesítésű számlát állítottunk ki, amelyben a könyvelési díjat előre számláztuk ki, míg a bérszámfejtési díjat utólag (létszámadat ismerete miatt). 2015. 07. 01-jétől 2 darab számlát kell kiállítani az alábbiak szerint? 1. Például könyvelési díj: október havi számla kelte 2015. 10. 01., teljesítési idő 2015. 10. 01., fizetési határidő 2015. 10. 16. 2. Bérszámfejtési díj szeptember hóban: számla kelte 2015. 10. 12., teljesítési idő 2015. 09. 30., fizetési határidő 2015. 10. 28. Válaszát előre is köszönöm.
Béren kívüli juttatás keretösszegen felüli adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk havonta, rendszeresen béren kívüli juttatásban is részesíti munkavállalóit. A cafetéria éves keretösszege 180 ezer forint, ezen felül a havi BKV-bérletet is téríti. Így augusztusban a 200 ezer forintos keretösszeget túlléptük, ami alapján kedvezményesen az 1,19-szeres adóalap után 16 % szja + 14 %-os ehofizetési kötelezettségünk keletkezett. A többlet után most 27 %-os ehofizetési kötelezettségünk van. A kérdésem az lenne, hogy ezt az ehót a 1508A-as bevallás 15. sorában kell szerepeltetni? Az általunk használt bérprogram ugyanis az 1508M-es lapok alapján a 1508A-02-02 bevallás 112-es sorban szerepelteti. A kitöltési útmutató szerint azonban hibásan tünteti fel a 112-es sorban. Válaszát előre is köszönöm!
Áfatörvény 58. paragrafus 2015. 07. 01-től
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az áfatörvény 58. paragrafusa szerinti ügyletek kapcsán, hogy a bérszámfejtés nem tartozik a "könyvviteli szolgáltatás" közé? A törvény nem azt hangsúlyozza ki, hogy könyvelés? Mert, hogy visszaküldtek egy kiállított számlát, hogy javítsuk ki a teljesítési időpontot. Ha nem tartozik bele, akkor gondolom, hogy a régi szabályt kell alkalmazni. Köszönöm a segítséget.
Elmaradt munkabér utólagos rendezése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2014-ben az egyik dolgozónak téves időadatsoron lett (Igazolt, nem fizetett távollét) számfejtve, majd bevallva a 08-as bevallásban 1 napja. Ezt most 2015-ben szeretnénk javítani, kérdésem, hogy hogyan kell? A 1408-as bevallásban csak helyesbítem az időadatot (Igazolt, fizetett távollétre), és most a soron következő számfejtésébe "elmaradt bérként" számfejtjük az összeget, és késedelmi kamatot fizetünk utána? A késedelmi kamatból szja-t vonunk és 27 százalékos ehót fizetünk? Válaszát előre is köszönöm!
Órabéres munkavállaló bérszámfejtése
Kérdés
Kedves Hajdú Dudás Mária! Órabéres munkavállaló bérszámfejtésével kapcsolatos kérdésemre adott válaszát nagyon szépen köszönöm, de sajnos továbbra sem értem, hogyan kell ezt csinálni. Azt írta, hogy a díjazást a teljesített órák alapján kell megállapítani, más lehet attól függően, hogy a hónapban hány munkanap volt. Itt a hónapban az általános munkarend szerint meghatározott havi munkaórákról beszélünk? Példa: dolgozó órabére 1 000 forint. Júliusban 184 óra az általános munkarend szerinti ledolgozandó munkaóra, jelenléti ív szerint csak 130 órát dolgozott ténylegesen. (Nincs munkaidőkeret, semmi különösebb ok nem volt, egyszerűen csak ennyit kellett dolgozni, takarítanak, nem voltak olyan koszosak a házak, hamarabb végeztek, irodaházakban mindenki szabadságon van, néhány irodába be sem jutottak....) Heti 40 órás bejelentése van, ilyenkor hogyan kell számfejteni? De van olyan részmunkaidős dolgozó is, aki hasonló okokból a havi ledolgozandó 92 óra helyett csak 41 órát dolgozott le, mert így jött ki. Ilyenkor minden szankció nélkül lehet fele annyi fizetést adni neki? Nincsenek munkaidőkeretben, mert ezt sajnos nem lehet előre tudni, hogy hány órát fognak dolgozni, nagyon sok mindentől függ, hogy mennyi idő alatt végeznek a takarítással, mennyi a kosz, tanulnak – fejlődnek hamarabb végezni... Nem tudom milyen bérezés lenne megfelelő, ami jó lenne a munkáltatónak és a munkavállalónak is. Ebben szeretném kérni szakértő tanácsát! Köszönettel: Krcsik Eszter
Határozott idejű munkaviszony bérfizetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A munkáltató határozott idejű (07.15.- 08.12.) munkaszerződést kötött egy felsőoktatásban résztvevő hallgatóval, gyakornoki munkára. A munkaszerződés szerint a munkabére ezen időszakra 80 ezer forint, melyet a határozott idő lejártát követő 5 munkanapon belül fizet meg. A bérszámfejtést és a 1508-as bevallást havi szinten lehet teljesíteni. Hogyan járunk el ilyenkor? A júliusi hónapra nulla forintot számfejtünk, és vallunk be, majd az augusztus hónapra számfejtjük a teljes összeget? Köszönettel.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
