Tisztelt Szakértő! Workshop tevékenységet végző társaság az általa nyújtott szolgáltatás ellenértékének felét alapítvány részére kívánja adományozni. Az összeg átvételekor mi a helyes eljárás? A pénztárgépbe a teljes összegnek be kell-e kerülnie, vagy megteheti, hogy csak a felét bevételezi, az adományra szánt összeget pedig külön gyűjti?
Tisztelt Szakértő! A cég pénzt szeretne juttatni az egyik tag beteg hozzátartozójának gyógykezelésére. Milyen módon tudja ezt megtenni, hogy minél kedvezőbb legyen az adóázása? Utalhatja-e közvetlenül a gyógykezelésre a magánszemélynek, vagy az egészségügyi intézménynek, vagy pedig valamilyen civil szervezeten keresztül tegye ezt meg? Válaszukat köszönöm. Némethné Takács Krisztina
Tisztelt Hölgyem/Uram! A 2019-es cafeteriaváltozással kapcsolatosan szeretném megkérdezni hogy az adomány és a lakáshitel-támogatás milyen adózási kategóriába fog esni?
Tisztelt Szakértő! Közhasznú szervezetünk együttműködési megállapodást kötött egy külföldi közhasznú szervezettel egy hazai konferencia megrendezése céljából. A felek közösen rendezik meg a konferenciát, közösen biztosítva forrást a különböző költségekre (helyszín bérlete, étkeztetés és ellátás, előadók, műsor, rendezvényszervezés stb.). A konferencia közcélú, mindkét közhasznú szervezet alapszabályában foglaltakkal összhangban van. A rendezvényre belépőknek várhatóan a költségek fedezése érdekében regisztrációs díjat kell fizetnie, ugyanakkor nem nyereségorientált tevékenységről van szó. A megvalósítás során túl bonyolult lenne, ha minden esetben a külföldi partner és szervezetünk is szerződést kötne a lebonyolításhoz szükséges szállítókkal, ezért szeretnénk, ha a külföldi partner – természetesen az összeg indokoltságának előzetes felülvizsgálatát követően – egyösszegben bocsátaná rendelkezésünkre a forrásokat. Kérdésünk, hogy szabályos-e, illetve nem jár-e addicionális adóteherrel (például áfa), amennyiben a külföldi szervezet a forrásokat támogatási szerződés/adomány formájában bocsátja szervezetünk rendelkezésére.
A parlament elé terjesztett T/2931. számú adótörvénycsomag ismét több javaslatot tartalmaz a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) egyes rendelkezéseinek módosítására, többek között az önkéntes kölcsönös pénztárba munkáltatói hozzájárulás, adomány, vagy célzott szolgáltatás címén történő befizetések adójogi kezelésének szigorítására.
Tisztelt Szakértő! Színház előadásaira színházjegyeket adományoz (térítés nélkül ad át jegyeket a saját előadásaira) egy közhasznú alapítványnak. Ezek értékéről a közhasznú alapítvány igazolást állít ki a színház részére, melyben a színházjegyek értékét is megjelöli. Kérdésem: 1. Van-e áfafizetési kötelezettsége ebben az esetben a színháznak vagy a közhasznú alapítványnak az adományozáshoz kapcsolódóan? 2. Ha terméket adományoznak a közhasznú alapítványnak (pl. autógumi-forgalmazók autógumikat az alapítvány gépjárműveinek üzemeltetéséhez), az erről kiállított és adományozási értéket megjelölő igazolásban szereplő érték után van-e áfafizetési kötelezettsége valamelyik félnek? Köszönettel várom válaszát!
A parlamentnek benyújtott törvényjavaslat szerint hogyan kell jövőre az önkéntes pénztári adomány után adózni? Marad a jelenlegi szabály, csak lehet adóelőleget levonni, vagy a munkáltatói hozzájáruláshoz hasonlóan bérként adózik ez is?
Időről időre felmerül, hogyan lehet a legkisebb közteher mellett vagy köztehermentesen támogatni magánszemélyeknek, cégeknek súlyosan beteg, drága gyógykezelést igénylő betegeket (sokszor gyermekeket). Ezt a kérdést járja körül a cikk.
Tisztelt Szakértő! Egy egyesület magánszemély tagjaitól és más magánszemélyektől eszközöket kap adományba. Az eszközök között van kisértékű és van 100 ezer forint feletti értékű is. Az egyesület egyszeres könyvvitel vezet. Hogyan kell könyvelni a tárgyi eszközök átvételét, azok további értékcsökkenését, hiszen az egyszeres könyvvitelben nincs időbeli elhatárolás? Mikor mutatom ki bevételként és költségként? Az eszközök között nincs például gépkocsi, ezek testépítő eszközök. Van-e valamilyen adó, illetékfizetési kötelezettsége ezután a tagnak vagy az egyesületnek? Köszönöm!
A magánszemély által adott írásbeli felhatalmazás alapján van-e lehetőség arra, hogy az önkéntespénztár a magánszemély részére érkezett adományból levonja a magánszemély által fizetendő személyi jövedelemadó és az egészségügyi hozzájárulás összegeit? Ha az önkéntespénztárhoz érkező, pénztártagot illető adomány a pénztártag munkáltatójától származik, van-e arra lehetőség, hogy a munkáltató az adomány összegéből levonja a magánszemély által fizetendő személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás összegeit, és az ezekkel csökkentett összeget utalja az önkéntes pénztár részére?
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó szeretne kiállításokat szervezni. Bevételének 80 százalékát szeretné kórháznak adományozni. Ilyen esetben van lehetőség adómentességre, vagy ha nincs, milyen adók terhelik? Ha a kórháznak szeretne adakozni, akkor a kórház alapítványával kell felvenni a kapcsolatot? Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Közhasznú alapítvány, amely konkrétan egy iskola támogatására jött létre, a közhasznú tevékenységére tekintettel készlet formájában adományban részesült. Konkrétan függönyöket kapott, amelyeket az alapító iskolának szeretne átadni. Felmerült, hogy a függönyöket csak használatba adja át az alapító iskola részére. Kérdésem, hogy ezt megteheti-e, ha igen, akkor az alapítvány készletre veszi és esetleg ÉV-t számolhat-e el rá, vagy átadja az iskolának végleges használatra, a közhasznú tevékenysége megvalósulásaként? Ebben az esetben egy összegben ráfordításként elszámolja. Kérem, hogy a könyvelési tételt is szíveskedjen megadni a választható esetre tekintettel. Közhasznúsági tevékenység ebben az esetben az iskola oktató-nevelő munkájához kapcsolódó környezeti feltételek javítása. Válaszát előre is köszönöm: Molnár Ilona
Egy iskola támogatására alapított egyesület a rendezvényein adományokból bevételre tesz szert. Hogyan kell ezt dokumentálnia? Olvasói kérdésre Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló válaszolt.
Egyre több kilátástalan helyzetbe sodródott kárvallott kapaszkodik az együttérzés mentőövébe, és nem is reménytelenül: látványosan gyűlnek a megadott bankszámlákra utalt pénzösszegek, az újrakezdést segítő természetbeni adományok. Ám nem árt az óvatosság, mert előfordulhat, hogy az állam is tartja a markát.
Iskolai alapítvány működésével kapcsolatban érkezett szerkesztőségünkhöz egy levél, amelyben olvasónk azt sérelmezi, hogy az alapítvány nyilvántartást vezet azokról a szülőkről (és a gyermekeikről is), akik támogatást fizettek, és azokról is, akik nem fizettek. Amikor sérelmezte a listázást, azt a választ kapta, hogy „a dokumentálás az adózás miatt szükséges, reklamálni az adóhatóságoknál lehetséges ez ügyben”. Megkérdeztük, mit szól ehhez a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték