493 találat a(z) adómentes cimkére
Ajándék kilincs a vásárolt nyílászárók mellé
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Nyílászárókat értékesítő cég vagyunk. A következő hónapokban azt tervezzük, hogy az eladott nyílászárók mellé kapnának a vásárlóink ajándékba kilincset. Ilyen esetben az ajándékozás adómentes lesz? Könyvelés szempontjából hogyan kell kezelni az ajándékba adott kilincseket? Köszönöm válaszát!
Koronavírus: adómentes a katasztrófahelyzetben adott segítség
Cikk
Egyre nő a koronavírus terjedése miatti aggodalom. A drákói hatósági előírásokat tudomásul véve, a cégek, szervezetek és a magánszemélyek egyaránt tanácstalanok többek között azért is, hogy milyen rendelkezések vonatkoznak ilyen rendkívül helyzetben a közteherviselésre. Átnéztük a jogszabályokat.
Közösségen belüli értékesítés, fuvar
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk Lengyelországból, lengyel közösségi adószámmal terméket értékesít Magyarországra. A terméket elfuvarozza a magyar vevő központi raktárába, ahonnan a vevő fuvarozza tovább a különböző magyarországi telephelyeire saját költségén. Ez utóbbi fuvarköltséget a szerződés szerint a magyar vevő átszámlázza a lengyel cégünknek. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség, vagy Közösségen belüli adómentes értékesítésként kezelhető? Elegendő-e az ügylethez a lengyel közösségi adószám, vagy be kell jelentkezni Magyarországon is? Válaszukat előre is köszönöm.
Átvett tagi kölcsön
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretném a segítségét kérni. Történt egy kft. adásvétel még 2018-ban. Az előző tulajdonos egy másik kft. volt, egy magánszemély vette meg a tulajdonrészt mindennel együtt, ami a cégben volt (így szólt az adásvételi szerződés). Volt néhány eszköz, voltak követelések és kötelezettségek is a cégben, illetve benne maradt a cégben az előző tulaj (a kft.) részéről betett tagi kölcsön is, ezt az előző tulaj engedményezte az új tulajdonos részére. Azóta az új tulajdonos keze alatt a cég újra rendesen működik, és most már ki lehetne venni a benne lévő tagi kölcsönt. Ilyenkor az új tulajdonos azt kiveheti adómentesen, hiszen ő az új tag a vállalkozásban? Esetleg keletkezik valamilyen adófizetési kötelezettsége? Válaszát előre is köszönöm szépen!
Civil közhasznú társaság támogatás, ösztöndíj 2
Kérdés
Kedves Adózóna, Surányi Imréné! Köszönöm válaszát, melyet kérek pontosítani! (https://adozona.hu/kerdesek/2020_2_6_Civil_kozhasznu_tarsasag_tamogata_ldy) Alap cél szerint támogatást kíván adni magánszemélyeknek (egyetemi hallgatók, tanárok, oktatás, fejlesztés, innováció, kutatás, kongresszus, utazási stb. költségek, publikáció). A közhasznú civil társaság magánszemély részére milyen támogatást adhat, és annak mi az elszámolási menete? Találtam egy szakmai cikket, mely szerint a közhasznú civil társaságokra is vonatkozik az szja-törvény 1sz. melléket 3. pontjában foglaltak. https://www.nonprofit.hu/tudastar/mik-kozhasznu-szervezet-szolgaltatasait-igenybe-vevok-szemelyi-jovedelemado-kedvezmenyei Ezen túl kikértem egy jogász véleményét is az ügyben. Mivel a közhasznú tevékenységet a Ptk. definiálja véleménye szerint vonatkozik rájuk is a hivatkozott paragrafus? Tehát a kérdésem továbbra is: közhasznú civil társaság adhat-e adómentesen ösztöndíjat, adhat-e támogatást adómentesen? Támogatás adásának mi a számviteli bizonylata? A támogatottnak hogyan kell elszámolnia a kapott összegről? Köszönöm szépen válaszát.
Munkavállalói érdekképviselet pénzbeli juttatása
Kérdés
Munkavállalói érdekképviseli szervezet 60 napot meghaladó folyamatos betegállomány után szociális támogatást nyújt tagjai részére. A támogatás havi összege nem éri el a minimálbér 50 százalékát. Belefér-e ez a juttatás az szja-törvény 1. sz. melléklete 3.3. pontjában meghatározott adómentes juttatásba, vagy inkább keresetpótló juttatásnak tekintendő és adóköteles?
Áfaarányosítás adójegyes termékértékesítés esetén
Kérdés
Tisztel Szakértő! Egy dohány kiskereskedelemmel foglalkozó vállalkozás összes bevételéből 90 százalék dohányáru-értékesítés, 1 százalék tárgyi adómentes értékesítés és 9 százalék általános áfakulcsú értékesítés. A levonható áfa esetében ebben az esetben tudom, hogy arányosítanom kell az általános költségek áfatartalmát.. Kérdésem: az arányszám kiszámításához figyelembe vehetem az adójegyes értékesítés összegét is, vagy csak a tárgyi mentes és az általános kulcsú értékesítés arányában tudom levonásba helyezni a levonható áfát?
Áfaarányosítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Havi áfabevalló társas vállalkozás évek óta malomipari termékek gyártásával, illetve vendéglátással foglalkozik, amely tevékenységekből származó árbevétele után áfafizetésére kötelezett. Előző év szeptemberében új tevékenységként olyan egészségügyi szolgáltatásokat kezdett el nyújtani, amelyből áfás és adómentes bevétele egyaránt származik, azonban ezek aránya egyelőre nagyon elenyésző a teljes árbevételen belül (kb. 1-2 százalék). Az új tevékenység megkezdése előtt több, nagyobb értékű eszközt is beszerzett, amelyeket kizárólag ehhez az új szolgáltatáshoz használ, azonban ezek áfalevonása tekintetében nem alkalmazható a tételes elkülönítés szabálya, ugyanis mindkét típusú egészségügyi szolgáltatás (áfás és mentes árbevételt eredményező) nyújtása során használja őket. Amennyiben az áfatörvény 5. számú melléklete szerint, göngyölítéses módszerrel (szeptember-december időszakra) kiszámoljuk az arányszámot, akkor mind a 4 hónap vonatkozásában azt az eredményt kapjuk, hogy az áfa összege teljes egészében levonásba helyezhető ezen eszközök tekintetében is. Ennek oka, mint korábban említettem az, hogy a régi tevékenységekből származik az árbevétel kb. 98 százaléka. Helyesen járunk-e el akkor, ha ezek alapján az áfa teljes összegét levonásba helyezzük, valamint az idei évben is ezt az arányszámot (teljes levonás) vesszük figyelembe, és amennyiben majd szükséges lesz, korrigáljuk az idei év utolsó áfabevallásában? Köszönöm megtisztelő válaszukat!
Adómentes óvodai ellátás számlája
Kérdés
Tisztelt Adózóna! A törvény nem tartalmaz arra vonatkozóan feltételt, hogy mely számla felel meg a kifizetés alapjaként. Tételezzük fel, hogy adott egy nagyobb összegű számla egy adott óvodaév kapcsán(2020. szeptember–2021 június). A cég ezt a díjat a cafeteria rendszeren belül fizetné meg a munkavállalójának a havi összegre bontva. Megteheti-e a munkavállaló, hogy 2020 szeptemberéig nem vesz fel cafeteriát, és a számla kiállítása után pedig szeptemberben 9 havit? És azt azt követő hónapokban pedig a havi cafeteriának megfelelő összeget kapja meg a munkavállaló 2021 júniusáig? Illetve speciális óvoda lévén, melynek a díja elég magas, ezzel még mindig nem meríti ki a számlát. Van-e arra lehetőség, hogy az adott számla alapján 2021 végéig, vagy esetleg még tovább kapjon adómentes térítést? Erről nem olvastam semmilyen korlátozó feltételt. Előre is köszönöm a választ!
A háromgyermekes anyáknak is adómentességet szeretne Orbán Viktor
Cikk
Egyeztetés folyik az szja-mentesség kiterjesztéséről a háromgyermekes anyákra is a családvédelmi akcióterv folytatásaként – mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Budapesten, évindító sajtótájékoztatóján.
Nyugdíjbiztosítás adókedvezménye
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Négygyermekes anyukaként 2020. január 1-jétől a munkaviszonyom után nem kell szja-t fizetnem. 2021-től hogyan tudom a nyugdíjbiztosításom adókedvezményét érvényesíteni? Előre is köszönöm a válaszát!
Előleg vagy árbevétel?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Belföldi áfaalany kft. vagyunk. Osztrák partnerünk megrendelt tőlünk egy szerszámot, amelynek a legyártását mi egy kínai partnercéggel végeztettünk el. Az osztrák partnerrel megkötött szerződésben a fizetési ütemezés úgy szól, hogy amikor a szerszám 65 százalékos készültségi fokon áll, kiszámlázhatjuk nekik a szerződéses összeg 65 százalékát, a maradék 35 százalékot pedig egy későbbi időpontban. A szerszám már teljesen készen van, sőt, próbadarabokat is gyártottak vele. Mivel az osztrák partner a szerződésben a 65 százalékot „Advance payment”-nek nevezi, azaz előlegnek, a cégvezetés ragaszkodik hozzá, hogy a számla előlegről szóljon. Szerintem viszont – kiindulva a "Tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelvből – itt részteljesítésről van szó, amelyet árbevételként kellene számláznunk, nem pedig előlegként. A másik kérdésem: a számlát a 65 számláról (akár előleg, akár árbevétel) hogyan kell kiállítanunk az osztrák partner felé, ha a szerszám még jelenleg is Kínában van és jövő év áprilisában kerül Magyarországra az üzemünkbe? A számla EU adómentes lesz vagy belföldi 27 százalékos áfás? Az osztrák partner belföldön áfa-regisztrált és a magyar adószámára kéri kiállítani a számlát. Kérem szíves állásfoglalását a két fenti kérdésben. Tisztelettel kérem, hogy a jogszabályhelyek idézgetése helyett legyen kedves a két kérdésre egyértelmű, konkrét választ adni. Köszönettel: Herczeg Tibor
Külföldi napidíj fuvarozónak
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társas vállalkozói jogviszonyban lévő személynek mi az a napidíj összeg, ami adómentesen adható külföldön végzett fuvarozás esetén? A cég főtevékenysége áruszállítás. Lehetséges, hogy munkaviszony és társas vállalkozói jogviszony esetén két külön napidíj összeget kell alkalmazni? Vagy esetleg mindkét jogviszony esetén adható a napi 60 euró mentes összeg? A "foglalkoztatott" alatt csak a munkaviszonyt értjük? Nem egyértelmű számomra a törvényi leírás. Köszönöm!
EU-n belüli vevőnek, EU-n kívülre történő értékesítés, fuvart a vevő szervezi
Kérdés
Tisztelt Szakértő! "A" cég az adott termék eladója, magyar cég. "B" cég egy német társaság, mely rendelkezik német közösségi adószámmal, "A" cégnek a vevője. "C" cég pedig egy EU-n kívüli társaság, "B" cégnek a vevője. Vevő (B) megrendeli az eladótól (A-tól) a terméket úgy, hogy a kiszállítás harmadik országba történik „C” társasághoz. A fuvarozást vevő (B) szervezi úgy, hogy megbíz egy magyarországi fuvarozó céget, aki egy előre egyeztetett magyarországi címen átveszi eladótól (A) a terméket, majd szervezi a termék kiszállítását harmadik országba. A számlán szereplő paritás CPT Budapest. A kiviteli kísérő okmányon, mint exportőr a vevő (B) neve szerepel. A termék 90 napon belül elhagyja az EU határát, és a kiléptetésről eladó (A) megkapja a kiléptetési igazolást. Az ügylet láncügyletnek minősül? Hogyan kell számlázni az ügyletet, magyar áfával terhelten, vagy adómentes exportértékesítésként? Milyen alátámasztó okiratok szükségesek adómentes értékesítéshez? Adómentes értékesítéshez szükséges-e vevőt (B) nyilatkoztatni, hogy eladóként vagy vevőként vett-e részt az ügyletben? Nyilatkozatától függően mely esetben áll fenn az adómentesség? Változtat-e az ügylet megítélésén áfa szempontból, ha a felek külön megállapodásban rendezték, hogy a termék tulajdonjoga az EU-ból való kiléptetéskor száll át az eladóról (A) a vevőre (B).
Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás adózása
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Társaságunk „Egész életre szóló befektetési egységekhez kötött életbiztosítás”-t fizetett egyik munkavállalójának 2014. évtől folyamatosan. A biztosítás kedvezményezettje a törvényes örökös. Kérdésünk a 2017, 2018 és 2019 évi esetleges bevallási, adófizetési kötelezettségre vonatkozik. A biztosítás évfordulója: minden év május hó elseje. A biztosítási díjakat féléves időintervallumra számlázta a biztosító. Kérjük szíves segítségüket abban, hogy helyesen állapítsuk meg az adómentesen elszámolható, illetve az adófizetési kötelezettséggel járó biztosítási díjakat, illetve azok adóterheit, az adók bevallási időszakát, a bevallás módját, tekintettel az időközben bekövetkezett jogszabályváltozásokra. Az biztosítási számlák az alábbi időszakokra szóltak, és kifizetésük a lentebbi részletezés szerint történt: időszak kezdete időszak vége biztosítási díj megfizetésének dátuma 2017.11.01 2018.04.30 2017.10.31 2018.05.01 2018.10.31 2019.03.27 2018.11.01 2019.04.30 2019.04.26 2019.05.01 2019.10.31 2019.07.26 Válaszukat előre is köszönöm! Egyed Krisztina
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
