Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    37 találat a(z) adómegosztás cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozónak a 2016-os év folyamán 1-8. hónapig Dunaújvárosban volt a székhelye, kiköltözött vidékre, amíg saját ingatlant nem vett. Vidéken a székhelyét befogadó igazolással átjelentkezett új címre, a 9-12. hónap tehát a másik székhelyére jut. A kérdés az, hogy mi alapján ossza meg az adóját (telephelye nem volt)? Ha a személyi kiadásai szerint, akkor a jövedelemkivét az alap. De szeptembertől nem fizetett járulékot, mert nappali tagozaton főiskolára jár. Akkor mi a hivatalos megosztás? 1-8. hóban volt kivét, mindent fizessünk az első székhelyére, a szeptemberre (tanévkezdés 18-a) van egy tört hónap, azt pedig a másik székhelyére? Vagy az összes kivétet osszuk el 12 hónappal? És így kezdjük 1-8., 9-12 arányban a megosztást? 2017-ben márciusban lakást vásárolt Veszprémben. Januárban az általános módon adózott, de február 1-jétől belépett a katába. A vidéki székhelyén egy hónap általános adózás, két hónap katás. A harmadik, már végső székhely 03. 24-től bejelentve. Most ezek alapján mi a teendő? Csak székhely van (biztosítás), csak az változik év közben, és a tanulói jogviszony fennállása 2016.09.18-tól folyamatos. Katában fizeti a havi 50 ezer forintot. Mit kell bevallania helyesen 2016-ra és 2017-re, azaz mennyi előleget és kinek fizet? A végén hogyan számol el a székhelye szerinti önkormányzatokkal? Válaszát előre is köszönöm, sem a NAV, sem az ügyintézők nem tudtak segíteni, azaz, mindenki a magasabb összeget kérte.

    Kérdés

    Tisztelt Szarvas Imréné! A 2017.05.21-én "Iparűzési adó megosztása" című kérdésre adott válaszával kapcsolatban szeretnék kérdezni. Ha személyi jellegű ráfordításnál a székhely szerinti településre 10 százalékot számol el, a fennmaradó 90 százalékot milyen arányban osztja meg például öt település között, ha a növénytermesztést szolgáltatásként veszi igénybe? Hogyan alakul a megosztás, ha kombinált módszert alkalmaz? Az előbbi példánál maradva: a székhelytelepülésen nincs eszközérték, a további öt településen a földek aranykorona értéke alapján megosztott eszközérték van, ezen területeket bérmunkával művelteti, tehát nincs személyes munkavégzés. További kérdésem az lenne, hogy ha nagykorú, középfokon nappali tagozatos tanuló év közben kilép a családi gazdaságból, van-e év közben bármilyen bevallási kötelezettsége, vagy csak a következő évben? Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    Mezőgazdasági őstermelőnek több településhez tartoznak a földjei, alkalmazottja nincsen, gépei csak egyetlen településen vannak. Milyen módszerrel osszam meg az iparűzési adót?

    Kérdés

    Tisztelt Szipszer Úr! Nagyon szépen köszönöm a válaszát, de azzal nem értek egyet. Egyrészt az adótörvényben szerintem hiba van (nincs 3. számú melléklet, csak melléklet van), másrészt én másképpen értelmezem a megosztásra vonatkozó törvényi rendelkezéseket. Egyedül abban adok igazat Önnek, hogy az adóalap számít és nem az árbevétel. Sajnos ezt a részét valóban elírtam. Adóalapot értettem a kérdésemben. Álláspontom szerint mivel a törvény nem tér ki a tárgyévet megelőző teljes adóév előtti időszak adóalap-arányosítására (nincs kötelezően alkalmazandó arányosítás), így az új (jogutód nélkül) alapítású cég mindhárom adóalap-megosztást alkalmazhatja, természetesen a törvény többi rendelkezésével összhangban. Például az arányosításnak a tevékenységre legjellemzőbb mutatón kell alapulnia, telephelyre nem juthat nulla forint adó stb. Tisztelettel: Szekeres Zsolt

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2017.03.01-től a kiva hatálya alá tartozik, amit az önkormányzatok felé is bejelentettem a megosztott adó, valamint az adózási mód változása miatt. 30 napon belül, február 28-ai zárással benyújtottam a bevallást. Az egyik önkormányzat befogadta. A másiktól viszont azt jelezték telefonon, hogy nem érvényes a bevallás, mert az iparűzésiadó-törvény szerint nem választhatja a kft. a kivás időszakra a 39/B paragrafus 2. pont szerinti kivaalap plusz 20% adóalapot, mert ugyanezen paragrafus 10. pontja szerint ez a megállapítás csak adóévre választható. Miután a két hónapot minden szempontból le kell zárni (zárómérleg, záró társaságiadó-bevallás) nem jelenti-e ez azt, hogy új adóév kezdődik? Értelmezésem szerint igen. Ugyanez értelmezhető az iparűzési adóra is? Az is kérdés számomra, hogy a szabályokat ellentétesen értelmező önkormányzatok között hogyan osszam majd meg az adót. Köszönöm előre is válaszukat. Aignerné Orcsik Emese

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A jogelőd nélkül alakult (új) cégnek, illetve olyan cégnek, amely nem rendelkezik tárgyévet megelőző teljes adóévvel, van-e kötelezően alkalmazandó módszer/eljárás az iparűzési adóalap megosztására, vagy akár az 1990. évi C. törvény mellékletében ismertetett megosztási módszerektől eltérő módszerrel/eljárással is megállapíthatja a székhelyre és telephely(ek)re eső iparűzésiadó-alapját? Példa: az alakulás évében (tört naptári év) egy cég 150 millió forintos árbevételt ért el, kötelező-e a komplex eljárást alkalmaznia? Előre is köszönöm válaszát. Tisztelettel: Szekeres Zsolt

    Kérdés

    Katás egyéni vállalkozó székhelye az állandó lakcíme, de egy másik településen végzi a tevékenységét (telephely). Nincs alkalmazott, az eszközeiről nincs nyilvántartása, csak a bevételi nyilvántartást vezeti. Hogy osztható meg a két település között az iparűzési adó?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó mind a székhelyén, mind a telephelyén az általános szabályok szerint fizet iparűzési adót. Kérdésem, hogy ha a székhelyen sem személyi jellegű, sem anyagköltsége nem merült fel az adóévben, akkor az 500 ezer forint személyi jellegű ráfordítás alkalmazásával az adóalap-megosztásnál 10%-nál nagyobb értéket is figyelembe vehet-e a székhelyen? A törvény szövege minimum 10%-ot nevesít, a vállalkozó dönthet úgy is, hogy akár 90%-ot a székhelynél vesz figyelembe, függetlenül attól, hogy az árbevétele hol keletkezik? Köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az adott településen megszűnik az iparűzésiadó-kötelezettség székhelyáthelyezés miatt. A változásbejelentő lapot leadtuk, bevallást majd csak 2018.05.31-i határidőre kell leadni a 2017-es évről. A kérdésem azzal kapcsolatos, hogy a bevételt ilyenkor hogyan osztom majd meg az önkormányzatok között? Időarányosan kell-e figyelembe venni a bevételt, vagy az általános szabályok alapján? A tevékenység jellegéből adódóan egyébként árbevétel csak ősszel lesz, tehát tulajdonképpen az eddig illetékes adóhatóságra nem jutna adóalap. Az önkormányzat kérdésünkre annyit válaszolt, hogy ezt a könyvelőnek kell tudnia. Válaszukat előre is köszönjük.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Adott egy evás bt., amelynek a székhelye 2016. augusztusban áthelyezésre került Budapestről vidékre. A bt. ügyvezetője a budapesti időszak alatt egy nyugdíjas személy volt (tulajdonos is volt), aki nem vett fel semmilyen jövedelmet, csak a 7050 Ft-ot fizette a vállalkozás. A székhelyáthelyezéskor új ügyvezető került kinevezésre, aki szintén tulajdonosa a bt.-nek, de van 36 órát elérő munkaviszonya máshol, és ő sem vesz fel jövedelmet. Tehát jelenleg nincsen személyi jellegű ráfordítás a cégnél. Szolgáltató tevékenységet folytat a cég, és a mérlegében az eszközérték nulla , és értékcsökkenést sem számolt el 2016-ban. A székhelyáthelyezés miatt az iparűzésiadó-alapot meg kellene osztani. A személyi jellegű ráfordítással arányos megosztást választja a cég. A helyi iparűzési adóról szóló törvény mellékletében az adóalap-megosztásnál a következő kitétel szerepel: a nem magánszemély vállalkozó ügyvezetője (a vállalkozónak a társasági szerződésben, az alapító okiratban képviseletére feljogosított magánszemély) után az adóévben személyi jellegű ráfordítás nem merül fel, akkor ezen ügyvezető után 500 000 forintot kell figyelembe venni személyi jellegű ráfordítás címén. A kérdésem az lenne, hogy ez a fenti esetben mit jelentene? Nem telephely és székhely közötti megosztásról van szó. Illetve milyen elvek mellett célszerű ilyen eseten a megosztást elvégezni azt is szem előtt tartva, hogy nulla nem lehet egyik önkormányzatra eső összeg sem? Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Használatban lévő, de nullára leírt tárgyi eszközöket az iparűzésiadó-alap meghatározásakor figyelembe kell-e venni? Mikor kell a Htv. melléklet 1,2 pont 3. bekezdését "Ha az eszközérték az előbbiek szerint nem állapítható meg..." akjakmazni? Esetleg a nullára leírt eszközöknél? Társaságunk a Htv. melléklet 2.1 pont szerint eszközérték és személyi jellegű ráfordítás arányában kell, hogy megosztja az adóalapját. Köszönöm válaszát. Tisztelettel: Novák Katalin

    Kérdés

    A vállalkozó 2016. 03. 11-én Budapestről egy vidéki településre helyezi át a székhelyét. Az új székhelyre beadtam a bejelentő nyomtatványt. A megszűntre a kijelentőt és a 01.01.-03.11. időszakra szóló bevallást. A fővárosi önkormányzat levélben értesít, hogy a tört időszakra beadott bevallásomat nem tudja feldolgozni. Mert nem kell megtörni. Majd 2017-ben nyújtsam be a teljes időszakra a bevallásomat, és a megosztás elve szerint osszam el a két székhely között az adóalapot és számítsam ki az adót. Hivatkozik az Art.33. § (3) bekezdésére, illetve a helyi adókról szóló törvény 39. § (2) bekezdésére. Az Art. valóban nem tartalmazza, de szerintem evidens, ha megszűnik egy helyen a cég, akkor már az azt követő időszakra nem adhatok be bevallást. Illetve a helyi adókról szóló törvény is (bár nincs így leírva) a székhely és a telephelyek közötti megosztásra gondol. Rosszul gondolom? Ha jól gondolom, mire tudok hivatkozni a válaszlevélben? Segítségét előre is köszönöm

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Van három cég, melyek 2015-ben kapcsolt viszonyban voltak egymással, A, B, C cégek. Az A cég üzletrészeit a C cég 2015. 08. 14-én eladta. A kapcsolt viszony tehát eddig az időpontig állt fenn az A céggel. Az helyi adókról szóló törvény 39. § (6) bekezdése mindhárom cégre érvényes, és az összesített bevételeik (A cég esetében időarányosan 2015. 08. 14-éig) meghaladja az 500 millió forintot, valamint az egyes arányok az 50 százalékot. Az A, C cég hipabevallásánál hogyan kellene figyelembe vennem a 2015. 08. 14. előtti kapcsolt időszakot, és az azt követő időszakot? Az A cég összes bevételét nem arányosíthatom a kapcsolt viszony árbevételarányához, mert az egy torz eredményt hozna. (Vagy mégis kell?) A hipabevallásban hogyan tudom szétválasztani a két időszak hipaalapját? Mi van akkor, ha az A cég 2015. 08. 14. után egy másik (B-től és C-től független) cégben lesz kapcsolt, és a helyiadó-törvény 39. § (6) pontja itt is érvényes lesz rá? Ezekben az esetekben hogyan tudom a hipát kiszámolni, majd bevallani? Válaszukat előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Köszönöm válaszát a Katás tételes iparűzési adó megosztása című kérdésemre. Korábbi kérdésemet a következőkkel egészíteném ki. A megosztás szabályai ebben az esetben nehezen érthetőek. Helyes-e úgy, ha a székhelyen (a tevékenység végzésének helyén) a tételes katát választom, és 2.5 millió forint adóalap után fizetem az adót, a telephelyen pedig, ahol nem végzek tényleges tevékenységet, a normál vagy egyszerűsített adóalap 100 százalékából a 10 százalékra eső adót kell csak ide fizetnem? Köszönöm megtisztelő válaszát. Boldog Zsuzsanna

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    1 2 3

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Kézi számla

    Gyüre Ferenc

    adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

    Halastó értékesítése

    dr. Bartha László

    adójogi szakjogász

    Gyod – fizetés nélküli biztosítás szünetel?

    dr. Radics Zsuzsanna

    tb-szakértő, jogász

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 április
    H K Sze Cs P Sz V
    30 31 1 2 3 4 5
    6 7 8 9 10 11 12
    13 14 15 16 17 18 19
    20 21 22 23 24 25 26
    27 28 29 30 1 2 3
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media