34 találat a(z) adómegosztás cimkére
Új cég iparűzésiadó-alapjának megosztása II.
Kérdés
Tisztelt Szipszer Úr! Nagyon szépen köszönöm a válaszát, de azzal nem értek egyet. Egyrészt az adótörvényben szerintem hiba van (nincs 3. számú melléklet, csak melléklet van), másrészt én másképpen értelmezem a megosztásra vonatkozó törvényi rendelkezéseket. Egyedül abban adok igazat Önnek, hogy az adóalap számít és nem az árbevétel. Sajnos ezt a részét valóban elírtam. Adóalapot értettem a kérdésemben. Álláspontom szerint mivel a törvény nem tér ki a tárgyévet megelőző teljes adóév előtti időszak adóalap-arányosítására (nincs kötelezően alkalmazandó arányosítás), így az új (jogutód nélkül) alapítású cég mindhárom adóalap-megosztást alkalmazhatja, természetesen a törvény többi rendelkezésével összhangban. Például az arányosításnak a tevékenységre legjellemzőbb mutatón kell alapulnia, telephelyre nem juthat nulla forint adó stb. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Iparűzési adó – kiva
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2017.03.01-től a kiva hatálya alá tartozik, amit az önkormányzatok felé is bejelentettem a megosztott adó, valamint az adózási mód változása miatt. 30 napon belül, február 28-ai zárással benyújtottam a bevallást. Az egyik önkormányzat befogadta. A másiktól viszont azt jelezték telefonon, hogy nem érvényes a bevallás, mert az iparűzésiadó-törvény szerint nem választhatja a kft. a kivás időszakra a 39/B paragrafus 2. pont szerinti kivaalap plusz 20% adóalapot, mert ugyanezen paragrafus 10. pontja szerint ez a megállapítás csak adóévre választható. Miután a két hónapot minden szempontból le kell zárni (zárómérleg, záró társaságiadó-bevallás) nem jelenti-e ez azt, hogy új adóév kezdődik? Értelmezésem szerint igen. Ugyanez értelmezhető az iparűzési adóra is? Az is kérdés számomra, hogy a szabályokat ellentétesen értelmező önkormányzatok között hogyan osszam majd meg az adót. Köszönöm előre is válaszukat. Aignerné Orcsik Emese
Új cég iparűzésiadó-alapjának megosztása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A jogelőd nélkül alakult (új) cégnek, illetve olyan cégnek, amely nem rendelkezik tárgyévet megelőző teljes adóévvel, van-e kötelezően alkalmazandó módszer/eljárás az iparűzési adóalap megosztására, vagy akár az 1990. évi C. törvény mellékletében ismertetett megosztási módszerektől eltérő módszerrel/eljárással is megállapíthatja a székhelyre és telephely(ek)re eső iparűzésiadó-alapját? Példa: az alakulás évében (tört naptári év) egy cég 150 millió forintos árbevételt ért el, kötelező-e a komplex eljárást alkalmaznia? Előre is köszönöm válaszát. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Katás egyéni vállalkozó – ipa megosztása
Kérdés
Katás egyéni vállalkozó székhelye az állandó lakcíme, de egy másik településen végzi a tevékenységét (telephely). Nincs alkalmazott, az eszközeiről nincs nyilvántartása, csak a bevételi nyilvántartást vezeti. Hogy osztható meg a két település között az iparűzési adó?
Katás iparűzési adójának megosztása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó mind a székhelyén, mind a telephelyén az általános szabályok szerint fizet iparűzési adót. Kérdésem, hogy ha a székhelyen sem személyi jellegű, sem anyagköltsége nem merült fel az adóévben, akkor az 500 ezer forint személyi jellegű ráfordítás alkalmazásával az adóalap-megosztásnál 10%-nál nagyobb értéket is figyelembe vehet-e a székhelyen? A törvény szövege minimum 10%-ot nevesít, a vállalkozó dönthet úgy is, hogy akár 90%-ot a székhelynél vesz figyelembe, függetlenül attól, hogy az árbevétele hol keletkezik? Köszönöm.
Iparűzési adó megosztása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az adott településen megszűnik az iparűzésiadó-kötelezettség székhelyáthelyezés miatt. A változásbejelentő lapot leadtuk, bevallást majd csak 2018.05.31-i határidőre kell leadni a 2017-es évről. A kérdésem azzal kapcsolatos, hogy a bevételt ilyenkor hogyan osztom majd meg az önkormányzatok között? Időarányosan kell-e figyelembe venni a bevételt, vagy az általános szabályok alapján? A tevékenység jellegéből adódóan egyébként árbevétel csak ősszel lesz, tehát tulajdonképpen az eddig illetékes adóhatóságra nem jutna adóalap. Az önkormányzat kérdésünkre annyit válaszolt, hogy ezt a könyvelőnek kell tudnia. Válaszukat előre is köszönjük.
Iparűzésiadó-megosztás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy evás bt., amelynek a székhelye 2016. augusztusban áthelyezésre került Budapestről vidékre. A bt. ügyvezetője a budapesti időszak alatt egy nyugdíjas személy volt (tulajdonos is volt), aki nem vett fel semmilyen jövedelmet, csak a 7050 Ft-ot fizette a vállalkozás. A székhelyáthelyezéskor új ügyvezető került kinevezésre, aki szintén tulajdonosa a bt.-nek, de van 36 órát elérő munkaviszonya máshol, és ő sem vesz fel jövedelmet. Tehát jelenleg nincsen személyi jellegű ráfordítás a cégnél. Szolgáltató tevékenységet folytat a cég, és a mérlegében az eszközérték nulla , és értékcsökkenést sem számolt el 2016-ban. A székhelyáthelyezés miatt az iparűzésiadó-alapot meg kellene osztani. A személyi jellegű ráfordítással arányos megosztást választja a cég. A helyi iparűzési adóról szóló törvény mellékletében az adóalap-megosztásnál a következő kitétel szerepel: a nem magánszemély vállalkozó ügyvezetője (a vállalkozónak a társasági szerződésben, az alapító okiratban képviseletére feljogosított magánszemély) után az adóévben személyi jellegű ráfordítás nem merül fel, akkor ezen ügyvezető után 500 000 forintot kell figyelembe venni személyi jellegű ráfordítás címén. A kérdésem az lenne, hogy ez a fenti esetben mit jelentene? Nem telephely és székhely közötti megosztásról van szó. Illetve milyen elvek mellett célszerű ilyen eseten a megosztást elvégezni azt is szem előtt tartva, hogy nulla nem lehet egyik önkormányzatra eső összeg sem? Köszönettel.
Iparűzési adó alapjának megosztása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Használatban lévő, de nullára leírt tárgyi eszközöket az iparűzésiadó-alap meghatározásakor figyelembe kell-e venni? Mikor kell a Htv. melléklet 1,2 pont 3. bekezdését "Ha az eszközérték az előbbiek szerint nem állapítható meg..." akjakmazni? Esetleg a nullára leírt eszközöknél? Társaságunk a Htv. melléklet 2.1 pont szerint eszközérték és személyi jellegű ráfordítás arányában kell, hogy megosztja az adóalapját. Köszönöm válaszát. Tisztelettel: Novák Katalin
Iparűzési adó székhely-áthelyezés esetén
Kérdés
A vállalkozó 2016. 03. 11-én Budapestről egy vidéki településre helyezi át a székhelyét. Az új székhelyre beadtam a bejelentő nyomtatványt. A megszűntre a kijelentőt és a 01.01.-03.11. időszakra szóló bevallást. A fővárosi önkormányzat levélben értesít, hogy a tört időszakra beadott bevallásomat nem tudja feldolgozni. Mert nem kell megtörni. Majd 2017-ben nyújtsam be a teljes időszakra a bevallásomat, és a megosztás elve szerint osszam el a két székhely között az adóalapot és számítsam ki az adót. Hivatkozik az Art.33. § (3) bekezdésére, illetve a helyi adókról szóló törvény 39. § (2) bekezdésére. Az Art. valóban nem tartalmazza, de szerintem evidens, ha megszűnik egy helyen a cég, akkor már az azt követő időszakra nem adhatok be bevallást. Illetve a helyi adókról szóló törvény is (bár nincs így leírva) a székhely és a telephelyek közötti megosztásra gondol. Rosszul gondolom? Ha jól gondolom, mire tudok hivatkozni a válaszlevélben? Segítségét előre is köszönöm
Útdíjkedvezmény az iparűzési adóból és eszközérték-arányos megosztás
Cikk
Mely járműtípusok után vehető igénybe az úthasználatidíj-kedvezmény az iparűzési adóból, és hogyan kell eszközérték-arányosan megosztani? – kérdezték olvasóink. Szipszer Tamás szakértőnk válaszolt.
Iparűzésiadó-alap megosztása kapcsolt vállalkozásoknál
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van három cég, melyek 2015-ben kapcsolt viszonyban voltak egymással, A, B, C cégek. Az A cég üzletrészeit a C cég 2015. 08. 14-én eladta. A kapcsolt viszony tehát eddig az időpontig állt fenn az A céggel. Az helyi adókról szóló törvény 39. § (6) bekezdése mindhárom cégre érvényes, és az összesített bevételeik (A cég esetében időarányosan 2015. 08. 14-éig) meghaladja az 500 millió forintot, valamint az egyes arányok az 50 százalékot. Az A, C cég hipabevallásánál hogyan kellene figyelembe vennem a 2015. 08. 14. előtti kapcsolt időszakot, és az azt követő időszakot? Az A cég összes bevételét nem arányosíthatom a kapcsolt viszony árbevételarányához, mert az egy torz eredményt hozna. (Vagy mégis kell?) A hipabevallásban hogyan tudom szétválasztani a két időszak hipaalapját? Mi van akkor, ha az A cég 2015. 08. 14. után egy másik (B-től és C-től független) cégben lesz kapcsolt, és a helyiadó-törvény 39. § (6) pontja itt is érvényes lesz rá? Ezekben az esetekben hogyan tudom a hipát kiszámolni, majd bevallani? Válaszukat előre is köszönöm.
Katás tételes iparűzési adó megosztása II.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Köszönöm válaszát a Katás tételes iparűzési adó megosztása című kérdésemre. Korábbi kérdésemet a következőkkel egészíteném ki. A megosztás szabályai ebben az esetben nehezen érthetőek. Helyes-e úgy, ha a székhelyen (a tevékenység végzésének helyén) a tételes katát választom, és 2.5 millió forint adóalap után fizetem az adót, a telephelyen pedig, ahol nem végzek tényleges tevékenységet, a normál vagy egyszerűsített adóalap 100 százalékából a 10 százalékra eső adót kell csak ide fizetnem? Köszönöm megtisztelő válaszát. Boldog Zsuzsanna
Iparűzési adó: megosztás vagy nem?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem állásfoglalását. Kereskedő kft. tevékenységét „falun” végzi, de szeretne „városba” költözni. Ehhez a városban vásárol egy ingatlant és ezen az ingatlanon elkezdi építtetni az új székhelyét. A városban az építési helyszínt, mint telephelyet a cégbíróságon bejegyezteti 2013. 11. 07-től (bejegyzés 2013. 12. 16). A városban az ingatlan elkészült, használatba vették 2015. 10. 14-től, és ezzel párhuzamosan a székhelyáthelyezés is megtörtént (bejegyzés: 2015. 10. 30.). Egyértelműsítő tények: A városi ingatlanon NEM sajátrezsis beruházás volt. A városi ingatlanon gazdasági (kereskedelmi, raktározási) tevékenység NEM volt. A kérdéseim a következők: A városba mikor kell bejelentkezni az iparűzési adó hatálya alá? A falu és város között mely évben (években) kell megosztani az iparűzési adót? Tisztelettel.
Iparűzési adó anyagköltség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Őstermelő esetében az anyagköltséget csökkenteni kell a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti záróértékével, és növelni a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti nyitó értékével. Nem igazán értem, hogy a decemberi záró érték mitől lenne eltérő a januári nyitó anyagkészlet értéktől. Melyek a jellemző anyagköltségek? A termőföld ára, bérleti díj beleszámít-e? Családi gazdaság esetében, ha a kiskorú tag máshol él, mint a családi gazdálkodó, a földterületek is a családi gazdálkodó lakóhelyén vannak, és itt van a bejelentett székhely is, kell a kiskorú tag lakóhelyén is iparűzési bevallást benyújtani? Ha igen, milyen elven, és milyen arányban megosztva a bevételt? Köszönettel.
Automaták és a helyi adók
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Élelmiszer-automaták (kávé- , snack -, szendvics-) tekintetében minden olyan önkormányzathoz be kell jelentkezni, és helyi iparűzési adóbevallást benyújtani, ahol automatát üzemeltet a cég? (Bérleti díjat fizet a helyhasználatért.) Illetve, amennyiben kis értékű (tehát azonnali értékcsökkenéssel 0 forint nettó értékű) automatát üzemeltet a cég, hogyan lehet az adóalapot megosztani? Mi a helyes adóalap-megosztási eljárás? Ezek a bérelt helyek telephelynek is számítanak, és ezt a cégbíróság felé is jelezni kell? Válaszát köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Ez engem is érdekel
