Az szja-jóváírással együtt a költségvetés 1,5 ezermilliárd forint jövedelemadó-befizetésről mond le, ez az elvileg elérhető adóbevétel negyede. Az adókedvezmények mindösszesen 2,5 ezermilliárd forintos lyukat ütnek a büdzsén, amely a különadókból majdnem pont ennyi bevételt vár. Miközben a Tisza az egészség jegyében adóztatja az alkoholos italokat, a pálinkafőzés marad adómentes – írja a hvg.hu.
Az Országgyűlés mai ülésén megkezdte a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójáról (kata) szóló törvényjavaslat, valamint az egyes törvényeknek a családokat érintő kedvezmények átalakítását és az adójóváírás bevezetését érintő módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitáját.
Négy ponton hoz koncepcionális változást és számos egyéb, kisebb módosítást tartalmaz az egyes törvényeknek a vállalatok adózásával kapcsolatos módosításáról szóló, T/931. számon benyújtott törvényjavaslat.
A kormány benyújtotta az Országgyűlés elé a 2027. évi költségvetési és gazdaságpolitikai törekvéseit megalapozó törvényjavaslatokat, melyek közül a T/929. számú törvényjavaslat az igazságosabb és szolidárisabb adórendszer megvalósítása érdekében többek között átalakítja a személyi jövedelemadózásban érvényesíthető kedvezmények rendszerét, bevezeti a minimálbér 9 százalékos adókulcsát biztosító adójóváírást, és valamennyi kedvezményt a fizetendő adót csökkentő levonás formájában határozza meg.
Négyrészes cikksorozatunk első részében ismertettük a műemlék ingatlanok beszerzéséhez, illetve felújításához kapcsolódóan milyen szabályok mentén csökkenthető egy vállalkozás adózás előtti eredménye. Az apropót az adja, hogy egy nyári jogszabály-módosítás kivezeti a társasági adó rendszeréből a műemlék ingatlanokhoz kapcsolódó adózás előtti eredményt csökkentő tételeket. Mostani írásunkban azt járjuk körbe, hogy miben különböznek az adóalap-kedvezmény igénybe vételi lehetőségei attól függően, hogy beruházásról, felújításról vagy karbantartásról van-e szó.
Ahhoz, hogy az önkéntes pénztárak szerepe érdemben erősödhessen az időskori anyagi biztonság megteremtésében, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) álláspontja szerint több változtatásra is szükség volna: egyebek mellett a munkavállalók automatikus beléptetésére, a munkáltatói befizetések ösztönzésére, valamint a megtakarítások után biztosított adókedvezmények formájának és mértékének korszerűsítésére. Egy friss, országos közvélemény-kutatás eredményei alapján ezeket az elképzeléseket a hazai munkavállalók is támogatják – derül ki az ÖPOSZ sajtóközleményéből.
Több mint 51 milliárd dollár kockázati tőke érkezett európai vállalatokhoz az első fél évben, miközben az első negyedévben rekordszámú, egymilliárd dollár feletti finanszírozási kör zárult – közölte a KPMG felmérésének eredményeit az MTI-vel pénteken.
2023. december 31-ével a társaságiadó-törvény egy új adókedvezménnyel bővült: a kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezményével, amely csak a 2024. január 1-jét követően indult fejlesztési projektekre érvényesíthető. Cikkünkben ismertetjük a legfontosabb szabályokat.
A kis- és középvállalkozások (kkv-k) besorolása az adózás egyik legkritikusabb, ugyanakkor legösszetettebb szabályozási területe.
Megjelent a Magyar Közlöny 102. számában a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtása érdekében szükséges adóintézkedésekről, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2026. évi XXXV. törvény, további négy törvény és egy fogyasztóvédelmi kormányrendelet mellett.
Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervével összefüggésben fogadott el törvényjavaslatokat mai ülésén az Országgyűlés.
Egy technológiai vállalkozás életében adózási szempontból négy fordulópont különböztethető meg: az alapítás és a korai fejlesztési időszak; a tulajdonosi vagy működési modell átszervezése; a nyereségessé válás időszaka valamint az exit. Nem minden vállalkozás jut el mindegyikhez, és nem is feltétlenül ebben a sorrendben. Az alapítók többsége érthető módon az első szakaszra koncentrál. A cél ilyenkor a túlélés, a termékfejlesztés és a finanszírozás biztosítása. Problémát jelent azonban, hogy Magyarországon nem alakultak ki olyan általánosan ismert vállalkozásfejlesztési mintázatok, amelyek megmondanák, hogy az adóstruktúra szempontjából mikor milyen kérdésekkel kellene foglalkozni. Emiatt az alapítók – és sokszor a körülöttük lévő professzionális befektetők – gyakran nemcsak a válaszokat nem ismerik, hanem azt sem tudják, hogy egyáltalán kellett volna valamiről dönteniük, vagy hogy egy döntésüknek voltak számításba sem vett következményei is. A legdrágább adóhibák pedig így jellemzően nem akkor keletkeznek, amikor az adót meg kell fizetni. Hanem évekkel korábban, amikor még nyitva áll egy ajtó.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték