24 találat a(z) adóköteles jövedelem cimkére

Kérdés

Tisztelt Szerkesztőség! Az alábbiakban kérem a segítségüket. Adott egy kft., amely befektetéshez kötött életbiztosítási szerződést kötött (a szerződő a kft.). A biztosított a kft. tulajdonosa, halál esetén vagy baleseti halál esetén kedvezményezettek a tulajdonos gyermekei. Kérdés: jól gondolom, hogy a cég által havi rendszerességgel kifizetett biztosítási díj adóköteles jövedelem a biztosítottnál, amit havonta számfejteni kell. Válaszukat előre is köszönöm.

Kérdés

Kedves Kollegák! Kérem segítségüket az alábbi esethez kapcsolódó adókötelezettség megállapításához. 1.) Egy édesanya és fia értékesítik a közös tulajdonukban álló lakóingatlant. Az ingatlant 10 évvel korábban szerezték öröklés címén. A fiú tulajdonrészét az édesanya haszonélvezeti joga terheli. Az adásvételi szerződésben az áll, hogy az édesanya – ellenérték fejében – lemond a haszonélvezeti jogáról a vevő javára. Álláspontom szerint ebben az esetben nem keletkezik adóköteles jövedelem az ingatlan eladásakor, tekintettel az szja-törvény 62. § (4) bekezdésére. 2.) Egy édesanya és a fia közös tulajdonukban álló lakóingatlant értékesítenek. Az ingatlant 10 évvel korábban szerezték, öröklés címén. A fiú tulajdonrészét az édesanya haszonélvezeti joga terheli. Az adásvételi szerződésben az áll, hogy az édesanya lemond a haszonélvezeti jogáról a fia javára, térítés nélkül. Tudomásom szerint a haszonélvezeti jog nem forgalomképes, a jogról való lemondással megszűnik, a fiú az édesanya lemondásával nem szerezhet haszonélvezeti jogot saját tulajdonú ingatlanán. Ezért a fiú csak az ingatlant tudja értékesíteni – teher nélkül – magasabb áron. Kérdésem az, hogy keletkezik-e adóköteles jövedelme a fiúnak az édesanya lemondásával? Köszönöm segítségüket.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi jogesettel kapcsolatban kérem szíves állásfoglalását. Magyarországi székhelyű kft. – amely egy németországi vállalkozás leányvállalata – megvásárol egy budapesti, új építésű lakást. A lakás a kft. nevén van, azt a könyveiben saját tárgyi eszközként tartja nyilván. A lakásvásárlás a német anyacég utasítására történt, befektetési céllal, azonban az ingatlan hasznosítására semmilyen formában (például bérbeadás) nem kerül sor. A lakás csak és kizárólag azt a célt szolgálja, hogy amikor a német ügyvezetők havonta egyszer idejönnek Magyarországra három napra a magyar leányvállalathoz látogatóba, ne szállodában kelljen megszállniuk. A köztes időben a lakás üresen áll. 1.) A lakás vételárának áfatartalma, illetve a lakáshoz kapcsolódó közüzemi számlák áfatartalma levonható-e? (Véleményem szerint nem, mivel a lakás megléte nem kapcsolódik a cég bevételszerző tevékenységéhez, de kérem, erősítsen meg ebben.) 2.) A német ügyvezetőknek keletkezik-e adóköteles jövedelmük Magyarországon amiatt, hogy három napig a lakást használják? (Például a megspórolt szállodai szállásdíj okán.) 3.) A lakás után elszámolt költségeket (értékcsökkenés, rezsiköltségek, javítási költségek, közös költség stb.) lehet-e érvényesíteni a társasági adó alapjában, vagy ezeket egytől egyig adóalapot növelő tételként kell figyelembe venni? Tisztelettel kérem, hogy a jogszabályhelyek idézgetése helyett szíveskedjen a feltett kérdésekre egyértelmű, konkrét válaszokat adni. Köszönöm!

Kérdés

Egy magánszemély eladja az XXL Kft.-ben lévő üzletrészét, a vevő egy kft. (pl. Bonusz Kft.). Az üzletrészeladásért a magánszemély 30 millió Ft vételárat kap. Kérdés a piaci érték meghatározása és az adóköteles jövedelem összege, kinek mit kell fizetni? Az XXL Kft. nyilvános jóváhagyott beszámoló mérlegében a saját tőke: 100 millió Ft., a jegyzett tőke: 10 millió Ft, a magánszemély üzletrészének névértéke: 3,5 millió Ft.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Nemzetközi ügyletünk előkészítéséhez szükséges egyeztetések és tárgyalások miatt szállodai szállást biztosítottunk tárgyaló partnerünk számára egy budapesti szállodában. Azt szeretném megtudni, hogy ebben az esetben – a szállodai számlán kívül – szükséges-e bármilyen egyéb dokumentáció az ügylet elszámolásához, és azt, hogy adóköteles-e az elszámolás? Amennyiben adóköteles, milyen adókötelezettség merül fel?

Kérdés

Egy kft. 2010-ben befektetéshez kötött életbiztosítást kötött. Szerződő a kft, biztosított a személyesen közreműködő tag (ügyvezető), kedvezményezett az ügyvezető házastársa(aki szintén a társaság személyesen közreműködő tagja). A biztosítás egész életre szól, biztosítási esemény a biztosított halála. A szerződő a biztosított hozzájárulásával rendszeres pénzkivonást kérhet a felhalmozási egységek terhére. A kft. 2015 decemberében a biztosítóhoz benyújtotta részleges visszavásárlási igényét. A kft. ügyvezetője – mint magánszemély – 2015 decemberében ugyanezzel a biztosítóval nyugdíjbiztosítási szerződést kötött. A biztosító által küldött értesítés alapján a kft. részleges visszavásárlási kérelmét 2015. 12. 30-án végrehajtotta, amely alapján a kft.-t egymillió forint illeti meg. A biztosító azonban nem utalta vissza a kf. bankszámlájára ezt az összeget, hanem 2016. január 2-án az ügyvezető nyugdíjbiztosítási szerződésének 2016-os biztosítási díjaként jóváírta. 1. Kft esetében: a fenti gazdasági eseményt számvitelileg hogyan, és mikor kell elszámolni? 2. A magánszemély ügyvezetőnél: • A 2016-os nyugdíjbiztosítási díj jóváírása miatt keletkezik-e adó- és járulékköteles jövedelem? • Ha a magánszemély eláll a nyugdíjbiztosítási szerződéstől, és a biztosító visszautalja számára a jóváírt 1 millió forintot, keletkezik-e adóköteles jövedelem?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az Ellentmondások a fuvarosok napidíja körül. Hátrányos szabályok című cikk nyomán szíves véleményét kérdezném a témával kapcsolatban, ugyanis a rendelet hatálya alapvetően a munkáltatókra és velük az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 22. pontja szerinti munkaviszonyban álló munkavállalóra terjed ki, de a 437/2015. (XII. 28.) kormányrendelet 5. §-a a „munkavállaló” kifejezésről „foglalkoztatott”-ra vált. Olvasatunk szerint a két fogalom között a Tbj. szerint van különbség: „R. 23. § (1) A 24–27/B. § rendelkezéseit (2) A 26–27/B. § alkalmazásában a) munkavállaló: a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b), g), h) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott jogviszonyban álló személy, a Tbj. szerinti társas vállalkozó, és a külföldi jog szerint annak megfelelő jogviszonyban álló személy”. „Foglalkoztatott, aki nem minősül egyéni, illetve társas vállalkozónak, és foglalkoztatója biztosítással járó jogviszony keretében foglalkoztatja [Tbj-tv. 4. § i) pont] Ennek okán merül fel a kérdés, hogy a Tbj. szerinti társas vállalkozónál ez a kifizetés adóköteles bevételnek számíthat? Üdvözlettel: Takácsné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Érdeklődnék, hogy a magánszemélynek cégnek történő bérbeadás esetén fizetett kaució összege (kéthavi bérleti díj) mikor válik adóköteles jövedelemmé: rögtön a számlájára történő beérkezés pillanatában, vagy abban az időszakban, amikor az összeg "felhasználásra" kerül? Egyéves, határozott idejű szerződésről van szó. Előre is köszönöm a válaszát! Lendvainé Gyöngyi

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Amennyiben a magyar állampolgár 2014. második félévében mindösszesen 157 napot állt Németországban német munkáltató alkalmazásában, és Magyarországon van egyéb bevallásköteles jövedelme, akkor a Németországból származó jövedelmet hol kell feltüntetnie a 1453-as bevallásban, illetve az adóköteles lesz-e, ha Németországban levonták az adót belőle? Segítségét előre is köszönöm. Tisztelettel: G.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Eredménytartalékból emelt jegyzett tőke sorsa tag kilépésekor

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Negatív tőke rendezése

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Hallgató jogviszony 2608 bevallásban

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 február
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 1

Együttműködő partnereink