27 találat a(z) adóköteles jövedelem cimkére

Kérdés

Tisztelt Szerkesztőség! Az alábbiakban kérem a segítségüket. Adott egy kft., amely befektetéshez kötött életbiztosítási szerződést kötött (a szerződő a kft.). A biztosított a kft. tulajdonosa, halál esetén vagy baleseti halál esetén kedvezményezettek a tulajdonos gyermekei. Kérdés: jól gondolom, hogy a cég által havi rendszerességgel kifizetett biztosítási díj adóköteles jövedelem a biztosítottnál, amit havonta számfejteni kell. Válaszukat előre is köszönöm.

Kérdés

Kedves Kollegák! Kérem segítségüket az alábbi esethez kapcsolódó adókötelezettség megállapításához. 1.) Egy édesanya és fia értékesítik a közös tulajdonukban álló lakóingatlant. Az ingatlant 10 évvel korábban szerezték öröklés címén. A fiú tulajdonrészét az édesanya haszonélvezeti joga terheli. Az adásvételi szerződésben az áll, hogy az édesanya – ellenérték fejében – lemond a haszonélvezeti jogáról a vevő javára. Álláspontom szerint ebben az esetben nem keletkezik adóköteles jövedelem az ingatlan eladásakor, tekintettel az szja-törvény 62. § (4) bekezdésére. 2.) Egy édesanya és a fia közös tulajdonukban álló lakóingatlant értékesítenek. Az ingatlant 10 évvel korábban szerezték, öröklés címén. A fiú tulajdonrészét az édesanya haszonélvezeti joga terheli. Az adásvételi szerződésben az áll, hogy az édesanya lemond a haszonélvezeti jogáról a fia javára, térítés nélkül. Tudomásom szerint a haszonélvezeti jog nem forgalomképes, a jogról való lemondással megszűnik, a fiú az édesanya lemondásával nem szerezhet haszonélvezeti jogot saját tulajdonú ingatlanán. Ezért a fiú csak az ingatlant tudja értékesíteni – teher nélkül – magasabb áron. Kérdésem az, hogy keletkezik-e adóköteles jövedelme a fiúnak az édesanya lemondásával? Köszönöm segítségüket.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi jogesettel kapcsolatban kérem szíves állásfoglalását. Magyarországi székhelyű kft. – amely egy németországi vállalkozás leányvállalata – megvásárol egy budapesti, új építésű lakást. A lakás a kft. nevén van, azt a könyveiben saját tárgyi eszközként tartja nyilván. A lakásvásárlás a német anyacég utasítására történt, befektetési céllal, azonban az ingatlan hasznosítására semmilyen formában (például bérbeadás) nem kerül sor. A lakás csak és kizárólag azt a célt szolgálja, hogy amikor a német ügyvezetők havonta egyszer idejönnek Magyarországra három napra a magyar leányvállalathoz látogatóba, ne szállodában kelljen megszállniuk. A köztes időben a lakás üresen áll. 1.) A lakás vételárának áfatartalma, illetve a lakáshoz kapcsolódó közüzemi számlák áfatartalma levonható-e? (Véleményem szerint nem, mivel a lakás megléte nem kapcsolódik a cég bevételszerző tevékenységéhez, de kérem, erősítsen meg ebben.) 2.) A német ügyvezetőknek keletkezik-e adóköteles jövedelmük Magyarországon amiatt, hogy három napig a lakást használják? (Például a megspórolt szállodai szállásdíj okán.) 3.) A lakás után elszámolt költségeket (értékcsökkenés, rezsiköltségek, javítási költségek, közös költség stb.) lehet-e érvényesíteni a társasági adó alapjában, vagy ezeket egytől egyig adóalapot növelő tételként kell figyelembe venni? Tisztelettel kérem, hogy a jogszabályhelyek idézgetése helyett szíveskedjen a feltett kérdésekre egyértelmű, konkrét válaszokat adni. Köszönöm!

Kérdés

Egy magánszemély eladja az XXL Kft.-ben lévő üzletrészét, a vevő egy kft. (pl. Bonusz Kft.). Az üzletrészeladásért a magánszemély 30 millió Ft vételárat kap. Kérdés a piaci érték meghatározása és az adóköteles jövedelem összege, kinek mit kell fizetni? Az XXL Kft. nyilvános jóváhagyott beszámoló mérlegében a saját tőke: 100 millió Ft., a jegyzett tőke: 10 millió Ft, a magánszemély üzletrészének névértéke: 3,5 millió Ft.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Nemzetközi ügyletünk előkészítéséhez szükséges egyeztetések és tárgyalások miatt szállodai szállást biztosítottunk tárgyaló partnerünk számára egy budapesti szállodában. Azt szeretném megtudni, hogy ebben az esetben – a szállodai számlán kívül – szükséges-e bármilyen egyéb dokumentáció az ügylet elszámolásához, és azt, hogy adóköteles-e az elszámolás? Amennyiben adóköteles, milyen adókötelezettség merül fel?

Kérdés

Egy kft. 2010-ben befektetéshez kötött életbiztosítást kötött. Szerződő a kft, biztosított a személyesen közreműködő tag (ügyvezető), kedvezményezett az ügyvezető házastársa(aki szintén a társaság személyesen közreműködő tagja). A biztosítás egész életre szól, biztosítási esemény a biztosított halála. A szerződő a biztosított hozzájárulásával rendszeres pénzkivonást kérhet a felhalmozási egységek terhére. A kft. 2015 decemberében a biztosítóhoz benyújtotta részleges visszavásárlási igényét. A kft. ügyvezetője – mint magánszemély – 2015 decemberében ugyanezzel a biztosítóval nyugdíjbiztosítási szerződést kötött. A biztosító által küldött értesítés alapján a kft. részleges visszavásárlási kérelmét 2015. 12. 30-án végrehajtotta, amely alapján a kft.-t egymillió forint illeti meg. A biztosító azonban nem utalta vissza a kf. bankszámlájára ezt az összeget, hanem 2016. január 2-án az ügyvezető nyugdíjbiztosítási szerződésének 2016-os biztosítási díjaként jóváírta. 1. Kft esetében: a fenti gazdasági eseményt számvitelileg hogyan, és mikor kell elszámolni? 2. A magánszemély ügyvezetőnél: • A 2016-os nyugdíjbiztosítási díj jóváírása miatt keletkezik-e adó- és járulékköteles jövedelem? • Ha a magánszemély eláll a nyugdíjbiztosítási szerződéstől, és a biztosító visszautalja számára a jóváírt 1 millió forintot, keletkezik-e adóköteles jövedelem?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Ingyenesen kapott többcélú utalvány 2025. évben, beváltás 2026. évben

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 április
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Együttműködő partnereink