Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    28 találat a(z) adóköteles jövedelem cimkére

    Kérdés

    Egy kft. 2010-ben befektetéshez kötött életbiztosítást kötött. Szerződő a kft, biztosított a személyesen közreműködő tag (ügyvezető), kedvezményezett az ügyvezető házastársa(aki szintén a társaság személyesen közreműködő tagja). A biztosítás egész életre szól, biztosítási esemény a biztosított halála. A szerződő a biztosított hozzájárulásával rendszeres pénzkivonást kérhet a felhalmozási egységek terhére. A kft. 2015 decemberében a biztosítóhoz benyújtotta részleges visszavásárlási igényét. A kft. ügyvezetője – mint magánszemély – 2015 decemberében ugyanezzel a biztosítóval nyugdíjbiztosítási szerződést kötött. A biztosító által küldött értesítés alapján a kft. részleges visszavásárlási kérelmét 2015. 12. 30-án végrehajtotta, amely alapján a kft.-t egymillió forint illeti meg. A biztosító azonban nem utalta vissza a kf. bankszámlájára ezt az összeget, hanem 2016. január 2-án az ügyvezető nyugdíjbiztosítási szerződésének 2016-os biztosítási díjaként jóváírta. 1. Kft esetében: a fenti gazdasági eseményt számvitelileg hogyan, és mikor kell elszámolni? 2. A magánszemély ügyvezetőnél: • A 2016-os nyugdíjbiztosítási díj jóváírása miatt keletkezik-e adó- és járulékköteles jövedelem? • Ha a magánszemély eláll a nyugdíjbiztosítási szerződéstől, és a biztosító visszautalja számára a jóváírt 1 millió forintot, keletkezik-e adóköteles jövedelem?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az Ellentmondások a fuvarosok napidíja körül. Hátrányos szabályok című cikk nyomán szíves véleményét kérdezném a témával kapcsolatban, ugyanis a rendelet hatálya alapvetően a munkáltatókra és velük az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 22. pontja szerinti munkaviszonyban álló munkavállalóra terjed ki, de a 437/2015. (XII. 28.) kormányrendelet 5. §-a a „munkavállaló” kifejezésről „foglalkoztatott”-ra vált. Olvasatunk szerint a két fogalom között a Tbj. szerint van különbség: „R. 23. § (1) A 24–27/B. § rendelkezéseit (2) A 26–27/B. § alkalmazásában a) munkavállaló: a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b), g), h) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott jogviszonyban álló személy, a Tbj. szerinti társas vállalkozó, és a külföldi jog szerint annak megfelelő jogviszonyban álló személy”. „Foglalkoztatott, aki nem minősül egyéni, illetve társas vállalkozónak, és foglalkoztatója biztosítással járó jogviszony keretében foglalkoztatja [Tbj-tv. 4. § i) pont] Ennek okán merül fel a kérdés, hogy a Tbj. szerinti társas vállalkozónál ez a kifizetés adóköteles bevételnek számíthat? Üdvözlettel: Takácsné

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Érdeklődnék, hogy a magánszemélynek cégnek történő bérbeadás esetén fizetett kaució összege (kéthavi bérleti díj) mikor válik adóköteles jövedelemmé: rögtön a számlájára történő beérkezés pillanatában, vagy abban az időszakban, amikor az összeg "felhasználásra" kerül? Egyéves, határozott idejű szerződésről van szó. Előre is köszönöm a válaszát! Lendvainé Gyöngyi

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Amennyiben a magyar állampolgár 2014. második félévében mindösszesen 157 napot állt Németországban német munkáltató alkalmazásában, és Magyarországon van egyéb bevallásköteles jövedelme, akkor a Németországból származó jövedelmet hol kell feltüntetnie a 1453-as bevallásban, illetve az adóköteles lesz-e, ha Németországban levonták az adót belőle? Segítségét előre is köszönöm. Tisztelettel: G.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Több országból (Portugália, Tunézia) Magyarországon tanuló cserediákot megbíztak egy ügy lebonyolításával, megbízási szerződéssel, nulla forint megbízási díjjal. Ennek elintézéséhez külföldre (Franciaország, Portugália) kellett utazni, melyhez kiküldetési utasítás készült. Az a kérdésem, hogy a kiküldetés elszámolásakor keletkező adóköteles jövedelemből kell-e személyi jövedelemadót vonni, ez Magyarországon adóköteles jövedelem-e, vagy csak igazolást adunk ki, és a saját országukban adóznak ezen összeg után? Jelenleg sem adóazonosító jellel, sem taj számmal nem rendelkeznek. Köszönettel: Csákányos Katalin

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Közalkalmazottként dolgozom egy KLIK által fenntartott iskolában. Ez év december 9-én tájékoztatta intézményünk dolgozóit a fenntartó, hogy három évre visszamenőleg, de 2013. december 31-ével bezáróan bankszámlavezetésidíj-kompenzációban részesíti dolgozóit. Két kérdésem lenne: 1) A munka törvénykönyvében lévő 3 év elévülési idő mit jelent abban az esetben, ha 2014. december hónapban igényelem meg a kompenzációt? Egyes vélemények szerint azt jelenti, hogy 2011. január 1. még a 3 évbe beletartozik, mert az elévülési idő gazdasági évekre vonatkozik. Vagy az a hónap számít 3 évre visszamenőleg (jelen esetben 2011. december 1.), amikor az igényt benyújtják? 2) A fenntartó álláspontja szerint a bankszámlavezetésidíj-kompenzáció adóköteles jövedelemnek számít. Kérném segítségüket, mely jogszabály írja elő, hogy tényleg adóköteles ez az összeg. Tisztelettel: Homó Blanka

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni. Édesanyám eladta a lakását, és az ebből származó jövedelméből XXX millió forintot ajándékként nekem adott. A kérdés az, hogy ezt az ajándékozott pénzösszeget terheli-e ajándékozási illeték, illetve esetleg keletkezik-e ebből adóköteles jövedelmem, amit be kellene vallani az szja-bevallásban? És kell-e szja-t, ehót fizetni rá? Köszönöm szépen a segítséget!

    Kérdés

    Az szja-törvény 1. számú melléklet 1.2. pontja adómentes jövedelemként sorolja fel a a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti és jövedelempótló kártérítési járadékot, feltéve, hogy a rá irányadó öregségi korhatárt betöltötte. Mi a helyzet abban az esetben, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személy a nyugdíj mellett dolgozik, és úgy részesül biztosító által kifizetett jövedelempótló kártérítésben? Ez esetben adóköteles lesz a jövedelempótló kártérítés? A biztosítónak le kell vonnia a 16 százalékos szja-t és meg kell fizetnie a 27 százalékos ehót? Előre is köszönöm válaszát!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Magyar illetőségű magánszemély szlovák közvetítő cégen keresztül végez munkát Magyarországon. A 2013. évre kiadott jövedelemigazolás euróban tartalmazza a munkaviszonyból származó jövedelmet, a levont járulékot. Adóelőleg nem került levonásra, de fel van tüntetve a ledolgozott időszakra vonatkozó adómentes összeg. A kérdésem, hogy milyen árfolyamon kell figyelembe vennem a jövedelmet, adóköteles-e teljes egészében a jövedelem az illetőség miatt, vagy figyelembe vehető a feltüntetett adómentességre vonatkozó összeg? Köszönöm a válaszát.Kovácsné Erzsi

    Kérdés

    Külföldi napidíj elszámolásában szeretnék segíséget kérni, először vagyok ilyen feladat előtt próbálom összeszedni az információkat de van némi bizonytalanságom! A munkaviszonyban lévő dolgozó 2 napot töltött munkavégzés miatt külföldön. A kapott napidíj 30%-a max. 15 EUR az adóköteles jövedelem, erre a két napra a dolgozó megkapja a munkabérét+napidíjat vagy csak a napidíjat kapja? A napidíj után ugyan úgy kell számolni a járulékokat vagy még eho is terheli?

    Kérdés

    Korlátolt felelősségű társaságunk (kft.) természetes személlyel szeretne szerződést kötni, amely alapján a cég kifizeti egy konferencia részvételi díját (+szállás, utazás stb.) cserébe azért, hogy a magánszemély (aki semmilyen más kapcsolatban nem áll a céggel) hirdetési tevékenységet végez a cég érdekében (konkrétan: K+F pályázatunkról tudományos előadást tart a hallgatóságnak, az előadás végén megemlíti a cég nevét, a pályázati projektet). Kapcsolódik ehhez a jogviszonyhoz adózási kötelezettség? Kit terhel?

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    1 2

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Hibás EU-s termék visszaszámlázása

    dr. Csobánczy Péter

    közgazdász, jogász, adótanácsadó

    Fémhulladék értékesítése

    Kneitner Lea

    okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

    Mobiltelefon-vásárlás

    Kneitner Lea

    okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 május
    H K Sze Cs P Sz V
    27 28 29 30 1 2 3
    4 5 6 7 8 9 10
    11 12 13 14 15 16 17
    18 19 20 21 22 23 24
    25 26 27 28 29 30 31
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media