Tisztelt Szakértő! Munkáltató munkáltatói kölcsönt nyújtott munkavállalójának. A munkaviszony közös megegyezéssel megszűnik, és a munkáltató elengedi a még fennálló kölcsönt. Keletkezik-e adó-, illetve illetékfizetési kötelezettsége a munkavállalónak? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném szíves tájékoztatását. Újonnan alakult kft.-nek két tagja van, a példa kedvéért legyen "A" és "B". Mindketten tulajdonosok és ügyvezetők is egyben. "A" tag külföldi állampolgár, 60 százalékos tulajdoni hányaddal bír, külföldön biztosított. A kft.-ben nem végez tevékenységet, gyakorlatilag semmit. "B" tag nappali tagozatos hallgató, egyben főállású katás egyéni vállalkozó. Továbbá ő látná el a kft. teljeskörű ügyvezetését. Hogyan alakul a tagok adó- és járulékfizetési kötelezettsége a jogviszonyaik figyelembe vételével? Jól gondolom, hogy, ha adott esetben "B" tag az ügyvezetést munkaviszonyban látná el a halgatói jogviszonya mellett, akkor nála nem kellene a tagoknál alkalmazott magasabb járulékalappal számolni? Illetve a főállású katás 50 ezer forintos kötelezettsége már csak 25 ezer forint lenne? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Kérem, tájékoztatni szíveskedjen, hogy egy szociális szövetkezet esetében milyen járulék- és adófizetési kötelezettsége van a szociális szövetkezetnek a tagjai után, ha a tag munkát nem végez a szövetkezetnél – amennyiben a szövetkezet tagjának 36 órát meghaladó munkaviszonya van más foglalkoztatónál – amennyiben a szövetkezet tagjának 36 órát el nem érő munkaviszonya van más foglalkoztatónál, illetve – amennyiben nincs a szövetkezet tagjának jogviszonya más foglalkoztatónál? Illetve hogyan alakul a fizetési kötelezettség (a három fenti esetet végigvéve), ha a tag munkát is vállal és jogviszonyt létesít a szövetkezetnél? Segítségét megköszönve.
Tisztelt Szakértő! Abban kérném a segítségüket, hogy, ha egy 1501-es társaságiadó-feltöltési bevallás nulla forinttal megy be, és mégis 625 ezer forintos társaságiadó-fizetési kötelezettség keletkezik, akkor Ön szerint kell-e beadni önellenőrzést? Segítségüket előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Adva van egy magyar kft., amely tervezés céljából megbízási szerződést kötne egy horvát állampolgárságú magánszeméllyel. Sajnos nem találok semmilyen anyagot arra nézve, hogy milyen adóterhei vannak ennek az ügyletnek. Kell-e Magyarországon egyáltalán adót fizetni utána vagy majd Horvátországban önadózással bevallja azt? A horvát úr – el sem hagyva országát – otthonról dolgozna. Válaszát nagyon köszönöm előre is! Üdvözlettel: Annamária
Tisztelt Szakértő! Magyar állampolgárságú magánszemélynek kanadai cég szoftverfejlesztésre adott megbízást. A magánszemélynek milyen járulék- és adófizetési kötelezettségei vannak Magyarországon, illetve Kanadában? Köszönettel: Bereczky Judit
Tisztelt Adózóna! Egy társas vállalkozás tulajdonában lévő lakást a cégvezető szívességi lakáshasználatba ad magánszemély részére, akivel egyéb jogviszonyban nem áll. Szükséges-e a vállalkozásnak bármilyen közterhet megfizetni ezután az engedményezés után?
Tisztelt Szakértő! Betéti társaság kültagja, személyes közreműködésre nem kötelezett, eseti jelleggel használja a cég nyílt végű pénzügyi lízingbe vett személygépkocsiját. Milyen adófizetési terhek keletkeznek? Köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tulajdonosa felnőttképzési szerződést kötött egy nyelviskolával, és az oktatásról a kft. nevére kért számlát. A nyelvtudás a kft. működéséhez, bevételszerző tevékenységéhez szükséges. Kérdésem, hogy a nyelvoktatás költségének elszámolása keletkeztet-e adófizetési kötelezettséget a magánszemélynél vagy a kft.-nél? Segítségét előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea
Tisztelt Szakértő! Egyik szállítónk promóciós akciója keretében 120 000 forint értékben Erzsébet-ajándékutalványt szeretne társaságunknak adni a rendszeres vásárlásainkért cserébe. Térítés nélküli számlát készítenének, mely 0 forint értékű, és pénzügyi teljesítést nem igényel. A számla megnevezése akció lenne, és feltüntetnék a rendelési számunkat is, amin vettük tőlük a termékeket. A számla mellé egy átadás-átvételit is alá kellene írni. A kérdésem az lenne, hogy mindez jár-e valamilyen adó-és járulékkötelezettséggel számunkra? Továbbá, ha kiosztjuk a dolgozóinknak az utalványokat, akkor ugyanúgy le kell adóznunk, mintha mi vásároltuk volna azokat (1,19-es szorzóval növelt összeg után 15 % szja, 14 % eho)? Egyáltalán ezt megtehetjük-e, hiszen térítés nélküli átadásról van szó? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A február 1-jén már feltett kérdésemet az alábbi konkrétumokkal egészítem ki. A biztosítási szerződésekre (2 szerződésről van szó) vonatkozó konkrétumok az alábbiak: 1. Befektetési eszközalapokhoz kapcsolódó életbiztosítás 20 évre (2000. 11. 01-2020. 10. 31.). Szerződő, lejáratkori vagy haláleseti kedvezményezett a társaság, biztosított az ügyvezető. A szerződőt és kedvezményezettet is az ügyvezető személyére módosították 2009-ben. A biztosítást 2012-ben vásárolta vissza a biztosító a szerződő féltől. 2. Szintén befektetési alapokhoz kapcsolódó vegyes (elérésre vagy halálra) életbiztosítás 13 évre (2000. 01. 21-2013. 01. 21). Szerződő, lejáratkori, vagy haláleseti kedvezményezett a társaság, biztosított az ügyvezető. A lejárat hónapjában a szerződő és a kedvezményezett módosításra került, a szerződő és az eléréskori kedvezményezett az ügyvezető, a haláleseti kedvezményezett egy hozzátartozója. Szolgáltatás a lejáratkori kedvezményezett részére történt. Kérdésem: kinek és milyen adó-, illetve járulékfizetési kötelezettsége van a két ügylet kapcsán?
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság befektetéssel kombinált életbiztosítást kötött, ahol a szerződő (és díjfizető) a társaság, a biztosított az ügyvezető. Néhány év elteltével a szerződő fél az ügyvezető lett, majd a biztosítást lejárat előtt megszüntették. Kérdésem: van-e ebben az esetben a társaságnak vagy az ügyvezetőnek (mint magánszemélynek) adó- és/vagy járulékfizetési kötelezettsége? Ha igen, melyik év adózási szabályai szerint kell eljárni? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem az állásfoglalását. Társas vállalkozás 50 százalékos tulajdonosa az ügyvezetői feladatokat munkaviszony keretében akarja ellátni, máshol nincs heti 36 órát elérő munkaviszonya. Saját cégében az ügyvezetői munkaköre mellett részmunkaidős munkaviszonyban dolgozhatna-e? Munkaszerződésében az ügyvezetői munkaköre és a személyes közreműködés keretében ellátandó munkaköre is szerepelne. A T1041 nyomtatványon az ügyvezetői munkakörét és az egyéb munkakörét hogyan kell bejelenteni, mennyi adó- és járulékfizetési kötelezettség terhelné? Segítségüket előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy gyeden lévő anyuka gyermeke 1 éves kora után kiváltja katás, alanyi mentes egyéni vállalkozói igazolványát. Mellette részmunkaidős munkaviszonyából fizetés nélküli szabadságon van, egyúttal normál adózású bt. 10 százalékos tulajdonrésszel rendelkező kültagja (önálló aláírási joggal). Kérdésem, hogy a katás egyéni vállalkozó számlázhat-e alvállalkozói teljesítést a bt.-nek? Milyen összeg számlázható 2015-re a büntetőadó elkerülésével, ha szeptemberben indult a vállalkozás? Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a katás egyéni vállalkozásból, illetve a bt.-ből önmaga után? Melyik jogviszony a főállás? Amennyiben a katás egyéni vállalkozás első két hónapjában nem volt számlázás, azokra a hónapokra mi a járulék- és adófizetési kötelezettség az egyéni vállalkozásból és a bt.-ből? Áfaszempontból az éves 6 milliós áfamentes határ időarányosan számítandó, ha jól tudom. Ez igaz? Előre is köszönöm a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Társaságunk tartós bérleti szerződést kötött személygépkocsira a cégautóadót a bérbe adó fizeti, de továbbszámlázza társaságunknak. Ebben az esetben a gépkocsi magánhasználata után keletkezik-e adófizetési kötelezettsége a vállalkozásunknak? Ha igen, milyen jellegű?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték