Tisztelt Szakértő! Magyar állampolgárságú magánszemélynek kanadai cég szoftverfejlesztésre adott megbízást. A magánszemélynek milyen járulék- és adófizetési kötelezettségei vannak Magyarországon, illetve Kanadában? Köszönettel: Bereczky Judit
Tisztelt Adózóna! Egy társas vállalkozás tulajdonában lévő lakást a cégvezető szívességi lakáshasználatba ad magánszemély részére, akivel egyéb jogviszonyban nem áll. Szükséges-e a vállalkozásnak bármilyen közterhet megfizetni ezután az engedményezés után?
Tisztelt Szakértő! Betéti társaság kültagja, személyes közreműködésre nem kötelezett, eseti jelleggel használja a cég nyílt végű pénzügyi lízingbe vett személygépkocsiját. Milyen adófizetési terhek keletkeznek? Köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tulajdonosa felnőttképzési szerződést kötött egy nyelviskolával, és az oktatásról a kft. nevére kért számlát. A nyelvtudás a kft. működéséhez, bevételszerző tevékenységéhez szükséges. Kérdésem, hogy a nyelvoktatás költségének elszámolása keletkeztet-e adófizetési kötelezettséget a magánszemélynél vagy a kft.-nél? Segítségét előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea
Tisztelt Szakértő! Egyik szállítónk promóciós akciója keretében 120 000 forint értékben Erzsébet-ajándékutalványt szeretne társaságunknak adni a rendszeres vásárlásainkért cserébe. Térítés nélküli számlát készítenének, mely 0 forint értékű, és pénzügyi teljesítést nem igényel. A számla megnevezése akció lenne, és feltüntetnék a rendelési számunkat is, amin vettük tőlük a termékeket. A számla mellé egy átadás-átvételit is alá kellene írni. A kérdésem az lenne, hogy mindez jár-e valamilyen adó-és járulékkötelezettséggel számunkra? Továbbá, ha kiosztjuk a dolgozóinknak az utalványokat, akkor ugyanúgy le kell adóznunk, mintha mi vásároltuk volna azokat (1,19-es szorzóval növelt összeg után 15 % szja, 14 % eho)? Egyáltalán ezt megtehetjük-e, hiszen térítés nélküli átadásról van szó? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A február 1-jén már feltett kérdésemet az alábbi konkrétumokkal egészítem ki. A biztosítási szerződésekre (2 szerződésről van szó) vonatkozó konkrétumok az alábbiak: 1. Befektetési eszközalapokhoz kapcsolódó életbiztosítás 20 évre (2000. 11. 01-2020. 10. 31.). Szerződő, lejáratkori vagy haláleseti kedvezményezett a társaság, biztosított az ügyvezető. A szerződőt és kedvezményezettet is az ügyvezető személyére módosították 2009-ben. A biztosítást 2012-ben vásárolta vissza a biztosító a szerződő féltől. 2. Szintén befektetési alapokhoz kapcsolódó vegyes (elérésre vagy halálra) életbiztosítás 13 évre (2000. 01. 21-2013. 01. 21). Szerződő, lejáratkori, vagy haláleseti kedvezményezett a társaság, biztosított az ügyvezető. A lejárat hónapjában a szerződő és a kedvezményezett módosításra került, a szerződő és az eléréskori kedvezményezett az ügyvezető, a haláleseti kedvezményezett egy hozzátartozója. Szolgáltatás a lejáratkori kedvezményezett részére történt. Kérdésem: kinek és milyen adó-, illetve járulékfizetési kötelezettsége van a két ügylet kapcsán?
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság befektetéssel kombinált életbiztosítást kötött, ahol a szerződő (és díjfizető) a társaság, a biztosított az ügyvezető. Néhány év elteltével a szerződő fél az ügyvezető lett, majd a biztosítást lejárat előtt megszüntették. Kérdésem: van-e ebben az esetben a társaságnak vagy az ügyvezetőnek (mint magánszemélynek) adó- és/vagy járulékfizetési kötelezettsége? Ha igen, melyik év adózási szabályai szerint kell eljárni? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem az állásfoglalását. Társas vállalkozás 50 százalékos tulajdonosa az ügyvezetői feladatokat munkaviszony keretében akarja ellátni, máshol nincs heti 36 órát elérő munkaviszonya. Saját cégében az ügyvezetői munkaköre mellett részmunkaidős munkaviszonyban dolgozhatna-e? Munkaszerződésében az ügyvezetői munkaköre és a személyes közreműködés keretében ellátandó munkaköre is szerepelne. A T1041 nyomtatványon az ügyvezetői munkakörét és az egyéb munkakörét hogyan kell bejelenteni, mennyi adó- és járulékfizetési kötelezettség terhelné? Segítségüket előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy gyeden lévő anyuka gyermeke 1 éves kora után kiváltja katás, alanyi mentes egyéni vállalkozói igazolványát. Mellette részmunkaidős munkaviszonyából fizetés nélküli szabadságon van, egyúttal normál adózású bt. 10 százalékos tulajdonrésszel rendelkező kültagja (önálló aláírási joggal). Kérdésem, hogy a katás egyéni vállalkozó számlázhat-e alvállalkozói teljesítést a bt.-nek? Milyen összeg számlázható 2015-re a büntetőadó elkerülésével, ha szeptemberben indult a vállalkozás? Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a katás egyéni vállalkozásból, illetve a bt.-ből önmaga után? Melyik jogviszony a főállás? Amennyiben a katás egyéni vállalkozás első két hónapjában nem volt számlázás, azokra a hónapokra mi a járulék- és adófizetési kötelezettség az egyéni vállalkozásból és a bt.-ből? Áfaszempontból az éves 6 milliós áfamentes határ időarányosan számítandó, ha jól tudom. Ez igaz? Előre is köszönöm a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Társaságunk tartós bérleti szerződést kötött személygépkocsira a cégautóadót a bérbe adó fizeti, de továbbszámlázza társaságunknak. Ebben az esetben a gépkocsi magánhasználata után keletkezik-e adófizetési kötelezettsége a vállalkozásunknak? Ha igen, milyen jellegű?
Egészségügyi szolgáltatás (betegszállítás..) nyújtásával foglalkozó cégünk német pilótát foglalkoztat megbízási szerződéssel. A pilóta tevékenységét Németországban végezte. Kell-e Magyarországon adóztatni a részére megfizetett megbízási díjat? Elszámolható-e a megbízási szerződése időszakára vonatkozó hotelszámla, amely nem a cég, hanem a pilóta nevére szól, továbbá egyéb költségszámlák (taxi, étkezés)?
Tisztelt Szakértő! Milyen feltételekkel adhatok kölcsönt a munkavállalónak? Van-e összeghatár, időkorlát? Kell-e neki vagy a kft.-nek ezután bármi adót vagy egyéb terhet fizetni? Mely törvény rendelkezik erről? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Várhatóan Dél-Afrikából fogok jövedelmet kapni, a helyi valutában, szakdolgozat-bírálatért, magánszemélyként. Milyen és mennyi adót, járulékot kell utána fizetnem, hogyan kell bevallanom? Előre is köszönm válaszát.
Egy kft.-ben a 2010-es évben (saját tőke pótlása miatt) pótbefizetésre került sor. Akkor a tulajdonos 100 százalékban egy társaság volt. 2011-ben a kft. tulajdonosi szerkezetében változás történt. A korábbi tulajdonos eladta a tulajdonrészét 50-25 százalékban magánszemélyeknek, a 25 százalékát megtartotta. Az üzletrész-adásvételi szerződések nem rendelkeznek korábban teljesített pótbefizetésről. A 2013-2014. évek gazdálkodási adatai alapján a korábban teljesített pótbefizetés visszafizetésre kerülhet. (Jelenlegi tulajdonosok részére?) A fenti ügylethez kapcsolódóan keletkezhet-e a tulajdonos magánszemélynek szja-, vagy bármilyen más adó-, járulékfizetési kötelezettsége? Ha igen, akkor mely jogszabály alapján, és mikor? Továbbá a társaságnak mint "kifizető"-nek van-e bármilyen levonási, bevallási és befizetési kötelezettsége, és milyen bizonylat alapján? Egyáltalán kifizetőnek minősülhet-e a társaság? Ha az üzletrész-adásvételi szerződés mégis tartalmaz a pótbefizetésről valamilyen megállapodást (például az üzletrész vételárában megbontották a pótbefizetésre és a pótbefizetés nélküli üzletrészre jutó ellenértéket), akkor hogyan alakul a magánszemély adó- és járulékfizetési kötelezettsége? Köszönettel.
Kedves Nagy Norbert adószakértő! Egy pár napja feltettem egy kérdést (Kapcsolt vállalkozás támogatás címmel), amit meg is válaszolt. Nagyon köszönöm. De lenne még kérdésem a témával kapcsolatban. A kérdésem a következő lenne: Ha az eredmény a támogatás nélkül negatív lenne, akkor melyik cégnek kellene utána adót fizetnie? A támogatást nyújtó cégnek a társasági adóalapját is meg kellene vele emelni, és annak a cégnek, amelyik kapja, abban az esetben, ha a támogatás nélkül negatív lenne az adóalapja, akkor kell-e valami adót fizetnie a támogatás után? Nagyon köszönöm a válaszát.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték