Tisztelt Szakértő! Egy pénzforgalmi elszámolást választó betéti társaság társasági formaváltást tervez, kft.-vé alakulna. Jól értelmezzük, hogy az áfatörvény értelmében ez esetben nem keletkezik az átalakulással adófizetési kötelezettsége azon számlája után, melynek végösszege még nem folyt be? Mi ez esetben a gyakorlat és jogszabályi hivatkozást hol találunk erre vonatkozóan? Köszönettel:
Tisztelt Szakértő!Egy bt. a 2017. évben áttért a kata hatálya alá. A bt. beltagja, mielőtt megszületett a gyermeke, heti 40 órában dolgozott egy cégnél. Amikor katás lett, a bt. beltagja gyeden volt. A gyermek súlyos fogyatékossággal született, ezért a beltag a mai napig nem tud dolgozni, mert a gyermekét ápolja. A bt.-nek a 2017. évben árbevétele volt, a munkát a kültag végezte és megfizette a havi 50 000 Ft kötelező adót. Év végén a kültag elindította az egyéni vállalkozását is, árbevétele nem volt. Kérdésem a következő: a bt. beltagjának meg kell fizetni a 25 000 Ft kötelező adót? A kültag megfizette a kötelező adót, de az egyéni vállalkozói tevékenységnél milyen járulékfizetési kötelezettsége van? Áprilistól át szeretne lépni a kata hatálya alá, akkor milyen adófizetési kötelezettsége lesz a bt.-nél és az egyéni vállalkozásnál? Válaszát előre is köszönöm. Betty
Ne belföldi postautalványon (rózsaszín csekken) tegyenek eleget adófizetési kötelezettségüknek az adózók! – figyelmeztet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Ezen fizetési mód ugyanis nem tartozik az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. kormányrendeletben meghatározott lehetséges módok közé, nem alkalmas az adó megfizetésére.
A harmadik negyedévi adóelőleg-fizetési kötelezettség azokat a magánszemélyeket terheli 2017. október 12-éig, akiknek nem kifizetőtől származott a jövedelme ebben a negyedévben, vagy azt a kifizető valamely oknál fogva nem tudta levonni.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem fejlesztési tartalékot használt fel ingatlanvásárláshoz 2016. januárban. 2017 októberében eladja ezt a ingatlant. Van-e bármiféle adófizetési kötelezettsége, illetve ha vásárol új ingatlant, akkor arra tovább lehet-e vinni a már egyszer felhasznált fejlesztési tartalékot? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Adószámos magánszemély esetenként bérbe adja tehergépjárművét vállalkozóknak. Az szja- és ehofizetési kötelezettség kit terhel, a magánszemélyt vagy a vállalkozót? Magánszemélynek nincsen állása, csak a 7110 forintot fizeti. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. saját termékeinek reklámozása céljából termékbemutatót rendez, melynek során a telephelyén és a telephelye előtti önkormányzati területen különféle rendezvényeket szervez. Részben különféle árusok pultokról, bódékból árusítanak ételt, italt és különféle vásári tárgyakat, másrészt a rendezvényt népszerűsítő koncertek is vannak. Az ingyenes, bárki által látogatható rendezvény egyértelműen a cég reklámozását szolgálja, a koncertek alatt is a céget reklámozó feliratok láthatók. A kft. részére a rendezvényt megszervező cég egy számlát bocsát ki, melyben a fellépők díja is szerepel. Kérdés, hogy az ingyenesen látogatható rendezvény miatt – különös tekintettel a koncertekre – kell-e személyi jovedelemadót és eho-t fizetnie a kft.-nek az Szja törvény 70. § (3) b) pontja alapján (esetleg valamilyen más rendelkezés alapján). Mivel egy kft. szervezi a rendezvényt, az 1. számú melléklet 8.35 pontja szóba sem jöhet, de persze a rendezvény alapvető célja sem a szórakoztatás, hanem a reklámozás. A kérdést továbbgondolva: az országban sok olyan ingyenesen látogatható rendezvény van, amelyet nem maga az önkormányzat, hanem egy cég szervez meg, így az idézett adómentességi szabály nem alkalmazható. Így például egy városi kultúrális fesztiválon (pl. borfesztivál stb.) az önkormányzat tulajdonában álló kft. szervezi meg a rendezvényt, a bevétel és a költség a kft.-nél merül fel, az ingyenes koncertek után a kft.-nek adót és eho-t kellene fizetnie? Köszönöm a választ!
Már több mint félmillió személyijövedelemadó-bevallási tervezetet postázott az adóhivatal – tájékoztatta Tállai Adrás, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára az MTI-t.
Családi gazdaság vezetője úgy dönt, hogy a családi gazdaság tevékenységét befejezi. A meglévő használt 10-15 éves tárgyi eszközeit értékesíti, valamint értékesítik a gazdaság két tagjának tulajdonában lévő termőföldet is, melyet egy mezőgazdasággal foglalkozó őstermelő vásárolt meg és vállalta, hogy még legalább további 5 évig termelésben tartja a termőföldet. Kérdésem, hogy a családi gazdaságnak, vagy a tulajdonosoknak bevétel-e a termőföld értékesítésből származó bevétel, illetve, hogy ez esetben az adómentes lesz-e? Az szja kitöltési utmutató a bevételek között szerepelteti az őstermelői tevékenységet szolgáló termőföld értékesítéséből származó bevételt, amennyiben az a 100 000 forintot meghaladja. A termőföldvásárlás költségként nem számolható el, nem is került sor annak költségkénti elszámolására, értékcsökkenés természetesen nem számotható el, nem igazán értem miért kellene a családi gazdaságnak ezt bevételként figyelembe venni. Ez csak a magánszemély bevétele, melynek az szja törvény szerint állapítja meg az adófizetési kötelezettségét, mely szerintem ez esetben nulla, mivel a vásárlás már 15 évvel ezelőtt történt, és olyan őstermelőnek adta el, aki az 5 éves nyilatkozatot adta. Várom megerősítő válaszát. Köszönettel: Varga Andorné
Interneten keresztül, bankkártyával is kiegyenlíthető lesz az adótartozás. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) fokozatosan vezeti be idén az új szolgáltatást.
Tisztelt Szakértő! Alanyi áfamentes adószámos magánszemélynek szükséges-e havi, vagy negyedéves bevallást benyújtania, ha a jövedelme nem kifizetőtől származik, és nem éri el havonta a minimálbér 30 százalékát? Esetleg elegendő-e május 22-éig éves bevallást benyújtania, és megfizetnie a 15 százalék szja-t, és a 27 százalék ehót? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Itt, az Adózónán olvasható kérdéseket-válaszokat tanulmányozva arra jutottam, hogy ha egy cég a jegyzett tőkéjét eredménytartalékból emeli meg, úgy sem a tag(ok)nak, sem a cégnek nem keletkezik semmilyen fizetendő adója. (Más kérdés – amit most nem firtatnék –, hogy tőkeleszállításkor, üzletrész-eladáskor keletkezik-e és ha igen, miféle kötelezettség). Kérem erősítsen meg ebben, hogy jól értelmezem az eddig olvasottakat! Köszönöm válaszát előre is!
A The New York Times megszerezte a republikánus elnökjelölt, Donald Trump 1995-ös vagyonnyilatkozatát, s kiderült, hogy Donald Trump valószínűleg 18 éven keresztül nem fizetett jövedelemadót.
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély 2-3 évvel ezelőtt életjáradék fejében átadta a lakását egy másik magánszemély részére. A NAV által kiszabott illetéket megfizette. Az életjáradéki szerződésben foglaltakat az életjáradékot adó/fizető (aki megkapta a lakás tulajdonjogát, s jelenleg tulajdonosként szerepel a tulajdoni lapon) nem teljesítette (nem fizette az életjáradékot), ezért a felek közös megegyezéssel felbontanák a szerződést, s az eredeti állapotot kívánják helyreállítani. Kérdés, hogy merül-e fel valamelyik fél részéről adó- vagy járulékfizetési kötelezettség? Ha merül fel, milyen adó- és járulékfizetés szükséges, s hány százalékban? Ha merül fel, mi az adó-, járulékfizetés alapja? Levonható-e (visszaigényelhető-e) az eredeti ügylet megkötésekor kifizetett illeték? Üdvözlettel. Oszlánszky Gábor
Tisztelt Szakértő! Külföldi (svájci) munkáltatóval szerződött, távmunkát végző munkavállalónak milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségei vannak Magyarországon? Jogosult-e tb-ellátásra? A nyugdíjba beszámít-e ez a jogviszony? Válaszukat köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték