149 találat a(z) adófizetés cimkére

Kérdés

Egyesületünk nonprofit szervezet, vállalkozási tevékenységet nem folytat Rendezvényeint például zászlósbor-díjátadó, gála és gasztronómiai est, a tagi pincészetek borászainak és borainak népszerűsítése, kapcsolatteremtés, a borkultúra és a kulturált borfogyasztás népszerűsítése. A rendezvényeken tagjaink – akik éves tagdíjat fizetnek – és más magánszemélyek, borbarátok – akik rendezvénytámogatás címén járulnak hozzá a rendezvények költségeihez – vehetnek részt előzetes regisztráció alapján. A rendezvényeken – melyeket zömmel vendéglátóhelyeken tartunk – a borkóstolás mellett van számlázott ételfogyasztás, rendezvénymenü címen költség. Tevékenységi körünk például a kulturált borfogyasztás népszerűsítése, a szakszerű borkóstolás fortélyainak és művészetének megismertetése, elterjesztése borbarátklub keretében a borkóstoláshoz, borfogyasztáshoz kapcsolódó gasztronómiai kultúra népszerűsítése, a borturizmus meghonosítása városunkban, az országos borúthálózatba történő bekapcsolódás. Szeretném megkérdezni, hogy a fentiek alapján a – minden esetben szakmai és az alapszabályban foglaltaknak megfelelő célú – rendezvényekkel kapcsolatban van-e borlovagrendünknek adófizetési kötelezettsége? Tekinthetem-e ezt a fajta egyesületi szolgáltatást úgy, hogy nem minősül reprezentációnak, megfelel-e az szja-törvény 7. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltaknak? Egyesületünk egyszeres könyvvezetést végez, naplófőkönyvet vezet. Van-e külön teendő a rendezvények nyilvántartásával kapcsolatban? Válaszát köszönöm.

Cikk

A kisadózók tételes adóját választó adóalanyoknak a tevékenységük után – fő szabály szerint – csak a törvényben meghatározott tételes adót kell megfizetniük, minden bejelentett kisadózó után. Egyes esetekben viszont mentesülnek az adófizetési kötelezettség alól, annak megítélése viszont nem egyszerű, hogy mennyi időre szól a mentesség.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy bérelt autó után milyen adófizetési kötelezettségek és milyen visszaigénylési lehetőségek vannak, továbbá, hogy ez módosul-e 2019-ben? Köszönettel várom a válaszát.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy pénzforgalmi elszámolást választó betéti társaság társasági formaváltást tervez, kft.-vé alakulna. Jól értelmezzük, hogy az áfatörvény értelmében ez esetben nem keletkezik az átalakulással adófizetési kötelezettsége azon számlája után, melynek végösszege még nem folyt be? Mi ez esetben a gyakorlat és jogszabályi hivatkozást hol találunk erre vonatkozóan? Köszönettel:

Kérdés

Tisztelt Szakértő!Egy bt. a 2017. évben áttért a kata hatálya alá. A bt. beltagja, mielőtt megszületett a gyermeke, heti 40 órában dolgozott egy cégnél. Amikor katás lett, a bt. beltagja gyeden volt. A gyermek súlyos fogyatékossággal született, ezért a beltag a mai napig nem tud dolgozni, mert a gyermekét ápolja. A bt.-nek a 2017. évben árbevétele volt, a munkát a kültag végezte és megfizette a havi 50 000 Ft kötelező adót. Év végén a kültag elindította az egyéni vállalkozását is, árbevétele nem volt. Kérdésem a következő: a bt. beltagjának meg kell fizetni a 25 000 Ft kötelező adót? A kültag megfizette a kötelező adót, de az egyéni vállalkozói tevékenységnél milyen járulékfizetési kötelezettsége van? Áprilistól át szeretne lépni a kata hatálya alá, akkor milyen adófizetési kötelezettsége lesz a bt.-nél és az egyéni vállalkozásnál? Válaszát előre is köszönöm. Betty

Cikk

Ne belföldi postautalványon (rózsaszín csekken) tegyenek eleget adófizetési kötelezettségüknek az adózók! – figyelmeztet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Ezen fizetési mód ugyanis nem tartozik az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. kormányrendeletben meghatározott lehetséges módok közé, nem alkalmas az adó megfizetésére.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfelem fejlesztési tartalékot használt fel ingatlanvásárláshoz 2016. januárban. 2017 októberében eladja ezt a ingatlant. Van-e bármiféle adófizetési kötelezettsége, illetve ha vásárol új ingatlant, akkor arra tovább lehet-e vinni a már egyszer felhasznált fejlesztési tartalékot? Válaszát köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adószámos magánszemély esetenként bérbe adja tehergépjárművét vállalkozóknak. Az szja- és ehofizetési kötelezettség kit terhel, a magánszemélyt vagy a vállalkozót? Magánszemélynek nincsen állása, csak a 7110 forintot fizeti. Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. saját termékeinek reklámozása céljából termékbemutatót rendez, melynek során a telephelyén és a telephelye előtti önkormányzati területen különféle rendezvényeket szervez. Részben különféle árusok pultokról, bódékból árusítanak ételt, italt és különféle vásári tárgyakat, másrészt a rendezvényt népszerűsítő koncertek is vannak. Az ingyenes, bárki által látogatható rendezvény egyértelműen a cég reklámozását szolgálja, a koncertek alatt is a céget reklámozó feliratok láthatók. A kft. részére a rendezvényt megszervező cég egy számlát bocsát ki, melyben a fellépők díja is szerepel. Kérdés, hogy az ingyenesen látogatható rendezvény miatt – különös tekintettel a koncertekre – kell-e személyi jovedelemadót és eho-t fizetnie a kft.-nek az Szja törvény 70. § (3) b) pontja alapján (esetleg valamilyen más rendelkezés alapján). Mivel egy kft. szervezi a rendezvényt, az 1. számú melléklet 8.35 pontja szóba sem jöhet, de persze a rendezvény alapvető célja sem a szórakoztatás, hanem a reklámozás. A kérdést továbbgondolva: az országban sok olyan ingyenesen látogatható rendezvény van, amelyet nem maga az önkormányzat, hanem egy cég szervez meg, így az idézett adómentességi szabály nem alkalmazható. Így például egy városi kultúrális fesztiválon (pl. borfesztivál stb.) az önkormányzat tulajdonában álló kft. szervezi meg a rendezvényt, a bevétel és a költség a kft.-nél merül fel, az ingyenes koncertek után a kft.-nek adót és eho-t kellene fizetnie? Köszönöm a választ!

Kérdés

Családi gazdaság vezetője úgy dönt, hogy a családi gazdaság tevékenységét befejezi. A meglévő használt 10-15 éves tárgyi eszközeit értékesíti, valamint értékesítik a gazdaság két tagjának tulajdonában lévő termőföldet is, melyet egy mezőgazdasággal foglalkozó őstermelő vásárolt meg és vállalta, hogy még legalább további 5 évig termelésben tartja a termőföldet. Kérdésem, hogy a családi gazdaságnak, vagy a tulajdonosoknak bevétel-e a termőföld értékesítésből származó bevétel, illetve, hogy ez esetben az adómentes lesz-e? Az szja kitöltési utmutató a bevételek között szerepelteti az őstermelői tevékenységet szolgáló termőföld értékesítéséből származó bevételt, amennyiben az a 100 000 forintot meghaladja. A termőföldvásárlás költségként nem számolható el, nem is került sor annak költségkénti elszámolására, értékcsökkenés természetesen nem számotható el, nem igazán értem miért kellene a családi gazdaságnak ezt bevételként figyelembe venni. Ez csak a magánszemély bevétele, melynek az szja törvény szerint állapítja meg az adófizetési kötelezettségét, mely szerintem ez esetben nulla, mivel a vásárlás már 15 évvel ezelőtt történt, és olyan őstermelőnek adta el, aki az 5 éves nyilatkozatot adta. Várom megerősítő válaszát. Köszönettel: Varga Andorné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Alanyi áfamentes adószámos magánszemélynek szükséges-e havi, vagy negyedéves bevallást benyújtania, ha a jövedelme nem kifizetőtől származik, és nem éri el havonta a minimálbér 30 százalékát? Esetleg elegendő-e május 22-éig éves bevallást benyújtania, és megfizetnie a 15 százalék szja-t, és a 27 százalék ehót? Köszönettel!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Halastó értékesítése

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Gyod – fizetés nélküli biztosítás szünetel?

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

T1041 változásbejelentés

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 április
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Együttműködő partnereink