Kis- és középvállalkozások besorolása – különös tekintettel a tulajdonosváltozásra Cikk
A kis- és középvállalkozások (kkv-k) besorolása az adózás egyik legkritikusabb, ugyanakkor legösszetettebb szabályozási területe.
A kis- és középvállalkozások (kkv-k) besorolása az adózás egyik legkritikusabb, ugyanakkor legösszetettebb szabályozási területe.
Kedvenc könyvesboltom – pontosabban a bolthálózat, amelyhez tartozik – az igencsak beszédes „Kalandok nyárra – 2+1” címmel hirdetett akciót. Noha, ezt könyvmolyként örömmel üdvözlöm, de az alábbiakban könyvelő szemmel veszem sorra az ehhez hasonló akciók buktatóit.
Egy minap benyújtott törvényjavaslat szerint 2022. január 1-jétől 15,5 százalékról 13 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke. Ezzel összefüggésben szükséges a személyi jövedelemadóban az összevont adóalap megállapításánál alkalmazott szabályok módosítása. 87 százalékról 89 százalékra nő az összevonás alá eső jövedelmeknél – a személyi jövedelemadó alapjának számításakor – alkalmazandó korrekció mértéke.
2020. november 17-én fogadta el az Országgyűlés a 2021. évi adótörvényeket. Az Andersen Magyarország elemzése összefoglalta a társasági adót érintő változásokat.
Tisztelt Szakértő! Két belföldi, kapcsolt kft. közül az egyik egyszerűsített végelszámolással megszűnik és a kapcsolt viszony okán szeretne végleges pénzeszköz-átadást nyújtani a másik (működő) cégnek, még a végelszámolás időszakában, azaz „megmaradó” vagyonát átadni a kapcsolt vállalkozás részére. Van-e arra mód, hogy a kedvezményezett cég a kapott támogatás értékével (melyet egyéb bevételként kell elszámolnia) a taoalapját lecsökkentse, amennyiben a támogatást nyújtó végelszámolás alatt lévő cég nem akar élni saját adóalapja csökkentéseként elismert költség lehetőségével (mivel a végelszámolás időszakában – érthető módon – negatív az adóalapja) ezért nem kér a kedvezményezettől megfelelő nyilatkozatot, tehát a támogatásra eső tao-t a támogatást nyújtó fizeti meg. Feltételezem, hogy „duplán” semmiképp nem kell megfizetni a támogatásra jutó adót. Ha ez így nem működik, hogyan tudna a végelszámolással érintett cég a kapcsolt kft.-nek pénzeszközt átadni más módon úgy, hogy az erre jutó adót ő fizesse meg, de a kedvezményezettet ne terhelje adóalap-korrekció?
Tisztelt Szakértő! 2018 augusztusában cégünk egyik járműve közúti balesetet szenvedett, a járművünk totálkáros lett. Megállapították, hogy a balesetet a másik fél okozta, nem a cégünk a hibás. 2019-ben megkaptuk a biztosító értesítését, leírták, mennyi a jármű roncsértéke és mennyi a biztosító által fizetendő kártérítés összege. 2018-ban terven felüli értékcsökkenést számoltam el a járműre roncsértékig (24 millió forintot), mely összeggel a 2018. évi taobevallásban adóalapot emelek. A Tao. tv 1. sz. melléklet 10.d. pontja alapján csökkenthetem is az adóalapot a terven felüli értékcsökkenéssel, hiszen a kár elháríthatatlan külső ok miatt következett be? Milyen összeggel csökkenthetek, ha ennek a járműnek a tao szerinti számított nyilvántartási értéke már csak 23 millió forint? A járművet nem vonták ki a forgalomból csak ideiglenesen, a sorsa a mérlegkészítésig még nem eldöntött (javítás, roncsként való értékesítés). Maradhat a 2018. évi beszámolóban ez az eszköz az üzemkörön kívüli tárgyi eszközök között? Köszönettel: Mónika
Lepsényi Mária
adószakértő
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől