22 találat a(z) adóalap-korrekció cimkére
Új szabályok, amelyek miatt érdemes lesz a kisvállalati adózást választani
Cikk
Másként kell meghatározni az adóalapot, előnyösebbek lesznek a létszámfeltételek – egyebek közt ezeket tartalmazzák a Magyar Közlönyben tegnap kihirdetett adózási „saláta” törvény kisvállalati adózásra vonatkozó, 2017-től hatályos passzusai.
Visszavásárolt üzletrész adózása
Kérdés
Egy kft. törzstőkén felüli vagyonából visszavásárolja a törzstőkéje felének megfelelő névértékű üzletrészét (a maradék üzletrész összege megfelel a törvényi minimumnak). A vásárlási összeg jelentősen meghaladja a névértéket. Később le szeretné szállítani a törzstőkéjét a megvásárolt névértéknek megfelelő összeggel. Ekkor kivezeti a vásárlási összeget. Az akció eredménye jelentős árfolyamveszteség lesz. Az lenne a kérdésem, hogy társasági adó szempontjából ez az árfolyamveszteség keletkeztet-e valamilyen adóalap-korrekciós tételt? Köszönettel: Ferenczi Zsolt
Külföldi cégtulajdonos által nyújtott tagi kölcsön elengedése
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Belföldi társaságunk (kft.) részére a külföldi 100 százalékban tulajdonos cég (GmbH) az évek során többször tagi kölcsönt nyújtott. 1. Amennyiben a kölcsön visszafizetésétől eltekintene és véglegesen a társaság rendelkezésére bocsátaná ezeket a pénzösszegeket, ezt a társaságunk egyéb bevételek között számolná el? Keletkezik-e adóalap-korrekciós tétel, illetve illetékfizetési kötelezettség? Egyéb adminisztratív teendőnk keletkezik-e, például NAV felé bejelentés vagy más jellegű kötelezettség? 2. A kölcsönök kamatait előírtuk, azonban sosem történt tényleges kifizetés. Amennyiben erről lemond a külföldi tulajdonos cég, akkor milyen kötelezettségeink keletkeznek? Egyéb bevétel lesz ez is, mint az elengedett kölcsön? Jár-e ez adóalap-korrekcióval, illetve illetékfizetési kötelezettséggel? Szíves válaszát köszönöm. Tisztelettel: Győri Erika
Fejlesztésitartalék-felhasználás adóalap korrekció
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Legyen szíves vezessen le egy példát a fejlesztési tartalék felhasználásával összefüggő adóalap-korrekcióra. Az adóalap növelése nem a beruházás évében van, hanem amikor már az éves értékcsökkenések és a fejlesztési tartalék összege eléri a beszerzési értéket. Adóalap-növelők az azutáni éves értékcsökkenések? Vagy a beruházás évében, illetve az azt követő években kell adóalapot növelni az éves értékcsökkenés összegével, amíg el nem éri a fejlesztési tartalék összegét (és a követő években nincs korrekció)? Köszönettel.
Evás időszak után értékesített tárgyi eszköz
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kettős könyvvitelt vezető, a társasági adó alá tartozó kft. 2004 elején ingatlant vásárolt 20 millió forint értékben és elszámolt évi 200 ezer forint értékcsökkenést a számviteli törvény hatálya szerint, 400 ezer forint értékcsökkenést a tao-törvény szerint. 2005-2010. között a társaság az eva hatálya alá tartozott, majd 2011. évtől visszatért a tao hatálya alá. A társaság most, 2014. évben értékesíti az ingatlant. Kérdés: A 2014. évi tao-bevallásban az értékesítés miatti adóalap-korrekció számításánál az eva időszak alatt is ugyanúgy figyelembe kell venni a számviteli törvény szerinti, évi 200 ezer forint és tao. szerinti évi 400 ezer forint értékcsökkenést a bevallás szerinti nettó érték, illetve a nyilvántartási érték megállapításánál? Köszönettel.
Behajthatatlan követelés-e?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van egy cég, amelynek egyik partnere egy 2010-ben nyújtott szolgáltatást nem ismert el, azóta bíróságról bíróságra ment az ügy. Most lezáródott az ügy peren kívüli egyezséggel. Az eredeti, 2,5 milliós követelés a perköltségekkel együtt 3,5 millió forintra hízott, de a felek megegyeztek az eredeti összeg megtérítésében. A fennmaradó 1 millió forintot a felperes elengedte a peren kívüli megállapodás értelmében. Kérdés, hogy ez az elengedett követelés ilyenkor adóalap-növelő tételnek számít-e vagy sem? (Értékvesztés nem volt elszámolva a követelésre, nem mi könyveltük az időszakot, és az átvett adatok között nem szerepelt ilyen jellegű adat). Köszönöm válaszát!
Kiva: adóalap-korrekció
Kérdés
Tisztelt Szolnoki Béla!A kiva törvény 20.§ (14) "átmeneti" bekezdése szerint jól értelmezem-e: egy Kft. - Hosszú lejáratú kötelezettségei - között a 2013. év elejei (ez volt a törvény hatálya alá kerülés időpontja) nyitó értéken szereplő bárminemű kölcsön, hitel TELJES nyitó összeggel növelni kell a kiva adó alapját? Vagy csak a 2013-ban visszafizetett összegekkel? Vagy mi számít ebben - a kezdő évben - "arányos értéknek"?Arra vonatkozóan is kérném segítségét, hogy "minden kölcsön" nyitó értékével kell-e korrigálni, ideértve a régebbi évekről meglévő lízingszerződésekből 2013. nyitó kötelezettségeit is? Köszönöm válaszát! Vörösné
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
