Vállalkozó diákokat oktat oktatási helyként. A tanulókat munkaszerződéssel foglalkoztatja. Hogyan lehet az utánuk kifizetett munkabért részben vagy egészben visszaigényelni? Érvényesíthet utánuk kedvezményt? – kérdezte olvasónk. Széles Imre tb-szakértő válaszolt.
A hazai kkv-k jelentős része nem használja ki az energiahatékonysági és energiatárolási beruházásokhoz kapcsolódó adókedvezményeket, pedig ezeknél az elszámolható költségek akár 30–45 százaléka is leírható, és a kedvezmények a fizetendő társasági adó akár 70 százalékáig érvényesíthetők, miközben 2026-tól új, környezetvédelmi célú kedvezmények is elérhetők – derül ki a K&H sajtóközleményéből.
A társaságiadó-törvény 22/A §-a már több mint két évtizede biztosít adókedvezményt a kis- és középvállalkozások számára tárgyieszköz-beszerzéshez kapcsolódó hitelkamat-kedvezmény formájában. A kedvezmény népszerűségét növeli a pénzügyilízing-konstrukciók elterjedése, ugyanis a kedvezményt a lízing keretében beszerezhető tárgyi eszközökre is alkalmazni lehet.
A részletekre is kiterjedő adóhatósági ellenőrzések miatt egyre több magyar vállalat jelentős adókockázatnak van kitéve, mivel sok esetben hiányos dokumentációval vagy későn megkezdett előkészítéssel próbálják érvényesíteni az adókedvezményeket – hívta fel a figyelmet közleményében a Niveus.
Mik a HR és bérszámfejtés legfontosabb gyakorlati teendői külföldi – EGT- vagy harmadik országbeli – állampolgár magyarországi foglalkoztatása esetén? Milyen bejelentési kötelezettsége van a munkáltatónak? Milyen engedélyekre van szükség? Hol keletkezik adókötelezettség és tb-jogviszony a külföldi foglalkoztatott után? Érvényesíthető-e adókedvezmény? Miért fontos a HR, a bérszámfejtés, az adózásért felelős terület és a bevándorlási ügyintézésért felelős részleg együttgondolkodása? A témában jártas szakértő előadóink a webinárium során a külföldi munkavállaló foglalkoztatására jellemző munkajogi sajátosságokon túl lépésről lépésre ismertetik a külföldi munkavállaló foglalkoztatásával járó HR- és bérszámfejtési teendőket, továbbá a lehetséges buktatókat.
Múlt héten ismét reflektorfénybe került a bizalmi vagyonkezelés (bvk), miután Kármán András pénzügyminiszter parlamenti meghallgatásán úgy fogalmazott: „megszüntetik a bizalmi vagyonkezeléshez indokolatlanul kapcsolódó kedvezményeket”. A mondat felületes olvasatban sokaknál riadalmat okozott, némileg félremagyarázva azt: mintha azt jelentené, hogy a bvk teljes jogintézményét kivonják a forgalomból. Cikkünkben körbejárjuk, mit jelenthet a mondatban az „indokolatlan” adóelőny, és mi az, ami továbbra is teljesen védhető keretek között maradhat.
A társasági adóban az adókedvezmények egyre szaporodnak, és ez alól a 2026-os év sem jelent kivételt. Miközben az értékük relatíve kisebb – hiszen egy 9 százalékos adóról beszélünk –, igénybevételükkel most már akár a teljes adókötelezettséget is „meg lehet nyerni”.
Idén januárban 3,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene – a naptárhatástól megtisztított adatok alapján – 2025 januárjához viszonyítva. Az előző hónaphoz képest a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint 0,5 százalékos volt a forgalomnövekedés – közölte ma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Kocsis Zoltán
közgazdász
Dr. Szeiler & Partners Könyvelő és Adótanácsadó Iroda
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték