Megbukott az adóellenőrzésen az a használtgépjármű-kereskedő, aki nyilvántartásait meghamisítva fiktív kölcsönszerződésekkel fedte el bevételeit; a kereskedőnél a végrehajtók ingatlant és 54 autót foglaltak le több mint 120 millió forint értékben – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerdán az MTI-vel.
Számlázási láncot tárt fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV); az érintetteknek 57 millió forint adókülönbözetet és több mint 100 millió forint adóbírságot állapítottak meg a revizorok.
Az adóbírság lényegében egy adózót érintő, a terhére megállapított adókülönbözet. Lényege, hogy ha az adózónak adóhiánya (meg nem fizetett adója) vagy jogosulatlanul igénybe vett támogatása van, akkor az adóhatóság adóbírságot állapít meg.
A feltételes adóbírságnál érvényesíthető kedvezmény az adózás rendjéről szóló új törvény vezette be, 2018-tól. Összefoglaltuk, hogy mit kell tenni a kedvezmény érdekében.
Mi történik, ha a NAV jogkövetési vizsgálatot indít egy olyan cégnél, amely egyszerűsített végelszámolás alatt van, és az ellenőrzés adó- és járulékkülönbözetet állapít meg? Kell új vagyonfelosztási javaslatot készíteni? Olvasói kérdésre Kocsis Zoltán a Dr. Szeiler & Partners Könyvelő és Adótanácsadó Iroda közgazdásza válaszolt.
Előleg- és végszámla kiállítása esetén hogyan kell a számla adattartalmát helyesen szerepeltetni az áfabevallás M lapján? Olvasói kérdésre Bunna Erika adótanácsadó válaszolt.
Az áfaalanyiság megállapítására vonatkozóan beszerzett bizonyítékokat a bíróságnak okszerűen kell értékelnie – mondta ki a Kúria.
Az áfa adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés jegyzőkönyvét 2014. október 17-én kézbesítették a felperesnek. Az elsőfokú adóhatóság a 2015. május 11-én hozott határozatot. A jogerős ítélet valamennyi kereseti előadás tekintetében elutasította a felperes keretét. Egyebek mellett megállapította, hogy az elsőfokú határozat kiadmányozására valóban az Art. 128. § (1) bekezdés szerinti határidőn túl került sor. Ez a határidő azonban nem jogvesztő, az adóhatóság ezen határidőn túl is jogosult a határozat meghozatalára.
A gazdasági esemény nem a számlákban szereplő felek között valósult meg, adóellenőrzéskor a NAV megállapította, hogy a számlabefogadó tudott, illetve tudnia kellett volna az adókijátszásról, ezért adókülönbözet megfizettetése mellett bírsággal is sújtotta az adózót. Az ügy a Kúrián kötött ki.
A 2016. évi közzétett beszámolóban a tao összege tévesen szerepel, viszont a taobevallás helyes összeggel lett beküldve, az adókülönbözet 2017-ben helyesen hová könyvelendő? Esetünkben tartozik a tao kötelezettség csökken, mi lenne az ellenszámla? Eredménytartalék? Köszönjük szépen a választ.
A volt cégem önellenőrzést végzett, a korábbi években gépkocsi-költségtérítésként kifizetett összegeket bérré nyilvánította. Az én esetemben bejelentette a NAV-nak az szja és járuléktartozást, amiről határozatot kaptam. Jeleztem a NAV felé, hogy én az szja részre önellenőrzést végeztem, így a határozatban az előírt szja fizetési kötelezettség nem jogos. (Duplán szerepel, egyszer a bevallásom, másodszor a NAV előírás.) Kaptam egy hivatalos levelet a NAV-tól, hogy ha az adatok nem egyeznek, a munkahellyel kell egyeztetnem és egy új AJK bevallást kell beadni részemre. Erről tájékoztattam a munkahelyemet, azt a választ kaptam, hogy ők nem küldenek be új adatot, mivel önadózó vagyok, nem láthatják és nem is kell látniuk az én önellenőrzésemet, hiába a nyilatkozatom, hogy önellenőriztem. Én áttanulmányoztam az AJK bevallást és magyarázatát, valamint az Art. törvényt. Azt szeretném megkérdezni, hogy az én esetemben ha az AJK bevallásban az AJK-02-01 oldalon A blokk, 01 sor -ban a 2. pontot kiválasztva (azaz: a magánszemély a munkáltatói adómegállapítást önellenőrzéssel helyesbítette, és erről nyilatkozott a munkáltatójának [Art. 28/B § (2) bek. b) pont]), valamint megadva a cég által számolt önellenőrzés során kijött adókülönbözetet, megoldódik e az én problémám? Ebben az esetben a NAV látja, hogy önellenőriztem, összeveti a két adatot és ha van különbözet, azt írja be a határozatba? Ez az eljárás helyes így? Válaszukat előre is köszönöm: Szalai Ferencné
Tisztelt Adózóna! Adóellenőrzés során merült fel a probléma, amely alapján az szja-bevallásban az adózó által befizetett szja sorában az egyéni vállalkozó adófolyószámlájának aktuális (február 25-ei) egyenlegét tüntettük föl megfizetettként, ami a ténylegesen pénzforgalmilag megfizetettnél magasabb összeget mutat, mivel itt olyan tételek is szerepelnek, mint például nyitó túlfizetés, egyéb kötelezettségcsökkentő tétel. A NAV álláspontja szerint az ilyen tételeket nem lehet szerepeltetni megfizetettként, ezt a többletet vissza kell kérni 17-es nyomtatványon. Nem világos számunkra, hogy ha az egyenleg jelentős többletet mutat, akkor miért nem azt lehet figyelembe venni az adóhiány megállapításánál, miért csak a folyó évben pénzforgalmilag befizetettet? Az a túlfizetés, ami kötelezettségcsökkentésből, nyitó túlfizetésből származik, miért nem csökkenti az adózó terhére mutatkozó adókülönbözetet, illetve adóhiányt? Kérem állásfoglalásukat a kérdésben. Üdvözlettel: Simon Zsuzsa
Célzottan kiválasztott adózók ellenőrzése, a jelenben zajló gazdasági események vizsgálata, az áfára koncentráló adóellenőrzések, az ekáer, az onlinepénztárgép-rendszer és a nemzetközi adatok beépítése a kockázatok feltérképezésébe – egyebek mellett ezekre az elemekre épül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) új ellenőrzési rendszere. Erről Tamásné Czinege Csilla, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára tájékoztatta ma a sajtót.
A 237,6 ezer befejezett adószakmai vizsgálat mintegy 156 ezer adózót érintett, a feltárt nettó adókülönbözet 592 milliárd forint. A szankciók összege meghaladta az 564 milliárd forintot – olvasható a NAV 2015-ös bulletinjében.
Különbözet keletkezik a személyi jövedelemadó bevallásakor (személyi jövedelemadó, egészségügyi hozzájárulás, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, különadó)? A NAV megoldással szolgál.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték