Rohamosan közeleg a 2023 SZJA bevallás beadási határideje, mely idén a pünkösdi ünnepek miatt május 21-e éjfél. Amennyiben Ön, vagy munkatársai külföldi értékpapír-juttatásban részesültek 2023-ban, akkor még az utolsó pillanatban sem késő átgondolni, hogy ezen jövedelmek után milyen adókötelezettség keletkezik.
A kamatjövedelem az egyik leggyakoribb típusú passzív jövedelemforrás jelenleg Magyarországon, mely a magánszemélyekre és a társaságokra egyaránt jellemző. Kamatjövedelemnek minősül többek között a bankbetétekre, takarékbetétekre kötött szerződés alapján jóváírt kamat, a magyar államkötvények/kincstárjegyek kamata, és az egyes biztosítói kifizetésekből származó jövedelmek.
Mire érdemes figyelnie a munkáltatónak adózási és járulékfizetési szempontból nappali tagozaton tanuló diák, 25 év alatti magánszemély, továbbá nyugdíjas foglalkoztatása esetén? Ki minősül munkaerőpiacra lépőnek, mi változott? Milyen speciális szabályokat fontos figyelembe venni a foglalkoztatás során? A mikrofonnál: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella közgazdasági szakokleveles jogász és Horváthné Szabó Beáta adószakértő.
Közös tulajdonban lévő ingatlan hasznosítása esetén speciális előírásokra kell figyelni az adózásnál.
Magyarországon szervezett nemzetközi konferenciára külföldi előadót hívtunk meg, aki a konferencián előadást tart. Az előadó származása szerinti országgal Magyarországnak van kettős adózást kizáró egyezménye. Az előadó költségei fedezetére pénzbeli juttatásban részesül. Kérdéseim: 1.) Önálló tevékenységből származó bevételként értelmezhetjük az előadó tevékenységét? 4.) Ha hoz illetőségigazolást, jól gondolom, hogy ez esetben a jövedelem szerzési helye külföld (szja-törvény 3. § (4), ezért szja-t nem kell levonni, azonban tb-fizetési kötelezettség így is fennáll (Tbj. 27. § (1) b) bc)), valamint szocho-fizetési kötelezettség is (szocho-törvény 1. § (3))? 2) Ha nem hoz illetőségigazolást és nem is nyilatkozik, akkor ez befolyásolja a levonandó adót, járulékot? A magyar szabályokat alkalmazva a költséghányad levonás utáni jövedelemből le kell vonni az szja-t? Továbbá, ha a juttatás összege meghaladja a napi minimálbér 30 százalékát, akkor tb és szocho- fizetési kötelezettség keletkezik? Olvasónk kérdéseire Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.
A különadók újabb évébe lépve joggal merülhet fel a kérdés, hogy az eleinte átmenetiként kommunikált extraprofitadók vajon mikor adják át a helyüket a tényleg söralátét méretű adóbevallásoknak. Mindeközben a gazdálkodók most már olyan addicionális terhekkel is kénytelenek szembenézni, mint az EPR-díj, a szén-dioxid kvóta adó vagy a globális minimumadó. A trendek szintjén mindenesetre az látszik, hogy a különadók alkalmazása újra és újra kitolódik, egyik-másik különadó pedig már fel is szivárgott a rendeletiről a törvényi szabályozás szintjére. Könnyen elképzelhető tehát, hogy az a csökkenés, amelynek tanúi lehettünk még pár évvel ezelőtt az adófajták számát illetően, hosszútávon is megfordult: a tavalyi 59 adófajtához képest idén már összesen 61 adófajtával számolhatunk a Jalsovszky Ügyvédi Iroda gyűjtésének segítségével.
Minden adófizetőnek lehetősége van1 arra, hogy évente az adójából 1+1 százalékot az általa meghatározott egy-egy kedvezményezett javára juttasson. A rendelkezés nem kötelező, de aki élni kíván ezzel a lehetőséggel, annak rendelkezőnyilatkozatot, nyilatkozatokat kell adnia. A NAV információs füzetet adott ki arról hogy milyen szabályok szerint rendelkezhetnek az adózók személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékáról.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték