Jogellenesnek nyilvánította a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) a könnyű haszongépjárművekre kivetett orosz dömpingellenes vámokat, vagyis az Európai Uniónak adott igazat a vitában. Ugyanakkor Oroszország a hidegen hengerelt acéltermékeire kivetett európai uniós dömpingellenes intézkedések miatt fordult a WTO-hoz.
Tisztelt Adózóna! Társaságunk acéltermékek nagykereskedelmével foglalkozik. Van azonban egy bizományosi szerződésünk egy kovácsüzemmel, ahol a cégünk acéltermékeit a kovácsüzem a nevünkben értékesíti, amiről a mi nevünkben számlát bocsát ki a vevők részére. A vevők többsége maga is vállalkozó, azonban néhány esetben előfordul, hogy magánszemélyek is vásárolnak tőlünk a korábban leírtak alapján. A kérdésem az lenne, hogy ez a kereskedelem megalapozza-e a pénztárgép-használati kötelezettséget cégünk részére (a kovácsüzem a mi nevünkben állítja ki a számlákat), és kiskereskedelemnek minősül-e? Az NGM-rendelet alapján az 1. számú melléklet c) szerint nem minősülne a 4612-es tevékenységünk ennek. Azonban ha a 47 TEÁOR osztályt nézem, oda besorolható-e, vagy a KSH-kiadvány alapján az ezen ágazatban értékesített áruk a fogyasztási javakra korlátozódnak, és általában nem kerülnek kiskereskedelmi forgalomba? Egy acélrúd értékesítése tekinthető-e fogyasztási javak értékesítésének? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Acélterméket számláztak be a cégünknek, amely a fordított adózás hatálya alá esik. A számlán külön sorban áfásan számlázták le a kapcsolódó szolgáltatásokat: szállítási költség, csomagolási díj, útdíj. Véleményem szerint ezek a szolgáltatások mellékszolgáltatásnak minősülnek, és osztják a termékértékesítés áfajogállását, vagyis fordított adózással kellene a számlán feltüntetni. Több cég is számláz részünkre ilyen termékeket, és eltérő a gyakorlat. Van, amelyik áfásan számlázza ezeket a szolgáltatásokat, van, amelyik fordított adózással. Melyik a helyes? Segítségét előre is köszönöm.
Cégünk fordított áfás acéltermékeket értékesít és vesz is határozott időre történő elszámolással. A január havi kiszállításokat február 5-én kiszámlázza 60 napos fizetési határidővel. Számláján a teljesítés – megegyezően a lejárattal – április 5-e. Tekintettel az áfa tv. 60. §-ra, melyik időszaki áfabevallásba teszi be a vevő, illetve az eladó az ügyletet? A lejárat szerinti áprilisiba, vagy a teljesítést követő hónap 15-ei (a számla átvételével egyező) februári időszakba?
Tisztelt Szakértő! Acéltermék értékesítése felszámolás alatt lévő cégnek fordított áfával történik-e? A fordított áfával kapcsolatos nyilatkozat aláírása/kitöltése kötelező, vagy alánlott és célszerű? Köszönjük a választ.
Tisztelt Szakértő! Épületgépészeti cég acélterméket vásárol tartószerkezetek készítéséhez, mely az ipari gép berendezés üzembe helyezése 3320 tevékenység alá esik. Mivel a technológiai rendszer része az acél tartószerkezet, ezért az ajánlatok végösszegét már áfásan számláznánk tovább, mivel nem építőipari fordított adózású tevékenységhez használjuk. Az acéltermék-forgalmazó cég egy nyilatkozatot küldött az áfás számlázás lehetőségére, ebben az esetben ez választható lenne számunkra? Előre is köszönöm a válaszát! Üdvözlettel. Lendvai Rolandné
Két kérdésem volna a fordított áfával kapcsolatban: Egy áfakörbe tartozó vállalkozás az áfatörvény 6/B mellékletében szereplő acélárut szerez be, melyről fordítottan adózó számlát kap. A beszerzett áru 50 százalékát beépíti más termékbe, és így értékesíti, erről áfás számlát állít ki. A másik 50 százalékot továbbértékesíti, melyről ő is fordítottan adózó számlát állít ki. Első kérdésem, hogy megfelelő-e így a számla kiállítása? Második kérdésem: az áfabevallásban a beszerzett, Fad-os számla áfáját befizetendő áfaként bevallom, ugyanakkor a levonható áfába a teljes összeget beállíthatom-e? Márkus Jánosné
Tisztelt Szakértő! Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 2015. 01. 01-től a vas- és acéltermékek értékesítésére fordított adózást léptetett hatályba. A NAV honlapján megjelent általános tájékoztatókat és részletes iránymutatásokat megismertem. Az iránymutatás alapján az a vas- és acélipari termékek kereskedelmével foglalkozó vállalkozás, amely megvásárolja ezen termékeket, majd azokat változatlan formában adja tovább, fordított adózással köteles ezen értékesítéseit kezelni, a törvényben meghatározott vevők esetében. Amennyiben a vevők kérésére szemcseszórást, fúrást, darabolást, ultrahangos vizsgálatot, illetve repedésvizsgálatot elvégezve adja el a termékeket a gazdálkodó, akkor fordított adózást köteles-e alkalmazni az eladások után, ha – ezen szolgáltatások értékét beépíti a termékek eladási árába, – ezen szolgáltatások értékét külön tételként az adott vas- és acélipari termék eladásával együtt számlázza ki? Kérem iránymutatásuk szíves megadását. Köszönettel: Borsosné Pál Ildikó
Lepsényi Mária
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték