6 találat a(z) Polgári Törvénykönyv cimkére
Kártérítés vagy kártalanítás: különbségek a Ptk. és az áfatörvény alapján
Cikk
A gazdasági/üzleti életben gyakran előforduló jelenség az, hogy – például – a vevő és az eladó, a megbízó és a megbízott, a bérbeadó és a bérlő közötti jogviszonyban a felek nem úgy teljesítenek, ahogy a közöttük fennálló megállapodás alapján kellene. Ebből a nem rendeltetésszerű teljesítésből adódóan valamelyik félnek kára keletkezik, amit a polgári törvénykönyv is ismer és szabályoz a kártérítés és a kártalanítás jogintézményével.
Módosul a Ptk. – a leválás mint új jogintézmény
Cikk
2023. június 21-én, a 2023/89. számú Magyar Közlönyben jelent meg az Országgyűlés által újonnan elfogadott, a gazdaság versenyképességének növelése érdekében történő törvénymódosításokról szóló 2023. évi XXXIX. törvény, mely több fontos jogszabályt, köztük a polgári törvénykönyvet is módosítja.
Változtak a vezető tisztségviselőkre vonatkozó Ptk.-szabályok
Cikk
2022. január elsejétől megváltoztak a polgári törvénykönyv (Ptk.) vezető tisztségviselőkre vonatkozó előírásai.
Kockán a csok sikere – égetően sürgős a Ptk. zálogjogi szabályának módosítása
Cikk
A polgári törvénykönyv (Ptk.) jelzálogjogi rendelkezéseinek átalakítása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy hosszabb távon a lakáshitelkamatok csökkenjenek és a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) sikeres legyen – hangsúlyozták az igazságügyi és a gazdasági tárca, illetve a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakemberei pénteken az Igazságügyi Minisztériumban (IM) tartott háttérbeszélgetésen.
Kínosan tartsa szem előtt a célt, ha civil a szervezete
Cikk
Mindig aktuális tisztázni a civil szervezet, a közhasznú jogállás, közhasznú tevékenység, közcélú tevékenység, valamint a gazdasági-vállalkozási tevékenység körüli félreértéseket, az szja 1 százalékáról való döntés idején pedig különösen fontos megtudni meddig tart az egyik és hol kezdődik a másik.
Új veszélyek a kezességvállalásban
Cikk
Jelentős „irányváltás” figyelhető meg a készfizető kezesség szabályozása esetében. A 2014. március 15-én hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv (új Ptk.) azon az elvi megfontoláson áll, hogy készfizető kezességet a jövőben jellemzően nem kizárólag a felek egyező akarata hoz majd létre. Ez azt jelenti, hogy bizonyos, törvényben rögzített tényállások esetén egy korábban egyszerű kezességként vállalt kötelezettség is átalakulhat készfizető kezességgé, ami a kezesek számára eddig nem jellemző plusz kockázatot jelenthet – írja a DLA Piper blogjában Győrfy-Tóth Péter.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
