Nem volt meglepő az Európai Központi Bank (EKB) véleménye a tranzakciós illetékről - mondták egybehangzóan az MTI által megkérdezett elemzők kedden. Úgy vélték: az EKB véleménye nem befolyásolja, és semmiképp nem gátolja az IMF/EU-val folyó hiteltárgyalásokat, de ha a tárgyalófelek úgy látják, akkor törvényt is módosíthat a magyar parlament az EKB véleményének ismeretében.
A Fidesz szerint a pénzügyi tranzakciós illeték alól a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Államkincstár sem kaphat mentességet, míg Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a parlamentben arról beszélt: a kormány az európai államok többségénél jobban kezeli a válságot, és összességében csaknem ezermilliárd forinttal csökkentette, illetve csökkenti a munkát terhelő adókat.
Az Európai Központi Bankot (EKB) felkérte a magyar kormány annak a törvénymódosító javaslatnak a vizsgálatára, amely a Magyar Nemzeti Bankra (MNB) is kiterjesztené a tranzakciós illetéket - erősítették meg kedden az MTI-nek az EKB sajtóosztályán az index.hu információját.
A parlament hétfőn támogatta azt a bizottsági módosító javaslatot, amely a pénzügyi tranzakciós illeték fizetésére kötelezettek körébe bevonná a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) és kiterjesztené annak hatályát a Magyar Államkincstár körében végzett pénzforgalmi szolgáltatásokra is. Az illeték fizetési műveletenként legfeljebb hatezer forint lehet.
Nem érkeztek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökétől a parlament költségvetési bizottságához dokumentumok arról, hogy valóban eladta off-shore cégét, és valóban hazahozta vagyonát - mondta Szijjártó Péter, a költségvetési bizottság fideszes alelnöke. Az MNB szerint azonban Simor András a korábban tulajdonában álló cég értékesítésének dokumentumait elnöki titkárságán október 19-től hozzáférhetővé tette, ezenkívül a dokumentumokat még a múlt héten megküldte Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének.
A közgazdász a Klubrádióban azt mondta: szerinte a háttérmegállapodás alapján ha a pénzintézetek lenyelik az extra adót, akkor a lakosság terhére "azt tehetnek, amit akarnak".
Az eva választási ígéret volt, melyet – példátlan módon - meg is tartottak. Először igen kedvezőre sikerült, melyet később már szigorítottak. Most az adóreform keretében már a megszüntetéséről lehet hallani. Különösen egyes multinacionális tanácsadó cégek ellenzik az evát, de az Magyar Nemzeti Bank szakértőinek egy tanulmánya is a megszüntetését javasolja. Béres Molnár Gergely, az Adózóna szakértője az adónem mellett érvel.
Törvények jönnek, törvények mennek. Az új – szándék szerint – mindig jó, de a gyakorlat mutatja meg, hogy tényleg megfelel-e a célnak. Nem mindegy, milyen áron történik meg a törvények végrehajtása. A végrehajtás költségei döntően a vállalkozásoknál jelennek meg, a könyvelési és a pénzügyi területeken.
Az új áfatörvény kapcsán évvégi határidőkre figyelmeztet a PwC hírleve. Akiknél az adó alapját külföldi fizetőeszközben állapítják meg, azok az átszámításhoz választhatják a Magyar Nemzeti Bank eladási árfolyamát - ha ezt előre bejelentik az adóhatósághoz. Azoknak az adóalanyoknak, akik már 2007-ben is adóköteles tevékenységként fogalalkoztak ingatlan bérbeadásával, újra be kell jelenteniük áfás adózással kapcsolatos igényüket. A határidő mindkét esetben december 31.
A jövedelemadó bevallások és az áfabefizetés adatainak vizsgálata azt mutatja, hogy az adóelkerülés miatt a GDP negyedének-harmadának megfelelő adóalap tűnik el Magyarországon. Ez nemzetközi összehasonlításban is jelentősnek tekinthető – állapítja meg az Magyar Nemzeti Bank egyik műhelytanulmánya.
Surányi Imréné
okleveles közgazda
Ez engem is érdekel
dr. Csobánczy Péter
közgazdász, jogász, adótanácsadó
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték