A spanyol adatvédelmi hatóság cikksorozatban vizsgálja a mesterséges intelligencián alapuló beszédjegyzetelő rendszerek adatvédelmi kockázatait. Mivel magyar nyelven nem áll rendelkezésre hatósági szakirodalom, így ezt az alábbiakban mutatjuk be.
Az OpenAI bemutatta a GPT 5.4 Cyber modellt, amelyet kifejezetten kiberbiztonsági feladatokra, sérülékenységvizsgálatra optimalizáltak. Az OpenAI olyan speciális eszközt adott a védelmi szakemberek kezébe, amely a korábbiaknál mélyebb elemzést tesz lehetővé, de a visszaélések elkerülése érdekében szigorú ellenőrzéshez köti a hozzáférést.
Egy kínai bíróság egy mesterséges intelligencia (MI) miatti munkajogi vitában a munkavállaló javára döntött, hangsúlyozva, hogy az automatizáció önmagában nem szolgáltat jogszerű indokot az elbocsátásra – jelentette a kínai állami média.
Az „Accompagner le bon usage des systèmes d’intelligence artificielle en contexte de soins” című, a francia adatvédelmi hatóság által 2026 februárjában megjelentetett iránymutatás a mesterséges intelligencia (MI) egészségügyi alkalmazásának biztonságos, etikus és jogilag megfelelő használatára vonatkozó ajánlásokat tartalmazza. Az útmutató célja, hogy támogassa az egészségügyi intézményeket és szakembereket – a betegellátás kontextusában – az MI-rendszerek helyes használatában.
Horvátország történetének legnagyobb beruházását tervezik a Sziszek-Monoszló megyei Topusko térségében, ahol mesterségesintelligencia-fejlesztési és innovációs központot építenek mintegy 50 milliárd euróért – írja a Jutarnji List című horvát napilap, amely beszámolója szerint betekinthetett a Pantheon-projektbe, és látványterveket is közölt.
A mesterséges intelligenciából (AI) származó valós pénzügyi megtérülést csak egy szűk élmezőny szállítja. Az 1217 felsővezető megkérdezésén alapuló PwC AI Performance Study szerint az AI által teremtett gazdasági érték közel háromnegyedét (74 százalék) mindössze a vállalatok ötöde (20 százalék) realizálja. Az élenjárók az AI-t kétszer-háromszor gyakrabban vetik be növekedési lehetőségek azonosítására és üzleti modelljük újragondolására, kétszer gyakrabban alakítják át a munkafolyamatokat (a puszta eszközbevezetés helyett), és közel háromszor (2,8) gyorsabban növelik az emberi beavatkozás nélkül meghozott döntések számát. Ők azok is, akik az AI-irányítás (governance) terén szintén előrébb járnak – olvasható a PwC közleményében.
A magyar vállalkozások továbbra is óvatosan tekintenek a gazdasági kilátásokra: a cégek 43%-a romló gazdasági környezetre számít, miközben közel kétharmaduk már vizsgálja a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazását – derül ki a Niveus legfrissebb, közel 600 fős mintán végzett felméréséből.
Számos versenyjogi és fogyasztóvédelmi kérdést, illetve aggályt vet fel a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása – fejtette ki Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) „Mesterséges fogyasztóvédelem – Intézményi és jogérvényesítési keretek az AI korában” című konferenciáján, Budapesten. A GVH elnöke előadásában rávilágított, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása alapvető versenyképességi kérdés, hatékonyságnövelő képességeivel kitörési pontként szolgálhat a közepes fejlettségű országok számára, ugyanakkor a fogyasztók védelmét kiemelten kell kezelni – olvasható a GVH közleményében.
Ki ne hallott volna a különféle MI-alkalmazásokról, hiszen azokat egyre több szolgáltató veti be. Arról azonban már kevesebbet hallunk, hogy ezen alkalmazások milyen kockázatokkal járnak. Az alábbiakban ezt mutatjuk be érthető módon.
Egyre több és elhúzódó adóügyi jogvitára számítanak világszerte a döntéshozók, aminek hatékony kezelésében a vállalatok és a hatóságok is a mesterséges intelligenciától (MI) várják a megoldást – derül ki az EY friss nemzetközi kutatásából. A közel 2000 felsővezető bevonásával készült felmérés szerint a globális adóreformok és a gyorsan változó szabályozási környezet új megközelítést követel, olvasható az EY Magyarország közleményében.
Mától pályázhatnak a hazai mikro- és kisvállalkozások a Demján Sándor Program keretében megvalósuló "Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja" program második ütemére – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
A digitális omnibusz csomag az Európai Unió (EU) mesterséges intelligenciáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1689 rendelete (AI Act) szabályain is változtatni fog. Habár a változtatások pontos köre még bizonytalan, érdemes a tervezetet alaposan szemügyre venni, hiszen annak egyes elemei vagy a teljes tervezet elfogadásra fog kerülni. Az alábbiakban a tervezett változtatásokat mutatjuk be az EU Bizottság hivatalos magyarázata tükrében.
December 1-jén hatályba lépett a mesterséges intelligenciáról (MI) szóló magyar törvény, amely révén ellenőrizhető, hogy a vállalatok jogszerűen alkalmazzák-e az MI-rendszereket – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda. A felkészülési idő már elkezdődött, nem megfelelő használat esetén pedig a bírság az árbevétel 7 százalékát is elérheti.
Az Európai Bizottság versenyjogi vizsgálatot indított annak felmérésére, hogy a Google amerikai technológiai vállalat megsérti-e az EU versenyjogi szabályait a webes kiadók és a YouTube tartalmainak mesterségesintelligencia-célú (MI) felhasználásával – közölte a brüsszeli testület kedden, olvasható az MTI közleményében.
Az Európai Bizottság több alkalommal is nekifogott már a digitális szabályozásra vonatkozó előírások módosításának, de úgy tűnik, hogy erre most ténylegesen sor kerülhet. Cikkünkben az úgynevezett Digital Omnibus Package által hamarosan bevezetni tervezett változtatásokat foglaljuk össze.
Széles Imre
tb-szakértő
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték