Szinte minden Z generációs fiatal használ mesterséges intelligenciát (MI), de többségük nem ismeri fel, ha az MI-modell hallucinál, vagyis hibás válaszokat ad — derül ki az EY, a Microsoft és a TeachAI 16 országban, több mint 5000 Z generációs körében végzett felméréséből. A tanulmány arra is rávilágít, hogy a cégek támogatják, az oktatási intézmények viszont korlátozzák a technológia használatát.
Egyre nagyobb teret nyer a pénzügyi területen a mesterséges intelligencia – a vállalatok több, mint hetven százaléka használja valamilyen szinten pénzügyi folyamatai során. Az arány ráadásul a következő három évben várhatóan 80 százalék fölé emelkedik majd – állapította meg a KPMG. A szervezet a pénzügyi beszámolók előkészítésének szezonjában tette közzé 2024 folyamán készült globális kutatásainak eredményeit – olvasható a KPMG sajtóközleményében.
A mesterséges intelligencia a jogi területet is teljesen átalakíthatja. Alkalmazása elsősorban kiegészítő, előkészítő funkcióban nagyban javítja a jogszolgáltatás minőségét. Nem helyettesítheti ugyanakkor a humán szakértelmet – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.
A hazai könyvelők 76 százaléka árat emelt az elmúlt egy évben, a legtöbben a 10–25 százalékos drágítás mellett döntöttek. Az áremelés nem sokat változtatott a szakmabeliek hangulatán: több, mint kétharmaduknak hiányzik az anyagi megbecsülés. November 10-e a könyvelők világnapja – a Számlázz.hu második alkalommal kérdezte meg a hazai gazdasági élet nélkülözhetetlen szereplőit arról, hogyan érzik magukat – írja közleményében a Számlázz.hu.
A vártnál jobban megtérülnek a fenntarthatósági befektetések azoknál a hazai vállalatoknál, ahol komolyan veszik a kijelölt klímacélokat – mutat rá az EY több mint 500, köztük magyar fenntarthatósági vezetők (CSO-k) részvételével készült nemzetközi kutatása. Leginkább a klímavédelembe, a hulladékgazdálkodásba, a munkahelyi esélyegyenlőségbe, valamint az ellátási láncok kockázatkezelésének javításába fektetnek be itthon a cégek a fenntartható működés érdekében.
Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága Vilniusban csütörtökön nyitotta meg aláírásra a mesterséges intelligenciáról szóló egyezményt. Ez fontos eredmény Magyarország számára, hiszen a tanács döntésének előkészítésére már a magyar soros elnökség alatt került sor – hangsúlyozta az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye.
2024. augusztus 1. napjával hatályba lépett az EU mesterséges intelligencia rendelete, mely valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandó. A rendelet a GDPR szabályozásához hasonlóan fokozatosan válik alkalmazhatóvá. Az alábbiakban a rendelet fontosabb elemeit foglaljuk össze.
A munkavállalók majdnem fele (45%) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk (62%) pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt. Mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi őket, és 28 százalék akár váltana is munkahelyet egy éven belül – derül ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.
Az Európai Unió elfogadta a mesterséges intelligencia (MI) rendeletet (EU AI Act), amely hamarosan hatályba lép, illetve belátható időn belül alkalmazhatóvá is fog válni. Addig is van azonban számos olyan, már létező jogi kötelezettség, amelyre a vállalkozásoknak ügyelniük szükséges. Cikkünkben ezeket gyűjtöttük csokorba a német adatvédelmi hatóságok közös MI iránymutatása alapján.
Hosszas jogalkotási folyamat lezárásaként május 21-én az Európa Tanács elfogadta a mesterséges intelligenciáról szóló rendelettervezetet, az EU hivatalos lapjában való közzétételtől pedig megkezdődik a visszaszámlálás a rendelet alkalmazásáig. A Deloitte szakértői összegyűjtötték, mit is tartalmaz pontosan a rendelet.
Az emberi gondolkodáshoz hasonlóan működő gépi intelligencia megjelenését szakértők még igen távoli lehetőségként értékelik. Ugyanakkor az MI fejlődése gyorsuló ütemben zajlik. A valódi kérdés nem az, hogy mikorra válik valósággá ‒ hiszen itt van velünk, a mindennapok része. Sokkal inkább úgy kell feltenni a kérdést, hogy milyen fázisokon keresztül alakul ki, és a végén mit hozunk ki belőle mi, emberek – mondja Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője, derül ki a K&H sajtótájékoztatójából.
Nagy jelentőségű és átfogó szabályozás elfogadására készül az EU, melynek végleges sorsáról április 11-én fog várhatóan döntés születni. A szabályozás időrendiségét, illetve lényegi elemeit – az EU tájékoztatóanyagai segítségével – az alábbiakban foglaljuk össze.
December elején jelent meg a hír, amelyet már régóta vártak uniószerte: az Európai Parlament és a Tanács hosszú évek után megállapodott a mesterséges intelligenciáról szóló rendelettervezetről – azaz az AI Act-ről. Február 2-án az Európai Unió belga elnöksége bejelentette, hogy az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) aláírta a rendelettervezetet, és aznap elérhetővé vált annak egységes szerkezetű szövege is – derül ki a Deloitte összefoglalójából.
Az MI-technológiák vállalati működésbe való integrálása elengedhetetlen a versenyképesség növeléséhez. Az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem részvételével zajló ARISA projekt (Mesterséges Intelligencia Készségek Szövetsége) keretében elkészült az a stratégia, amelynek mentén Európában jelentősen gyarapodhat az MI technológiákat készségszinten használó szakemberek száma, belőlük ugyanis jelenleg komoly hiány mutatkozik.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) piacelemzés keretében vizsgálja a mesterséges intelligencia hatásait a piaci versenyre és a fogyasztók ügyleti döntésére. Az új technológia robbanásszerű terjedése torzíthatja a versenyt a digitális ágazatokban és kiszolgáltatottabb helyzetbe hozhatja a fogyasztókat, ezért a nemzeti versenyhatóság előre feltérképezi ezeket a kockázatokat.
Széles Imre
tb-szakértő
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték