A következő költségvetési ciklusra megerősítik a jogállamisági mechanizmust, a tervek szerint az agrárpénzeket is meg lehet majd vonni. Az Európai Bizottság egyszerűsítené az uniós források rendszerét, az Európai Parlament és a gazdák pedig előre tiltakoznak – írja a hvg.hu.
Belementek a németek által kidolgozott kompromisszumos tervezetbe a huszonhetek. Röviddel az erről szóló tárgyalások kezdete után az Európai Tanács elnöke, Charles Michel a Twitteren közölte: sikerült megegyezniük a tagországok állam- és kormányfőinek az új hétéves költségvetés és a koronavírus gazdasági következményeinek enyhítését segítő helyreállítási alap feltételeiről, olvasható a hvg.hu-n.
Az Európai Bíróság ítéletéig nem alkalmaznák a jogállami feltételrendszerről szóló jogszabályt a német soros EU-elnökség és a magyar-lengyel páros által kitárgyalt kompromisszum értelmében, amelyet csütörtökön még 24 uniós tagállamnak (és az Európai Parlamentnek) is jóvá kell hagynia. Ha ez megtörténik, elhárul az akadály az EU hétéves keretköltségvetésének és a helyreállítási eszköznek a végleges elfogadása előtt, olvasható a BruxInfo oldalán.
Egy nappal a hétfői vétózás után az általános ügyek tanácsában a tagállamok kivétel nélkül a pénzügyi csomag blokkolásának feladására szólították fel a magyar és a lengyel kormányt, míg Róma és Madrid szerint a két országnak kell majd viselnie a felelősséget az esetleges következményekért. Berlin reméli, hogy a következő néhány napban sikerül feloldani a patthelyzetet, bár nagyon szűknek tűnik a mozgástér, olvasható a Bruxinfo oldalán.
Előretervezett „válságba” sodorta az EU-t a többéves keretköltségvetést és a helyreállítási alapot foglyul ejtő magyar és lengyel vétó. Politikusok és szakértők között azonnal megindult a vita arról, hogy milyen módon lehet menteni a menthetőt, illetve hatástalanítani a két ország blokkolását. Az alábbiakban bemutatunk néhány opciót, és azt is, hogy egyik vagy másik miért nem működőképes, olvasható a Bruxinfo oldalán.
A német EU-elnökség javaslatának értelmében rendszerszintű jogállami hiányosságok (például az igazságszolgáltatás függetlenségének veszélyeztetése) helyett csak akkor kellene pénzügyi szankciókkal szembenézniük a tagállamoknak, ha a jogállamiság elveinek megsértése bizonyíthatóan hatással van az uniós büdzsé szabályos végrehajtására, vagy az Unió pénzügyi érdekeinek a védelmére. Az érintett tagállam az Európai Tanács elé vihetné az ügyet, mielőtt a miniszteri tanács minősített többséggel döntést hozna az esetleges szankciókról, olvasható a Bruxinfo oldalán.
A hét második felében terjeszti elő Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kompromisszumos javaslatát az újjáépítési eszközről és a következő hétéves pénzügyi keretről, ami egy héttel később a tagállamivezetők asztalára kerül. A „fukar” nettó befizetők megtarthatnák a visszatérítéseiket és az MFF főösszege is valamelyest csökkenne, míg a közép-európaiakat az újjáépítési alapok elosztási kulcsainak módosításával próbálják megnyerni az alkunak. A jogállami feltételesség beáldozását valószínűleg az EP akadályozhatja meg, olvasható a Bruxinfo oldalán.
Huszonnégy milliárd euróval több pénzt osztana a korábbi javaslathoz képest az uniós mezőgazdaságnak az újjáépítési eszközzel megfejelt hétéves pénzügyi terv, de a kiadások szintje 2018-os árakon számolva még mindig elmarad a 2014–2020 közötti KAP EU27-re jutó részétől. Eközben az agrártermelőknek még több fenntarthatósági és biodiverzitási kritériumnak kellene megfelelniük, olvasható a Bruxinfo oldalán.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték