2085 találat a(z) KATA cimkére
Csed-, gyed-jogosultság
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben kérem tájékoztatását: katás egyéni vállalkozó 2016. december elején szünetelni kezdett, 2016. december közepén gyermeke született. Sajnos biztosítás hiányában nem volt jogosult ellátásokra, így a vállalkozása szünetelt egészen mostanáig. Most, 2018. 12. 01-jétől újra aktívvá teszi a vállalkozását, és 2018. december közepétől gyest vesz igénybe. 2019 januárjától nem fog keresőtevékenységet folytatni, ezért a gyes-re hivatkozva beadásra kerül havonta a kata nemfizetéséről a 101E nyomtatvány. Kérdésem, hogy ha ebben a státuszban marad (aktív vállalkozás, de kata nemfizetése), akkor egy év lejárta után, ha 2019. december 1-je után szülne (365 nappal a vállalkozása aktiválása után) járna-e neki a csed, gyed. Köszönettel: Haypál Viktória
Kata utáni osztalékfizetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Katával kapcsolatban van kérdésem. Adott egy bt., amely átlépett a kata hatálya alá, a beltag főfoglalkozású, mint katás fizeti az 50 000 forintot. A kültag a társasági szerződés szerint nem személyesen közreműködő, csak közreműködhet. A Katv. értelmezése alapján az alkalmazotti jogviszonyt választották, heti 4 órában dolgozik és 40 éves szolgálati idővel nyugdíjas. A bt. így a kültag után nem fizet 25 000 Ft-ot. A társasági szerződés előírása alapján mindkét tag 50-50%-os jegyzett tőkével és 50-50%-os szavazati joggal rendelkezik, valamint a társasági szerződés tartalmazza, hogy az eredmény felosztásánál a beltag 99%-ot kap, a kültag pedig 1%-os részesedést, osztalékot kap. Kérdés: 1. Nem tudom, helyesen járunk-e el, amikor az éves elszámoláskor a bevétel 1%-át kifizetjük a kültagnak és ez után az osztalék utáni adót megfizeti. A maradék 99% bevétel pedig a beltag részére kerül átadásra, de itt csak 50 000 forint katát fizet. 2. Helyes-e, hogy a NAV jövedelemigazolása a beltag részére csak az 50% után kerül kiadásra? Vagy esetleg be kellene jelenteni a NAV felé, hogy a beltag jogosult a társasági szerződés alapján a 99%-ra? 3. Az alkalmazotti 4 órás foglalkoztatás utáni fizetési kötelezettség elegendő-e a kültag elszámolásánál, a 25 000 Ft-ot jól tudjuk-e, hogy nem kell megfizetni? Kérem szíves tájékoztatásukat. Köszönettel: Virág Márta
Áttérés eváról katára kettős könyvvitel esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témákban várnám segítségét. Kettős könyvvitelt vezető evás kkt. január 1-jétől áttérne katára. Kettő nyugdíjas tagja van, alkamazottja nincs. Saját irodájában, saját eszközeivel és számítógépes programjaival végzi a szolgáltatásait. Van egy ügyfele, akitől kapott éves bevétele jóval meghaladja az összes éves bevételének az 50 százalékát, illetve az 1 millió forintot. Ezen kívül természetesen van más, kisebb nagyságrendű bevétele is. A következő kérdés, hogy ha lehetséges az áttérés, akkor az az áttérés lépéseire vonatkozna. Mit kell tenni a mérlegben szereplő eredménytartalékkal, ami még megelőzi az evás időszakot? Milyen könyvelési és adózási, bevallási lépések tartoznak az áttéréshez? Hogyan kell bejelenteni, hogy mind a két nyugdíjas a társaságban katásan adózna, vagy csak egyszerűen fizetni kell a 25-25 ezer forintot? Köszönettel: Erdélyi Jánosné
Egyéni vállalkozói jogállás szüneteltetése eva és kata alatt
Cikk
Ha az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó szünetelteti tevékenységét, az egyéni vállalkozás keretén kívül más önálló tevékenységet (például lakásbérbeadás, óraadás) sem folytathat, amennyiben magánszemélyként számlát kell kiállítania. Nem kell megfizetnie a tételes adót a katás vállalkozásnak a kisadózó után, ha az a hónap egészében szünetelteti egyéni vállalkozói tevékenységét, kivéve, ha a kisadózóként folytatott tevékenységbe tartozó munkát végez – többek közt ezek az előírások vonatkoznak az eva, illetve a kata hatálya alatt egyéni vállalkozásukat szüneteltető adózókra.
Katás egyéni vállalkozó kapcsolt vállalkozás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van egy házaspár, mindegyikük ugyanazon tevékenységi körű (ÖVTJ-s) katás egyéni vállalkozó. Mindegyikőjüknek saját ügyfélköre van, csak saját ügyfeleikkel állnak kapcsolatban, a házastársak között semmilyen ügylet nem teljesül. Fennáll ebben az esetben csak házastársi mivoltuk miatt a kapcsolt vállalkozási státusz; s ha igen, ebben az esetben a bevételi értékhatár (40 százalékos adókötelezettségre tekintettel) összesen 12 millió/év? Illetve, ha az egyikük a másik ügyfelének mégis teljesítene szolgáltatást a bevétel meghatározásánál csak az ezen ügyletből származó értékre szükséges az összeszámítást elvégezni, s az esetleges értékhatár feletti részre a 40 százalékos adót megfizetni? Válaszát előre is köszönöm!
Kata adózás áfával
Kérdés
Tisztelt Cím! Azt szeretném megtudni, hogy egy áfás katás egyéni vállalkozó bevételébe bele számít-e az áfa összege? Válaszukat előre is köszönöm!
Többes jogviszony
Kérdés
Lehet-e főállású katás egyéni vállalkozó, aki ügyvezető tag egy társaságban? Magyarul, a megfizetett 50 ezer forintos kata megalapozza-e, hogy ne kelljen főállású társas vállalkozó legyen? Köszönettel: Hataláné Csáki Katalin könyvvizsgáló
Kata, gyes
Kérdés
Gyermekeim születésekor nem volt biztosítási jogviszonyom. Az első félévre gyest igényeltem, majd az apuka gyed extrát vett igénybe. Ez idő alatt egyéni vállalkozóként kataalany lettem és 75 ezer forint átalányt fizetek. A gyermek két éves lesz novemberben és én gyest fogok igényelni. Jól gondolom, hogy a novemberi hónapra még 75 ezer forint átalányt kell fizetnem, 2018. december 12-én, de a decemberi hónapra már van lehetőségem kihasználni azt, hogy a gyes mellett 25 ezer forint kata fizetendő? Azaz 2019. január 12-én 25 ezer forintot kell fizetnem? Van ezzel kapcsolatosan bejelentési kötelezettségem? Köszönettel!
Átlépte a háromszázezret a katások száma
Cikk
Átlépte a háromszázezret a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) választók száma, mindez pedig azt jelenti, hogy már majdnem minden harmadik cég ezt az adózási módot választja – tájékoztatta Varga Mihály pénzügyminiszter az MTI-t vasárnap.
Kata-bevétel törlés után
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy alanyi adómentes katás egyéni vállalkozás működését a kormányhivatal egy 2018. 10. 10-én kelt levélben 2018. 10. 08-ai dátummal megszüntette. A vállalkozó október 20-án nyitotta meg az ügyfélkapus értesítőt erről, akkor szerzett tudomást a törlésről. A vállalkozó 2018. 10. 18-án még kiállított egy számlát a vállalkozásából, tekintettel arra, hogy nem tudta, hogy a vállalkozását megszüntették. Sajnos a vállalkozó nem kapta meg az értesítőt a hiánypótlásról. Jelenleg folyamatban van egy méltányossági kérelem a törlés visszavonására. Kérdés: jól gondoljuk, hogy azt a számlát, amit a törlés napját követően állított ki (magánszemélynek) egyrészről nem is állíthatta volna ki, másrészről az így megszerzett bevétel önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít és 15% szja-t és 19,5% eho-t kell utána fizetni legkésőbb 2019. 01. 12-éig? Kérem legyen szíves levezetni, hogy 500 000 Ft bevétel esetében 10% költséghányad alkalmazásával a 67 500 Ft szja (450 000 x 15%) fizetési kötelezettség mellett milyen összegű eho-fizetési kötelezettség keletkezik!
Egyéni vállalkozó eszközértékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi adózási kérdésben kérném szíves állásfoglalásukat: Katás, áfakörös egyéni vállalkozó 2016. 10. hóban vásárolt gépet, melyet kizárólag a vállalkozás érdekében használt. Az áfát levonásba helyezte. A kata adózás alól 2018. 02. 01-jével kijelentkezett, majd 2018. 02. 02-től tevékenységét is szünetelteti. 2018 novemberében a gépet értékesíteni szeretné. 1. A befolyt nettó bevétel ebben az esetben az szja vállalkozói adózás szerinti bevétel, de kérdés, hogy milyen költség számolható el vele szemben a gép tekintetében? Az értékesítésig el nem számolt értékcsökkenést ebben az esetben hogyan helyes kiszámolni a szüneteltetésre tekintettel? A katás időszakot elszámoltnak kell tekinteni? Az el nem számolt értékcsökkenés érvényesíthető-e a vállalkozói bevétellel szemben? Vagyis, hogyan számolandó helyesen ebben az esetben a vállalkozói szja-alap 2018-ra, ha más bevétele nem keletkezett? 2. Van-e ebben az esetben a vállalkozónak minimumadóalap-számítási kötelezettsége, ha ez az első szja alá tartozó bevallása, mivel eddig a katatörvény szerint adózott? Ha igen, akkor az értékesített eszköz nettó bevétele képezi az adóalapot? 3. Az értékesítésről kiállított számla alapján a fizetendő áfát milyen időszaki bevallásban kell teljesíteni, ha a vállalkozó negyedéves bevalló? 4. Kell-e utólag korrigálni a szüneteltetésre tekintettel a 2017-ben levonásba helyezett eszköz áfát, ha eladásra kerül és ezért most befizetendő áfa keletkezik? Köszönöm előre is a segítséget
Kivából katába átlépés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kiva hatálya alatt működő betéti társaság szeretne átlépni a kata adózási módba. A katatörvény alapján a adózás hatálya alá év közben is be lehet lépni. Kérdésem: a kivából ez esetben kikerülhet-e év közben, például december 1-től, vagy ebben az esetben is szabályosan ki kell jelentkezni december 1. és 20. között, és csak következő év január 1-től választhatja a katát? Köszönöm Kovács Erzsébet
Számlázás külföldre
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szolgáltatást számláznánk külföldre (Amerikai Egyesült Államok, San Francisco). USD-ben fizetnének. Jól tudom, hogy az áfát ők fizetik? Illetve ezt milyen nyomtatványon kell beküldeni adatszolgáltatásként a NAV-nak? Katás kiállíthat ilyen számlát? Köszönettel
Bt., kata, osztalék
Kérdés
Tisztelt Cím! A következőben kérném a segítségét: egy bt. tagja 2018. évben a felhalmozott osztalék után megfizette az szja-t és az ehót, az összeg kifizetésre került. Az eho elérte a 450 ezer forintot. 2018.10. hótól áttért a kata szerinti adózás alá. 09. hóig az eredménye meghaladta a 6 millió forintot. Ezt az ügyvezető szintén szeretné osztalékként felvenni. Mikor történhet ez meg? Hogy kell lezárni szeptemberig a bt.-t? Mikor kell az osztalékot bérszámfejteni? Köszönöm a segítségüket. Üdv Éva
Kata vagy kiva
Kérdés
Tisztelt Szakértők! A segítségüket kérném abban, hogy egy beérkező számláról hogyan tudjuk megállapítani kata vagy kiva, amikor csak annyit tüntet fel rajta a számla kibocsájtója, hogy kisadózó. Köszönettel: Dominik-Kugler Edina
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
