Az előző kérdésemhez kapcsolódóan még az lenne a kérdésem, hogy áfa szempontjából összefügg-e a vállalkozás és a családi gazdálkodás? Gondolok arra, hogy össze kell-e számítani a vállalkozásból származó bevételt és a családi gazdálkodásból származó tételes adózásban lenyilatkozott bevételt az évi 6 milliós korlát figyelembevételénél? Köszönöm.
T. Szakértő! Három kérdésem lenne. 1.)Több helyen olvastam a következő szófordulatot egyik szakértőjüktől: "a tételes átalányadó magában foglalja az áfát". Ezt melyik jogszabály írja? Nem találom sehol. Úgy tudtam, hogy a tételes átalányadó kifejezetten szja, az áfa ettől függetlenül fizetendő, illetve választható rá alanyi mentesség. Viszont az, hogy az átalányadóban az áfa benne lenne, sehol sem találom. 2.) A másik kérdésem az lenne, hogy ha valakinek több ingatlanja van, az egyiket magánszemélyként adja ki tételes átalányadózással, a többit viszont kata adózó egyéni vállalkozóként szeretné kiadni, akkor az alanyi áfa mentességhez szükséges-e összevonni a magánszemélyként fizetővendéglátásból, illetve egyéni vállalkozó, kata adózóként a szálláshely-szolgáltatásból? Vagy külön-külön értendő a 6 millió forint? 3.) A harmadik kérdésem pedig: hogy akinek több lakása van és mindegyikben végez egyéb szálláshely-szolgáltatást, viszont csak egyikben tételes átalányadós, attól a többiben végezheti-e egyéni vállalkozóként? Az szja tv. 57/A §-a azt írja, hogy magánszemélyként egy lakásban folytathatja. A kérdés, hogy egyéni vállalkozóként ilyenkor magánszemélynek minősül? Folytathatja a KATA-s adózással a többi ingatlanra a szálláshely-szolgáltatást a "fő", fizetővendéglátó, adószámos magánszemélyként végzett tevékenysége mellett? Köszönöm a választ előre is!
Bt. katás adózás alatt vásárolna egy ingatlant tevékenységéhez szükséges iroda céljára növekedési hitelből. Kérdések: egyáltalán kaphat-e, ha nincs számviteli mérlege? Ha mégis, akkor milyen adóvonzata van, ha a katás időszaka alatt eladja x idő múlva? Ha kilép a katából és akkor adja el? Kérem tájékoztatásukat ez ügyben.
Egy svájci székhelyű, Magyarországon telephellyel, fiókteleppel, képviseleti irodával nem rendelkező céggel disztribútori szerződés tervezek kötni, amelynek keretében cég által értékesített termékeket és szolgáltatásokat közvetítem jutalék ellenében Magyarországon és környező országokban. A jutalékot devizában kapom. A tevékenységet önállóan és függetlenül végzem. A disztribútor nem alkalmazottja, kereskedelmi képviselője vagy ügynöke a cégnek. A tevékenységgel járó valamennyi kockázatot és költséget viselem. Kérdéseim a következők: 1. Végezhetem-e ezt a tevékenységet magánszemélyként vagy köteles vagyok az egyéni vállalkozó igazolványt kiváltani? 2. Ha magánszemélyként végezhetem, hogyan adózok? Minek minősül az így szerzett jövedelem? El tudom-e számolni a költségeimet a bevételeimmel szemben? Az szja-ban hogyan adózik az így szerzett jövedelem? Kell-e fizetnem adóelőleget, vagy csak évente egyszer az éves adóbevallással együtt fizetem meg az adót? Kell-e fizetnem ehót és hány százalékot? 3. Ha csak egyéni vállalkozóként végezhetem ezt a tevékenységet, hogyan adózom utána? Egyéni vállalkozóként választhatok-e olyan kedvezőbb adózású megoldást, mint például a kata?
Egy anyuka a munkahelyéről fizetési nélküli szabadságot vett ki, és a második gyermekével van jelenleg gyeden. Egyéni vállalkozást szeretne indítani. Vállalkozásában személyesen közreműködik. Főállású vállalkozóként lehet csak egyéni vállalkozó? Járulékfizetés szempontjából a kata választásával járna jobban, hogy megmaradjon a jelenlegi ellátása is?
Bár a kisadózók tételes átalányadóját tipikusan azoknak a kisvállalkozóknak találták ki, akik nem akarnak bajlódni bonyolult és összetett adózási kérdésekkel, mégis vannak olyan területei ennek az adózási formának is, amelyek rendszeresen fejtörést okoznak az adóalanyoknak. Ezeket foglaltuk össze kérdés-feleletek formájában.
Az adóhatóság rövid idő alatt megszüntette a vállalkozó kata alanyiságát. Az adózó perre ment, a Kúria döntött.
Ha egy a kisadózók tételes adóját (kata) választó gazdasági társaság bármilyen okból kikerül a kata hatálya alól, kénytelen szembesülni azzal a kellemetlen ténnyel, hogy a kikerülést követő nappal nyitómérleget kell készítenie, melyet könyvvizsgálóval kell hitelesíttetnie.
Tisztelt Szakértő ! Közkereseti társaság 10 éve alakult. Az első öt évben a számviteli tv. szabályai szerint kettős könyvvitel szerint adózott. 5 éve evát választott és ettől az időponttól az egyszeres könyvvitelt választotta. 2015. év közben, vagy az év végén szeretne az evából kilépni és a következő naptól, vagy (2016.01.01-től) kisadózóként adózni. Szeretném megkérdezni Önöktől, hogy ez lehetséges-e, és ha igen, akkor milyen feltételei vannak az adózási mód változásának? A szíves tájékoztatásukat előre is megköszönöm, tisztelettel: Strausz Tibor adózóna előfizető 9400 Sopron, Rákóczi F. u. 13.
Egy katás bt. kültagjának megszűnt a biztosítási jogviszonya. Ilyenkor mi a teendő? Milyen járulékfizetési kötelezettsége lesz a kültagnak?
Egy most alakuló bt. a katát választotta a beltagja után. A társasági szerződésben úgy rendelkeztek, hogy a beltag látja el az ügyvezetési feladatokat munkaviszonyban napi egy órában. Megfizeti az 50 ezer forintot mint katás és a járulékokat a munkaviszony után. Most volt adóellenőrzése, mint induló céget nézték, az ellenőrök ezt nem értették. 1041-es nyomtatványon bejelentettük a munkaviszonyt és hogy a beltag társasvállalkozó. A társas vállalkozói jogviszonyt visszatöröltették velünk. Tv -nek megfelelően jártunk el?
Tisztelt Szakértő! Amennyiben egy egyéni vállalkozó kata alapján kíván adózni, de van mellette egy kft.-je, amelyben tulajdonos és ügyvezető társas vállalkozói jogviszonyban, úgy a katában fizetheti-e az 50 ezer forintot havonta, vagy a társas vállalkozása lesz a főállása és ott meg kell fizetnie a normál járulékokat, katás egyéni vállalkozóként pedig havonta csak 25 ezer forintot kell fizetnie? Köszönöm!
Összesítettük, miként kell bevallania az iparűzési adót a normál, a kivás, a katás és az evás cégnek, kinél, hogyan csökkenthető az adóalap, továbbá mit kell tenniük a kapcsolt vállalkozásoknak.
Tisztelt Szakértő! Főállású kollégánk korábban katás egyéni vállalkozó volt. Négy és fél éve van hátra a nyugdíjjogosultsághoz. Milyen mértékben számít bele a katás időszak (annak bevezetése óta aszerint adózott) a nyugdíjának kiszámításába? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! A kata és eva hatálya alá tartozó öregségi nyugdíjas társas vállalkozó kérhet-e a 0,5 százalékos nyugdíjemelést? Az említett adózási formák kiváltják a járulékfizetést is, emiatt merült fel ez a téma.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték