2024 első negyedévében csupán egyetlen régióban csökkent a lakosság fizetőképessége, így a következő negyedévben várhatóan valamivel könnyebben tudják a magyarok teljesíteni esedékes pénzügyi kötelezettségeiket. GDP alapján azonban egyre nagyobb a szakadék Budapest és a vidék között – írja sajtóközleményében az Intrum.
A kormány folytatja a sikerpropagandát az inflációval kapcsolatban, megnéztük, mi az igazság – írja a hvg.hu.
Négy hónap után májustól bizonyosan nem vernek rá a lakossági lekötött betétek átlagkamatai az inflációra. Ráadásul a kamatcsökkentések folyamatosak, ám így is lehet a korábbiaknál jobb ajánlatokat találni a piacon – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Két évvel ezelőtt, amikor a háború kitört, az infláció meglódult és már a járvány miatt bevezetett moratóriumok nagy része is véget ért, arra számított a magyar bankszakma, hogy hét év után először újra egy jelentős bedőlési hullám veszi kezdetét a lakossági hiteleknél, és 2024-ben fogjuk elérni az új, az előzőnél persze alacsonyabb nemteljesítési csúcsot. Ma 2024-et írunk, de a várt portfólióromlásnak nyoma sincs, ami persze nem jelenti azt, hogy ne lennének figyelmeztető jelek, mutatjuk a számokat – írja a portfolio.hu.
Egy évet élt a kormány infláció elleni csodafegyvere – írja a hvg.hu.
Bár tavalyhoz képest javult a honfitársaink anyagi helyzete, 2,5–3 millió magyar szegénynek tekinthető. A lakosság jelentős részének még egy 100 ezer forintos váratlan kiadás is felborítaná az életét, és egyre inkább figyelnünk kell a bolti árakra – olvasható az Egyensúly Intézet szegénységkutatásában, írja a 24.hu.
Az infláció már régen lecsengett volna a világban és Magyarországon is, ha a szolgáltató cégek a nagy mohóságukban nem emelnék meg utólag extrém mértékben az áraikat – nagyjából ezt a képet festik fel a szakértők, amikor az infláció makacs, ragadós természetéről beszélnek. Van az állításban igazság, de érdemes árnyalni képet – írja a portfolio.hu.
A negyedéves gazdasági előrejelzésben ismertetett adatok szerint az MNB az idei inflációt a 3-4,5 százalékos sávba várja, amely 0,5 százalékponttal alacsonyabb a márciusi előrejelzéshez képest. A jövő évi és a 2026-os prognózison nem változtatott a jegybank, mindkét évben 2,5-3,5 százalék közötti fogyasztóiár-index növekedéssel számol – közölte Balatoni András, a jegybank igazgatója a júniusi Inflációs jelentést bemutató mai online sajtótájékoztatóján.
Az orosz statisztikai hivatal adatai szerint az áprilisi 7,8 százalék után májusban 8,3 százalék volt az éves infláció Oroszországban.
A Bankmonitor szakértői kiszámolták, mennyi lenne most az átlagnyugdíj, ha nem csak az inflációt, hanem részben a béreket is követnék a nyugdíjak.
2024. májusban a fogyasztói árak átlagosan 4,0 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Áprilishoz viszonyítva átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek az árak, a járműüzemanyagoké 4,4 százalékkal esett vissza, olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatójában.
Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén a piaci várakozásoknak megfelelően egyenként 25 bázisponttal csökkentette a három irányadó eurókamat szintjét június 12-étől. Az EKB 2019 óta először csökkentett kamatot – közölte csütörtökön az MTI.
A nemzetgazdasági miniszter a napokban arról beszélt: sem a lakosságot, sem a vállalkozásokat nem tudja a kormány meggyőzni arról, hogy vége a válságnak, és az inflációs nyomás is csökkent. A KSH áprilisi adatai ennek némileg ellentmondanak, de vajon májusban nőttek vagy csökkentek az árak az élelmiszerboltokban? – írja a hvg.hu.
A dolgozók jelentős része tapasztalhatta, hogy az utóbbi években – főleg tavaly – csökkent a nettó keresete, vagy annak reálértéke. Vagyis a vágtató infláció mellett jóval kevesebbet tudott vásárolni a pénzéért, mint korábban. De van-e esély arra, hogy a vásárlóérték visszatérjen a korábbi szintre, és ha igen, mikorra? Vagy akár millióknak kell beletörődniük abba, hogy amit elveszítettek, azt jó eséllyel nem kapják vissza? – teszi fel a kérdést a 24.hu.
Éves összehasonlításban 11 százalékkal, 56 ezer forintra emelkedett a normál használatú személygépkocsik kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja, amely a 2023-as éves átlagos infláció utóhatása, de az alatt alakult. Az infláció csökkenésével, a biztosítói kárráfordítások mérsékelt 8 százalékos emelkedésével a díjak konszolidációja várható – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss kgfb-indexében az MNB honlapján.
Horváthné Szabó Beáta
adószakértő
dr. Buzády Csongor, LL.M. (Berlin)
ügyvéd, vállalatfinanszírozási szakjogász
Buzády és Udvari Ügyvédi Iroda, partner
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték