"A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján ugyanannyi érv szól amellett, hogy a január végi kamatdöntő ülésen 75 bázisponttal vagy 100 bázisponttal csökkentsük a kamatokat" – jelezte egy szerdai bécsi Euromoney konferencián Virág Barnabás – írja a portfolio.hu.
A Prémium Magyar Állampapír 2023-ban az egyik legkedveltebb lakossági befektetéssé vált, novemberben csaknem 7000 milliárd forintnyi állományt tartottak az inflációkövető kötvényekben a megtakarítók. A decemberi inflációs adat ismeretében már tudjuk, hogy 17,6 százalék lett a tavalyi átlagos infláció – ez lesz tehát a papírok új kamatbázisa. A Bankmonitor ez alapján összegyűjtötte, mennyi lesz a meglévő PMÁP-sorozatok kamata a 2024-ben kezdődő új kamatperiódusukban.
5,5 százalékkal volt drágább az élet 2023 decemberében, mint 2022 utolsó hónapjában – tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal. Az inflációt 140 termék, illetve szolgáltatás árának változásából számolják ki, ezeket mutatjuk be most részletesen – írja a hvg.hu.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó országokban novemberben átlagosan 5,4 százalékra lassult a fogyasztói árak éves növekedése az októberi 5,6 százalékról, és ezzel harmadik hónapja jegyeztek fel mérséklődést – közölte az MTI.
A Global Tax-Office Kft. heti pénzpiaci összefoglalója az elmúlt hét fontosabb pénzpiaci és gazdasági eseményeit tartalmazza, melyek hatással lehetnek a hazai vállalkozások életére.
2023. decemberben a fogyasztói árak átlagosan 5,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, novemberhez viszonyítva pedig átlagosan 0,3 százalékkal csökkentek. 2023-ban az előző évhez képest átlagosan 17,6 százalékkal nőttek a fogyasztói árak – írja honlapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az elmúlt három évben közel a duplájára nőtt a magyar államadósság devizaaránya, és januárban a devizakötvény-kibocsátások tovább folytatódtak, annak ellenére, hogy az ország már nincs olyan nyomás alatt, mint a múlt év elején az energiaválság nyomán. Eközben a kormány igyekszik leszorítani a forintban kibocsátott állampapírok hozamát, ami akkor működhet olajozottan, ha több devizakötvényt bocsátanak ki. A lakossági állampapírok reneszánsza horribilis kamatköltségeket okozott, ennek a korszaknak véget vetne a kormány, de mi várható helyette? Miért lehet szüksége az államnak az újabb devizaeladósodásra, és mekkorák a kockázatok? – írja a 24.hu.
Történelmi mélypontra esett a török líra jegyzése az amerikai dollárral szemben a kereskedés reggeli szakaszában csütörtökön.
Havi és éves alapon is csökkentek a termelői árak novemberben az euróövezetben és az Európai Unióban – áll az EU statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken ismertetett közleményében, közölte az MTI.
Mérséklődött az éves és a havi szintű infláció Lengyelországban a statisztikai hivatal pénteken ismertetett nem végleges adatai szerint – közölte az MTI.
Az idei évet meghatározta az infláció, ami továbbra is terítéken marad. A jövő év elején folytatódhat a dezinflációs folyamat, ám a lakossági fogyasztás élénkülése újabb inflációs nyomást hoz, ezért 2024 második felében 5 százalék körüli inflációra van kilátás, ami még mindig magas szintet jelent a célhoz képest. A forint viszonylag stabil lehet jövőre, de még mindig érzékenyen reagálhat a különböző turbulenciákra – derül ki a K&H makrogazdasági elemzéséből.
Törökországban 49 százalékkal, 17 002 lírára (1 líra 11,75 forint) emelkedik a minimálbér januártól, miután idén júliusban már volt egy 34 százalékos növelés – jelentette be a török munkaügyi miniszter a szakszervezetekkel folytatott tárgyalások után szerda este.
Már több mint 340 ezer gyermeknek nyitottak Kincstári Start-értékpapírszámlát, vagyis babakötvényt – közölte Hornung Ágnes a családokért felelős államtitkár. A Start-számlákon jelenleg mintegy 270 milliárd forintot tartanak nyilván.
Év végére 6 százalék alá is süllyedhet az éves fogyasztóiár-index, a 2023-ban elindult érdemi dezinflációs hatás 2024 első hónapjaiban is folytatódik, és az infláció 2025-ben tér vissza tartósan a jegybanki toleranciasávba – mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója csütörtökön a jegybank decemberi Inflációs jelentését bemutató online sajtótájékoztatón.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) -0,6-(-0,4) százalékra változtatta az idei évi GDP-növekedési előrejelzését a korábban várt -0,5-0,5 százalékról. Az inflációs folyamatokat ugyanakkor valamelyest derűlátóbban ítéli meg a jegybank: a szeptemberben várt, éves összehasonlításban 17,6-18,1 százalékos prognózist 17,6-17,7 százalékosra változtatta ma kiadott legfrissebb, decemberi Inflációs jelentésében.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték