Február 1-je helyett március 11-étől kell első alkalommal kockázati biztosítékot nyújtani az erre kötelezett, kockázatos termékeket fuvarozó vállalkozásoknak - döntött a parlament pénteken azzal, hogy elfogadta az adózás rendjéről szóló törvénynek az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszerrel (ekáer) összefüggő módosítását.
Közzétette honlapján az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (ekáer) működéséről szóló miniszteri rendelet tervezetét a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Kivételes eljárásban folytatta le az adózás rendjéről szóló törvény elektronikus áruforgalom közúti ellenőrzésével összefüggő módosítás vitáját az Országgyűlés szerdán.
Még nem ismertek azok az új szabályok, amelyeket heteken belül alkalmazni kellene az elektronikus közúti áruforgalom rendszer (ekáer) legújabb módosítása szerint.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai ellenőriztek egy mandarinnal megrakott kamiont. Az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszerben (ekáer) szereplő adatok szerint a szállítmány értéke kilogrammonként 40 fillér volt.
Módosulnak az elektronikus közúti áruforgalmi ellenőrzési rendszer (ekáer) szabályai: erről nyújtott be törvényjavaslatot pénteken a kormány.
A vállalkozások jelentős része kivár, amíg nem tisztázódnak az ekáerrel kapcsolatos kérdések. Nem tudják például, hogy mihez igazítsák az ekáer folyamatainak kialakítását, IT rendszerét, miről tájékoztassák külföldi partnereiket – írja blogbejegyzésében Hegedüs Sándor az RSM DTM adóüzletág-vezetője.
Tisztelt Szakértő! Cégünk árut szállít egy áruházláncnak országosan. 30-40 db szállítólevélen szereplő árut egy fuvarozó cég kamionja visz egy logisztikai telephelyre és ők viszik tovább az árut gyűjtőfuvarban más árukkal együtt. Egy-egy szállítólevélhez tartozó áru súlya és értéke nem teszi ki a törvény szerinti mértéket, de összességében igen. Kérdés: szállítólevelenként kell-e ekáerszámot adni? A kamionnyi mennyiséget nem lehet egy ekáerszámra tenni VTSZ szám szerinti bontásban, ugyanis az elektronikus nyilvántartás címzett rovatába nem írhatunk 30-40 átvevő címet, ahova az árut szállítják, és a rovatot nem lehet üresen hagyni. Segítségüket köszönöm szépen.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. folyamatosan szállítási szerződés alapján mezőgazdasági termékeket szállít egy kereskedelmi áruháznak. Ezeket a mezőgazdasági termékeket egy másik kft.-től szerzi be így áfás számlával rendelkezik a beszerzésről. Egyetlenegy beszerzése volt januárban őstermelőtől kompenzációs felárral. Februártól kizárólag csak olyan áruval rendelkezik aminek eredetét áfás számlával tudja igazolni. Mivel nem első adóköteles értékesítést végez, így nem kötelezett az ekáer-szám igénylésére. 1./ Kérdésem: ha megállítják a járművet ellenőrzésre, mit köteles magánál tartani annak érdekében, hogy igazolni tudja, hogy nem első adóköteles értékesítést végez? 2./ A számlán, szállítólevélen a vámtarifaszám első négy számjegyét tünteti fel ez elegendő-e? 3,/ Kft.-ről beszélünk, kettős könyvvitelt vezet, köteles-e a beérkezett áruról naprakész készletnyilvántartást vezetni? 4,/ Miután mezőgazdasági termékről beszélünk, van hulladék, romlás, kieső készlet, ezt hogyan köteles dokumentálni, hova köteles bejelenteni, mielőtt ezt elhelyezi szeméttelepen, elég-e az ottani átvevőtől kapott zöld-hulladék-átvétel mennyiségi igazolás? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Cégünk árut szállít egy áruházláncnak országosan. Az áruszállítást egy szállítmányozó cég végzi. Felvesznek 30-40 szállítólevélen szereplő árut. A telephelyükön cím szerint bontva rakják össze a fuvarokat és viszik tovább az egységekbe az árut. Amit mi a telephelyünkön felrakunk árut szállítólevelenként, sem az ekáer súlyhatárt, sem értéket nem teszik ki. Szeretnénk megtudni, hogy annak a kamionnak, ami az összes árut elviszi tőlünk, kell-e ekáer-számmal ellátni? Segítő felvilágosításukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: G. E.
Átcímkézve, magyar termelőktől származónak feltüntetve akarták a nagybani piacon értékesíteni azt a több tonna ismeretlen eredetű zöldséget, amit a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (NÉBIH) közös ellenőrzés alkalmával foglalt le a napokban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében - közölte az adóhatóság Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatóságának kommunikációs referense pénteken az MTI-vel.
Továbbra is hangsúlyos területe a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzési tevékenységének az általános forgalmi adó. Revizorokra számíthatnak a fodrászok, a gázszerelők, a biztosítási ügynökök, a weboldal-szerkesztők és még sokan mások.
A január slágertémája – mint ahogy az várható volt – az elektronikus közúti árukövető rendszer (ekáer) bevezetése, és az abból eredő problémák. A legnagyobb gondot az okozza, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium és az adóhatóság folyamatosan „újramagyarázzák” a törvényt, ráadásul a jogszabály szövegével és az adószakértők egybehangzó értelmezésével ellentétesen. Így van ez az egyik legfontosabb kérdés esetében is, hogy mikor nem kell ekáerszámot kérniük az adózóknak.
Tisztelt Cím! Értékesítéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettséggel kapcsolatos a kérdésem. A= belföldi adóalany, termelő B= belföldi adóalany kereskedő C= Közösségen belüli vevő A értékesíti áfaköteles termékét B-nek az átvétel helye A telephelye. B az árut értékesíti C-nek és A telephelyéről az árut közúton szállítja. Hány bejelentési kötelezettség van, és ha egy, akkor ki köteles az ekáer-bejelentést megtenni? Köszönöm
Kedves Szakértő! Cégünk csomagoló termékeket gyárt. Belföldi értékesítés esetén milyen mennyiségben és értékben szállítható az áru ekáerkód nélkül? A vevő átvállalhatja-e a bejelentési kötelezettséget? Valamint az áru megérkezését, lerakodását kinek kell jelenteni, illetve jelentheti-e azt a vevő is? Köszönettel várjuk válaszukat.
dr. Kéri Ádám
ügyvéd, compliance szakértő
dr. Bartha László
adójogi szakjogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték