Tisztelt Szakértő Úr! Katás vállalkozó – nyugdíjas – vállalhat-e ügyvezetést egy kft.-nél, aminek nem tagja, de mellette megbízási szerződéssel egyéb tevékenységet végez a kft.-ben, melyet leszámláz? Tudomásom szerint az ügyvezetést katás külső vállalkozó nem végezheti. Az ügyvezetésért semmilyen egyéb térítést, fizetést, tiszteletdíjat nem kap. Tisztelettel: Nagy István
https://adozona.hu/kerdesek/2018_8_26_ugyvezetes_szemelyes_kozremukodes_swv kérdésem folytatása: Kedves Hajdú-Dudás Mária! Köszönöm válaszát, de fenti kérdésemmel kapcsolatban még egy kis segítséget kérnék: A kapcsolt munkakörnél elég egy T1041-es nyomtatványt leadni, a magasabb óraszámú munkakör figyelembevételével? Az első kérdésemre adott választ, és a NAV információs füzetét átolvasva, akkor itt munkaviszony és társas vállalkozói jogviszony jön létre, ha jól értem. De ha eléri a munkaidő a heti 36 órát, akkor a társas vállalkozói jogviszonyban a tényleges kivét alapján történik a járulékfizetés, ha az nincs, akkor nem kell fizetni? Máshol főállásúnak akkor számítana, ha nem ebben a cégben lenne a munkaviszony? A 2017.01.02.11:45. kor megjelent Ügyvezető többes jogviszonyban, pénzkérdés, hogy minek minősül cikkben írtak ilyen jogviszonyról ha jól értelmeztem "....tul.tag egyidejűleg két jogviszonnyal: egy társas vállalkozói és egy munkaviszonnyal rendelkezzék..." Ebben az esetben két T1041-es nyomtatványt, és két 08-as lapot kell tölteni ugye? Elnézését kérem, de kicsit elvesztem. Köszönöm válaszát, Hegedűs Pálné
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., ahol az ügyvezető 30 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik. A társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetést. Az ügyvezetés mellett ő fogja személyesen ellátni a bevételszerző tevékenységet is, vagyis az üzletben történő értékesítés is az ő feladata. A kérdésünk az lenne, hogy ebben az esetben elláthatná-e az ügyvezetést és a bolti eladói tevékenységet, amennyiben a garantált bérminimum után megfizeti a járulékot? Vagy kell neki külön jogviszony az ügyvezetéshez és a bevételszerző tevékenységhez? A társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetést. Emiatt esetleg kellene a társasági szerződést módosítani? Köszönjük a segítséget!! üdv: CsÉva
Tisztelt Szakértő! Egy kft. egyik tagja négyórás munkaviszonyban áll a céggel. Ez a személy a másik tag kifizetése után egyedüli taggá és ügyvezetővé válik. (Más munkaviszonnyal nem rendelkezik.) Ebben az esetben jogszerű-e, ha a 4 órás munkaviszony megmarad, amin felül az ügyvezetői feladatokra tekintettel társas vállalkozóként csak járulékokat fizet az illető? Ha ez nem jogszerű, akkor milyen jogiszony után keletkezhet járulékfizetési kötelezettsége? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: GS
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem 2018. szeptember elejére kisbabát vár. Jelenlegi munkahelyén, ahol 2016 júliusa óta dolgozott, megszűnik a munkaviszonya 2018.01.31-én. Jelenleg egy kft. ügyvezetője is, ahonnan nem vesz fel juttatást. Eddigi bruttó fizetése 330 ezer forint körüli volt, most januárban. Ön szerint mi lenne számára a legkedvezőbb csed és gyed szempontjából? Ha el tud helyezkedni egy másik helyen munkavállalóként, vagy ha ügyvezetőként felvesz jövedelmet saját cégéből? Mi a helyzet akkor, ha csak részmunkaidőben tud elhelyezkedni és mellette ügyvezetői munkaviszonyából is vesz ki jövedelmet? Kérem mielőbbi válaszát. Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Van egy egyszemélyes kft. A tulajdonosa és ügyvezetője ugyanaz a személy. A személyes közreműködést munkaviszonyban (minimálbér), az ügyvezetést megbízási jogviszonyba látja el (nulla forint). A cég árbevételszerző tevékenysége lehetővé tenné az ekhós adózást. A kérdésem az lenne, ez az egy személy hogyan tud ekhós jövedelmet felvenni? Szabályos-e, ha a fenti két jogviszony mellé egy harmadik megállapodást is kötne a céggel és kisebb adóteher mellett jutna további jövedelemhez? Várom megtisztelő válaszát. Köszönettel: Zsóka
Kéttagú kft.-ben mindkét tag ügyvezetőként van megjelölve. Az egyik főállású egyéni vállalkozó, a másik tag eddig megbízási szerződés alapján a kft.-ben volt biztosított. A mai nappal bejelentkezett katás egyéni vállalkozónak, melyet főállásúként kíván folytatni. Kérdésem, hogy e két főállású egyéni vállalkozóval a kft. hogyan fog működni, a kft.-ben ki után mit kell fizetni? Válaszukat tisztelettel köszönöm.
Egy új kft. tulajdonosai: 3Kft. 50 százalékban és 4Kft. 50 százalékban. Az ügyvezetést megbízásban látja el a 3Kft. és a 4Kft. két tulajdonosa. Kell-e őket bejelenteni T1041-es nyomtatványon, amennyiben nulla forintért látják el az ügyvezetést? Nem természetes személyek az új kft. tagjai, ilyenkor mi az eljárás?
Az eredménytartalék lekötött tartalékba történő átvezetésének módjáról minden esetben a vállalkozás dönthet önállóan, ugyanakkor rendkívül fontos, hogy a határozatról írásos dokumentum is szülessen, elkerülve az esetleges félreértéseket – hívja fel a vállalkozások figyelmét a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST. Ha ezt elmulasztják, akkor a korábban meg nem fizetett adót késedelmi pótlékkal együtt kell megfizetniük a vállalkozásoknak.
Tisztelt Szakértő! Van egy bt., amelynek egy beltagja, és egy kültagja van, a beltag egyben az ügyvezető (cégvezető is). A bt. 2018. januártól a kata alá szeretne tartozni, természetesen az ügyvezető (beltag) megfizetné az 50 ezer forint havi kata költséget. Ugyanezen beltag (ügyvezetőnek) van egy kivás kft.-je is, ahol 50 százalékos tulajdonos, és egyben ő az ügyvezető is. Jelenleg főállású a jogviszonya, és ennek megfelelően fizeti meg a járulékokat. Kérdésem az lenne, hogyha a bt.-ben megfizeti az 50 ezer katát, akkor vállalhatja-e ingyen a kft.-ben az ügyvezetést? Ha igen, akkor vállalhat-e ingyen az ügyvezetésen kívül más feladatokat is (szoftverfejlesztés)? Ha nem vállalhat igyen más feladatokat, akkor felveheti-e saját magát alkalmi munkaviszonnyal? Vagy eseti megbízási jogviszonnyal a feladatok ellátására? Ezeknek milyen költségei vannak? Válaszát előre is köszönöm, Tisztelettel.
Egy katás bt. beltagja (a beltag a kata adózó) kismama. A szülés várható időpontja 2017. 12. 20. Kérdés: Fizetnie kell a katát addig, amíg meg nem szül? A csed 6 hónapig jár, a csed ideje alatt kapja a 90 000 forint alapján a csedet és az 50 000 forint katát nem kell fizetni? A gyermek fél éves kora után már közre működhet a bt. tevékenységében és kapja a gyedet is? A féléves időszakra a bt. kültagját felveheti-e munkaviszonyba mint ügyvezetőt, vagyis az ügyvezetést és a közreműködést munkaviszonyban látná el. Ezzel a megoldással nem kell társaságiszerződés-módosítást eszközölni, a beltagság nem kerülne átadásra senki részére.
A társaságok közötti ár meghatározásánál, illetve az adóalap alakulásánál nem közömbös, hogy a cégek közötti ügyletek kapcsolt vállalkozások között köttettek-e. Áttekintjük a gazdálkodó szervezetek közötti kapcsolt vállalkozási viszony fennállásának kérdéseit.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretnék segítséget kérni: kft.-t üzemeltetünk ketten a testvéremmel. Ő az ügyvezető megbízási szerződéssel, ingyen végzi a tevékenységét, 60%-os részesedéssel rendelkezik. Jelenleg nappali tanulmányokat folytat. Kell-e tb-t fizetnünk? Illetve van-e valamilyen bejelentési kötelezettség ezzel kapcsolatban? Segítségét előre is köszönöm. Adrienn
Tisztelt Szakértő! Kft. tagja, ügyvezetője, heti 36 órát meghaladóan munkaviszonyban, ugyanebben a társaságban munkát végez. A munkaviszony díjazása után a járulékokat megfizetik. Az ügyvezetés díjazás nélkül történik. A fenti jogviszonyok a 08-as bevallásban az alábbiak szerint vannak feltüntetve: munkaviszony heti 40 órával a megfelelő FEOR-kóddal és munkabérrel, illetve külön az ügyvezetés 35-ös kód, az alkalmazás minősége (társas vállalkozó munkaviszony mellett) és 1452 FEOR társas vállalkozó, heti 36 órát elérő munkaviszony mellett nulla forint. Kérdésem, hogy a fentiekben taglalt jogviszonyok díjazása és bevallása, az utánuk megfizetett járulékok megfelelőek-e?
Tisztelt Szakértő! A cég alkalmazottja, aki jelentős részt vállalt eddig is a vállalkozás munkájában, az egyik tulajdonostól megvásárolta az üzletrészét, ezzel együtt pedig vezető tisztségviselővé is vált. A kérdésem az lenne, hogy be kell-e jelenteni őt mint társas vállalkozót (17T1041)? A munkaviszonyát a cégbírósági bejegyzést követően sem kell megszüntetni? Ha a munkaviszonya fennállhat a már eddig is ellátott munkakörében, akkor ki lehet-e egészíteni az ügyvezetéssel is? Amennyiben a heti 36 órát meghaladja (eddig is teljes időben foglalkoztatott volt) saját cégében a munkaviszonya, akkor vonatkozik-e rá a minimális járulékfizetési szabály? Már eddig is meghaladta a havibére a garantált bérminimum kétszeresét, ami ezután is megmaradna. Válaszát előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték