13 találat a(z) értékesítő cimkére
MNB: az ügyfelek kárára nem húzhatnak hasznot az értékesítők! Cikk
Jogszabályi előírás, hogy a javadalmazási politika és gyakorlat ne az értékesítők, vezetők vagy intézmények saját érdekét helyezze előtérbe az ügyfelek esetleges hátrányára. A megújított felügyeleti ajánlás ehhez a követelményhez kapcsolódó felügyeleti elvárásokat tartalmazza – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Személygépkocsi aktiválása Kérdés
Láncügyletek szabályozása az áfatörvényben Cikk
Láncügyleteknek azon tranzakciókat hívjuk, amelyekben a terméket többször értékesítik úgy, hogy azt közvetlenül a sorban első értékesítőtől a sorban utolsó beszerző nevére szóló rendeltetéssel adják fel küldeményként, vagy fuvarozzák el. Ezen ügyletek tehát legalább három szereplősek, de az árut ténylegesen csak egyszer szállítják. Fuvarszervező is csak egy szereplő lehet, de az áru átrakodása egy másik járműbe még nem dönti meg a tényállást.
Belgiumi munkavállas adózása Kérdés
Az utalványokkal kapcsolatos ügyletek adóalapja Cikk
Az utalványokkal kapcsolatos szabályok 2019-től teljes egészében átalakulnak. A változásokat bemutató cikksorozat első részében az utalványok fogalmának változásáról írtunk, a második cikkben a teljesítés idejével kapcsolatos szabályokat elemeztük. Jelen cikkben az utalványok adóalapjának kérdéseit boncolgatjuk.
Szállásdíj áfájának levonhatósága Kérdés
Szállásdíj áfájának levonhatósága Cégünk székhelye Csongrád megyében, fióktelepe Budapesten található. Értékesítési vezetőnk lakóhelye Pest megyében van, munkaszerződésében munkavégzési helyként a Csongrád megyei székhely szerepel azzal, hogy a feladatköréhez igazodóan az ország egész területén köteles a feladatait ellátni. Munkarendje kötetlen, cégautó biztosított számára. Hetente általában kettő napot tölt a cég székhelyén, más napokon részben partnereket látogat, ügyintéz az ország különböző pontjain, részben a budapesti fióktelepen végzi a munkáját. Amikor a heti két egymást követő napján a székhelyen tartózkodik, nem utazik mindkét nap haza, hanem a cég finanszírozza a cég nevére szóló számla alapján a szállásdíját. Kérdésem, hogy ezen szállásdíj áfatartalma levonásba helyezhető-e? Mennyiben változik a szállásdíj áfalevonhatósága, ha a munkaszerződésben munkavégzési helyként nem a székhely van megnevezve, hanem egész Magyarország területe? (Munkajogilag ez is megfelelő.) Tulajdonképpen az ország legtöbb megyéjében megjelenik bizonyos gyakorisággal, és havi szinten több időt tölt a székhelyen kívül, mint a székhelyen. Másik középvezetőnk szintén Pest megyei lakóhellyel, hasonló munkarendben és területi elosztásban végzi a munkáját, de a munkaszerződésében munkavégzési helyként a budapesti telephelyünk van megnevezve. Esetében hogyan alakul a szállásdíj áfájának levonhatósága?
Kiküldetés értékesítő munkavállaló esetében Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünknél munkaviszonyban foglalkoztatunk értékesítő kollégákat, akik heti két nap dolgoznak a cég székhelyén, a fennmaradó 3 nap otthonról ügyfelekhez mennek üzleti tárgyalásokra, a székhelyre nem jönnek be dolgozni. Ilyen esetben kell-e belföldi napidíjat fizetni részükre, illetve kiküldetési rendelvényt kiállítani az utazásokkal kapcsolatban? Előre is köszönöm a segítségét!
Cégautó-használat Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft az ügyvezetőjét kétórás munkaviszonyban foglalkoztatja. Adható-e számára – a cégautóadó megfizetése mellett – korlátlan gépkocsihasználat? Adható-e céges autó a kft. értékesítő tevékenységet folytató munkavállalójának, aki ugyancsak kétórás munkaviszonyban van foglalkoztatva? Ha igen, milyen feltételekkel? Kell-e valamilyen nyilvántartást (például útnyilvántartást) vezetni az ügyvezető által, illetve az értékesítő munkavállaló által használt autóra? Válaszát előre is nagyon köszönöm.
Jutalék Kérdés
Tisztelt Szakértő! Alkalmazotti jogviszonyban lévő munkavállaló alapbérén felül értékesítési forgalom után járó százalékos juttatásban részesülne. (Jutalék?) Milyen járulékvonzatai vannak? Van különbség az értékesítő és az üzletkötő között?
Gépkocsiköltség-elszámolás Kérdés
Értékesítő munkatárs városon belül saját gépkocsival látogat ügyfelet. Milyen dokumentumok szükségesek az elszámoláshoz? Mennyi kilométerpénzt lehet elszámolni?
Távolléti díj, teljesítménybér plusz havibér Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egy kereskedő cég az egyik munkavállalói csoportját – értékesítőket – a havi alapbéren kívül úgy kívánja ösztönözni, hogy ha például valaki egy naptári hónapon belül 10 millió forintnál több nettó árbevételt "termel", akkor az után 1 százalék jutalékot kap. A teljesítést havonta vizsgálnák, és állapítanák meg, hogy valakinek jár-e jutalék. Egyébként a részükre megállapított havi bér jelentősen meghaladja a garantált bérminimumot. A kérdésem az lenne egyszer, hogy a forgalom után fizetett többletjuttatás teljesítménybérnek fogható-e fel, vagy sem, illetve beleszámít-e a távolléti díj alapjába egy esetleges szabadság számfejtésénél? Ha ez a plusz juttatás teljesítménybérnek minősül, hogyan kell a távolléti díjat megállapítani, ha a munka díjazása időbér és teljesítménybér összekapcsolásával történik? Konkrét számítási példákra lenne szükségem, és vannak új belépők is. A segítséget előre is köszönöm! Üdvözlettel: Kukla Lászlóné
Mindig jól tölti ki a számlát? Kötelező és szabadon választott adatok Cikk
Adó- és számlaügyekben pallérozott emberekkel is előfordul, hogy hibáznak a számla kitöltésénél. Összefoglaltuk, hogy milyen adatokat kell tartalmaznia ennek a bizonylatnak.
Reklámadó: lehet, hogy a cégének is fizetnie kell! Itt vannak a részletek! Cikk
Miközben bővíti a legújabb külön teherre kötelezettek körét és az adó alapját a reklámadóról szóló törvény, csapdahelyzetbe szorítja azokat is, akiknek egyelőre nulla forint az adójuk. Bevallást ugyanis nekik is kell készíteniük, ami a jövőre nézve lehet „terhelő”.