37 találat a(z) áttérési különbözet cimkére

Kérdés

Adott egy kivás kft., mely végelszámolással szeretné megszüntetni a céget. 2018. 01. 01-jétől lett kivás és jelenleg is az. Szeretném a tanácsukat kérni abban, hogy milyen időponttól kezdődjön a végelszámolás az alábbi adatok alapján. 2017. 12. 31-ei eredménytartalék 11 250 ezer 2017. évi adózott eredmény 9000 ezer ( tao-s eredmény- 2018. 01. 01-jén átvezetve eredménytartalékba) 2018. évi adózott eredmény 2900 ezer (kivás eredmény- 2019. 01. 01-jén átvezetve eredménytartalékba) 2019. évi várható adózott eredmény -13 800 ezer (kivás eredmény- 2020. 01. 01-jén átvezetve eredménytartalékba) Ha jól tudom, ha 2020. 01. 01-jétől kezdődne a végelszámolás, akkor az áttérési különbözetbe a 2017. évi tao-s és a 2018. évi kivás eredmény számítana bele, a 2019. évi kivás nem. Így lekötött tartalékként 11 900 ezret kellene könyvelni és mivel nem fog beruházni a végelszámolás alatt, ezért azt csak a tao megfizetésével lehetne feloldani. Viszont, ha a végelszámolás kezdete pl. 2020. 02. 01. lenne, akkor már beleszámítana a 2019. évi kivás veszteség is, így az áttérési különbözet -1900 ezer lenne és nem lenne tao-fizetési kötelezettség. Jól gondolom ezt így, vagy végelszámolásnál ez másképp működik? És még egy kérdés: 2019. 05 hóban jóváhagytak és ki is fizettek 9000 ezer Ft osztalékot még a 2017 előtti tao-s időszak eredménytartalékának a terhére. Ennek van-e valamilyen hatása az áttérési különbözetre? Előre is köszönöm a választ.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kivából történő kilépés esetén hogyan kell számolni az áttérési különbözetet az alábbi adatok alapján: Kivába belépés napja 2017.01.01 Kivából kilépés napja: 2019.12.31. Társasági adóba belépés napja: 2020.01.01. Ebben az esetben a 2016., a 2017. és a 2018. évi eredménytartalékot kell figyelembe venni az áttérési különbözet számításánál, a 2019. évit már nem, mert az a 2020. évben képez eredménytartalékot? Példa: 2016. évi eredmény (veszteség) -500 000 Ft (2017 évben képez eredménytartalékot) 2017. évi eredmény (nyereség) 65 000 Ft 2018. évi eredmény (nyereség) 2 700 000 Ft 2019. évi eredmény (nyereség) 8 500 000 Ft Áttérési különbözet számítása: -500 000+65 000+2 700 000 Ft = 2 265 000 Ft, melyből a kifizetett osztalékot és a tárgyi eszközök könyv szerinti értékét levonva kell lekötött tartalékot képezni. Ezt a lekötött tartalékot kell a fejlesztési tartalék szabályainak megfelelően 4 éven belül beruházásra felhasználni. Amennyiben ez nem történik meg, akkor 9 százalékos társasági adót kell fizetni utána, késedelmi pótlék felszámítása nélkül. Melyik évre, évben kell a társasági adót bevallani, megfizetni? Segítségüket előre is köszönöm. Üdvözlettel:

Cikk

Sok szó esik arról, hogy a „hagyományos” adózási módnak tekinthető társasági adó vagy vállalkozói személyi jövedelemadózás alól hogyan térhetnek át az arra jogosult adózók a 2013-tól bevezetett „új” adózási módokra (kata, kiva), kevesebbet beszélünk azonban arról, hogy létezik visszaút is. Akinek nem vált be a kisvállalati adózás, vagy a jövőre nézve más pénzügyi stratégiát folytatna (például. visszaszorul a bérköltség és előtérbe kerül az osztalékfizetés), visszatérhet (áttérhet) a kisvállalati adózás (kiva) alól a társasági adó alá.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi linken olvashatja feltett kérdésemet és az adott választ. Köszönöm a választ, hasznos volt számomra, de pontosítanék a helyzeten és kérem ebből a szempontból válaszolja meg a kérdésem. http://adozona.hu/kerdesek/2018_5_11_Atteres_KIVAbol_TAO_ala_atteresi__waq#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice A cég 2017-ben volt kivaalany, 2016-ban tao- és 2018-ban újra taoalany. Ezt megelőzően a 2013 és 2014-es évben volt kivaalany. Így nézve, akkor mi az áttérési különbözet kiindulási összege? Így is a 2016-ban tao alatt keletkezett eredmény, ami az eredménytartalékba került 2017-ben? Elnézést de ez még mindig nem tiszta számomra , ebben a helyzetben! Válaszát előre is köszönöm! T.A.B.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Hasznos volt számomra az alábbi URL-en található kérdés és válasz, viszont még egy pontosító kérdésem lenne ezzel kapcsolatban. http://adozona.hu/kerdesek/2018_1_5_Kilepes_a_KIVAbol_atteresi_kulonb_sce Az áttérési különbözet számításának kiindulási összege a kivaalanyiság időszaka alatt az eredménytartalékba vezetett összeg vagy pedig a teljes akkori eredménytartalék? Tehát, ha mondjuk a kiva alól 2017. december 31-ével lépett ki, akkor a kiinduló összeg a 2016-os eredmény, ami bekerült 2017 elején az eredménytartalékba, vagy pedig az eredménytartalék 2017. december 31-ei teljes összege (tehát az összes addig felhalmozott és ki nem vett eredmény) ? Válaszát előre is köszönöm! T.A.B.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Megítélésem szerint nem egyértelmű a kiva áttérési különbözettel kapcsolatos előírása, kérem az Önök álláspontját ebben a kérdésben. 2017.10.31-én az ügyfelem megszűnt kivaalany lenni, 2017.11.01-jével taoalany. Hogyan kell kiszámítani az áttérési különbözetet? És mikor kell könyvelni? Azt írja a NAV információs füzete az áttérési különbözetre: a kivás időszak alatt keletkezett eredménytartalék, csökkentve ..., majd növelve ..., de lényegében a ki nem vett osztalék nem beruházási célokra fordított része. Kérdés: A záró mérlegben szereplő adózott eredmény – valójában ez is a ki nem vett osztalék a kiva alatt – része-e a számításnak? (A számítás csak eredménytartalékot említ és nem adózott eredményt.) Ebből következik, hogy lehetséges, hogy nem is 11.30-ával kell könyvelni az áttérési különbözetet, hanem 12.01-jével, amikor már az adózott eredmény eredménytartalékká válik? Ennek ellentmond az információs füzet megfogalmazása, ami szerint a képzett lekötött tartalékra a fejlesztési tartalékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, mert ez pedig azt sugallja, hogy a záráskor kell könyvelni a tételt, azaz 11.30-ával. Mindenesetre, ha a tételt 11.30-án kell könyvelni, akkor korlátozzák a tulajdonosok tulajdonhoz jutásának jogát, hiszen a képzett lekötött tartalék osztalékfizetési korlátot jelent számukra. Miért ne szavazhatna a taggyűlés a kivás időszaki osztalék 100 százalékos felvételi lehetőségéről? Köszönöm, ha válaszolnak, üdvözlettel: CsK

Kérdés

2017.07.05-én a cég megszűnt kivaalany lenni. 2017.11.30-án mérlegelfogadó taggyűlés határozatot hoz az osztalék mértékéről. A saját tőke adatai a következők: JT.3.000eFt, ET: -1.000eFt, lekötött tartalék: 65.000eFt, adózott eredmény: 60.000eFt. A lekötött tartalék összege a kivatörvény szerinti áttérési különbözet összegével azonos. Megítélésem szerint a fenti cég 11.30-án a mérleg elfogadó taggyűlésen maximálisan csak 60.000-1.000= 59.000eFt-ról dönthet.Ez igazságtalan, e szerint a kiva utolsó évének taggyűlésén hozott osztalékdöntési lehetősége meglehetősen korlátozott a kötelező áttérési különbözete lekötött tartalékba való helyezése révén. Jól gondolom vagy tévedek? Köszönöm ha válaszolnak, üdvözlettel CsK

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Személygépkocsi-javítás áfája

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Tárgyi eszköz: figyelési időszak felújítás esetén

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Nyugdíjas munkavállaló üzemi balesete

Dócziné Szabó Nikoletta

munkajogi és bérszámfejtési szakértő

NEXON

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 május
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Együttműködő partnereink