37 találat a(z) áttérési különbözet cimkére

Kérdés

Adott egy kivás kft., mely végelszámolással szeretné megszüntetni a céget. 2018. 01. 01-jétől lett kivás és jelenleg is az. Szeretném a tanácsukat kérni abban, hogy milyen időponttól kezdődjön a végelszámolás az alábbi adatok alapján. 2017. 12. 31-ei eredménytartalék 11 250 ezer 2017. évi adózott eredmény 9000 ezer ( tao-s eredmény- 2018. 01. 01-jén átvezetve eredménytartalékba) 2018. évi adózott eredmény 2900 ezer (kivás eredmény- 2019. 01. 01-jén átvezetve eredménytartalékba) 2019. évi várható adózott eredmény -13 800 ezer (kivás eredmény- 2020. 01. 01-jén átvezetve eredménytartalékba) Ha jól tudom, ha 2020. 01. 01-jétől kezdődne a végelszámolás, akkor az áttérési különbözetbe a 2017. évi tao-s és a 2018. évi kivás eredmény számítana bele, a 2019. évi kivás nem. Így lekötött tartalékként 11 900 ezret kellene könyvelni és mivel nem fog beruházni a végelszámolás alatt, ezért azt csak a tao megfizetésével lehetne feloldani. Viszont, ha a végelszámolás kezdete pl. 2020. 02. 01. lenne, akkor már beleszámítana a 2019. évi kivás veszteség is, így az áttérési különbözet -1900 ezer lenne és nem lenne tao-fizetési kötelezettség. Jól gondolom ezt így, vagy végelszámolásnál ez másképp működik? És még egy kérdés: 2019. 05 hóban jóváhagytak és ki is fizettek 9000 ezer Ft osztalékot még a 2017 előtti tao-s időszak eredménytartalékának a terhére. Ennek van-e valamilyen hatása az áttérési különbözetre? Előre is köszönöm a választ.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kivából történő kilépés esetén hogyan kell számolni az áttérési különbözetet az alábbi adatok alapján: Kivába belépés napja 2017.01.01 Kivából kilépés napja: 2019.12.31. Társasági adóba belépés napja: 2020.01.01. Ebben az esetben a 2016., a 2017. és a 2018. évi eredménytartalékot kell figyelembe venni az áttérési különbözet számításánál, a 2019. évit már nem, mert az a 2020. évben képez eredménytartalékot? Példa: 2016. évi eredmény (veszteség) -500 000 Ft (2017 évben képez eredménytartalékot) 2017. évi eredmény (nyereség) 65 000 Ft 2018. évi eredmény (nyereség) 2 700 000 Ft 2019. évi eredmény (nyereség) 8 500 000 Ft Áttérési különbözet számítása: -500 000+65 000+2 700 000 Ft = 2 265 000 Ft, melyből a kifizetett osztalékot és a tárgyi eszközök könyv szerinti értékét levonva kell lekötött tartalékot képezni. Ezt a lekötött tartalékot kell a fejlesztési tartalék szabályainak megfelelően 4 éven belül beruházásra felhasználni. Amennyiben ez nem történik meg, akkor 9 százalékos társasági adót kell fizetni utána, késedelmi pótlék felszámítása nélkül. Melyik évre, évben kell a társasági adót bevallani, megfizetni? Segítségüket előre is köszönöm. Üdvözlettel:

Cikk

Sok szó esik arról, hogy a „hagyományos” adózási módnak tekinthető társasági adó vagy vállalkozói személyi jövedelemadózás alól hogyan térhetnek át az arra jogosult adózók a 2013-tól bevezetett „új” adózási módokra (kata, kiva), kevesebbet beszélünk azonban arról, hogy létezik visszaút is. Akinek nem vált be a kisvállalati adózás, vagy a jövőre nézve más pénzügyi stratégiát folytatna (például. visszaszorul a bérköltség és előtérbe kerül az osztalékfizetés), visszatérhet (áttérhet) a kisvállalati adózás (kiva) alól a társasági adó alá.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi linken olvashatja feltett kérdésemet és az adott választ. Köszönöm a választ, hasznos volt számomra, de pontosítanék a helyzeten és kérem ebből a szempontból válaszolja meg a kérdésem. http://adozona.hu/kerdesek/2018_5_11_Atteres_KIVAbol_TAO_ala_atteresi__waq#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice A cég 2017-ben volt kivaalany, 2016-ban tao- és 2018-ban újra taoalany. Ezt megelőzően a 2013 és 2014-es évben volt kivaalany. Így nézve, akkor mi az áttérési különbözet kiindulási összege? Így is a 2016-ban tao alatt keletkezett eredmény, ami az eredménytartalékba került 2017-ben? Elnézést de ez még mindig nem tiszta számomra , ebben a helyzetben! Válaszát előre is köszönöm! T.A.B.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Hasznos volt számomra az alábbi URL-en található kérdés és válasz, viszont még egy pontosító kérdésem lenne ezzel kapcsolatban. http://adozona.hu/kerdesek/2018_1_5_Kilepes_a_KIVAbol_atteresi_kulonb_sce Az áttérési különbözet számításának kiindulási összege a kivaalanyiság időszaka alatt az eredménytartalékba vezetett összeg vagy pedig a teljes akkori eredménytartalék? Tehát, ha mondjuk a kiva alól 2017. december 31-ével lépett ki, akkor a kiinduló összeg a 2016-os eredmény, ami bekerült 2017 elején az eredménytartalékba, vagy pedig az eredménytartalék 2017. december 31-ei teljes összege (tehát az összes addig felhalmozott és ki nem vett eredmény) ? Válaszát előre is köszönöm! T.A.B.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Megítélésem szerint nem egyértelmű a kiva áttérési különbözettel kapcsolatos előírása, kérem az Önök álláspontját ebben a kérdésben. 2017.10.31-én az ügyfelem megszűnt kivaalany lenni, 2017.11.01-jével taoalany. Hogyan kell kiszámítani az áttérési különbözetet? És mikor kell könyvelni? Azt írja a NAV információs füzete az áttérési különbözetre: a kivás időszak alatt keletkezett eredménytartalék, csökkentve ..., majd növelve ..., de lényegében a ki nem vett osztalék nem beruházási célokra fordított része. Kérdés: A záró mérlegben szereplő adózott eredmény – valójában ez is a ki nem vett osztalék a kiva alatt – része-e a számításnak? (A számítás csak eredménytartalékot említ és nem adózott eredményt.) Ebből következik, hogy lehetséges, hogy nem is 11.30-ával kell könyvelni az áttérési különbözetet, hanem 12.01-jével, amikor már az adózott eredmény eredménytartalékká válik? Ennek ellentmond az információs füzet megfogalmazása, ami szerint a képzett lekötött tartalékra a fejlesztési tartalékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, mert ez pedig azt sugallja, hogy a záráskor kell könyvelni a tételt, azaz 11.30-ával. Mindenesetre, ha a tételt 11.30-án kell könyvelni, akkor korlátozzák a tulajdonosok tulajdonhoz jutásának jogát, hiszen a képzett lekötött tartalék osztalékfizetési korlátot jelent számukra. Miért ne szavazhatna a taggyűlés a kivás időszaki osztalék 100 százalékos felvételi lehetőségéről? Köszönöm, ha válaszolnak, üdvözlettel: CsK

Kérdés

2017.07.05-én a cég megszűnt kivaalany lenni. 2017.11.30-án mérlegelfogadó taggyűlés határozatot hoz az osztalék mértékéről. A saját tőke adatai a következők: JT.3.000eFt, ET: -1.000eFt, lekötött tartalék: 65.000eFt, adózott eredmény: 60.000eFt. A lekötött tartalék összege a kivatörvény szerinti áttérési különbözet összegével azonos. Megítélésem szerint a fenti cég 11.30-án a mérleg elfogadó taggyűlésen maximálisan csak 60.000-1.000= 59.000eFt-ról dönthet.Ez igazságtalan, e szerint a kiva utolsó évének taggyűlésén hozott osztalékdöntési lehetősége meglehetősen korlátozott a kötelező áttérési különbözete lekötött tartalékba való helyezése révén. Jól gondolom vagy tévedek? Köszönöm ha válaszolnak, üdvözlettel CsK

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Fejlesztési tartalék elszámolása

Lepsényi Mária

adószakértő

Átalányadó költséghányad

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 április
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Együttműködő partnereink