Kilépés a kivából, áttérési különbözet értelmezése

Tisztelt Szakértő! Megítélésem szerint nem egyértelmű a kiva áttérési különbözettel kapcsolatos előírása, kérem az Önök álláspontját ebben a kérdésben. 2017.10.31-én az ügyfelem megszűnt kivaalany lenni, 2017.11.01-jével taoalany. Hogyan kell kiszámítani az áttérési különbözetet? És mikor kell könyvelni? Azt írja a NAV információs füzete az áttérési különbözetre: a kivás időszak alatt keletkezett eredménytartalék, csökkentve ..., majd növelve ..., de lényegében a ki nem vett osztalék nem beruházási célokra fordított része. Kérdés: A záró mérlegben szereplő adózott eredmény – valójában ez is a ki nem vett osztalék a kiva alatt – része-e a számításnak? (A számítás csak eredménytartalékot említ és nem adózott eredményt.) Ebből következik, hogy lehetséges, hogy nem is 11.30-ával kell könyvelni az áttérési különbözetet, hanem 12.01-jével, amikor már az adózott eredmény eredménytartalékká válik? Ennek ellentmond az információs füzet megfogalmazása, ami szerint a képzett lekötött tartalékra a fejlesztési tartalékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, mert ez pedig azt sugallja, hogy a záráskor kell könyvelni a tételt, azaz 11.30-ával. Mindenesetre, ha a tételt 11.30-án kell könyvelni, akkor korlátozzák a tulajdonosok tulajdonhoz jutásának jogát, hiszen a képzett lekötött tartalék osztalékfizetési korlátot jelent számukra. Miért ne szavazhatna a taggyűlés a kivás időszaki osztalék 100 százalékos felvételi lehetőségéről? Köszönöm, ha válaszolnak, üdvözlettel: CsK