árfolyamveszteség - 3. oldal

2016.03.14.

Visszavásárolt üzletrész adózása Kérdés

Egy kft. törzstőkén felüli vagyonából visszavásárolja a törzstőkéje felének megfelelő névértékű üzletrészét (a maradék üzletrész összege megfelel a törvényi minimumnak). A vásárlási összeg jelentősen meghaladja a névértéket. Később le szeretné szállítani a törzstőkéjét a megvásárolt névértéknek megfelelő összeggel. Ekkor kivezeti a vásárlási összeget. Az akció eredménye jelentős árfolyamveszteség lesz. Az lenne a kérdésem, hogy társasági adó szempontjából ez az árfolyamveszteség keletkeztet-e valamilyen adóalap-korrekciós tételt? Köszönettel: Ferenczi Zsolt

2016.02.17.

Beruházási hitel elhatárolt árfolyamvesztesége Kérdés

Egy kft. éveken keresztül élt a beruházási hitel év végi átértékeléséből adódó árfolyamveszteség időbeli elhatárolásának lehetőségével. A 2015-ös év végén az év végi átértékelésből árfolyamnyereség keletkezett. A kft. az árfolyamnyereség összegének mértékéig feloldotta az aktív időbeli elhatárolást. A hitel futamideje 2016-ban lejár. Kérdésem, hogy kell-e a 2015-ös évben céltartalékot képezni?

2015.05.24.

Árfolyam Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy társaság 2007. évben CHF hitelt vett fel. A hitel átértékelése csak 2010. évben történt meg. Az árfolyamveszteség elszámolása tévesen egy ingatlan beszerzési értékére került aktiválásra.A 2007.évi árfolyamveszteség összege 160 761 forint, a 2008. évi árfolyamveszteség 2 371 758 forint, a 2009. évi árfolyamveszteség összege 2 846 443 forint, a 2010.évi árfolyamveszteség összege 584 101 forint. Milyen módon lehet a tévesen elszámolt árfolyamveszteséget és a tévesen elszámolt magasabb értékcsökkenést önellenőrizni az adott évekre vonatkozóan? Válaszukat megköszönve, tisztelettel.

2015.03.25.

Üzletrész-eladások összevonása Kérdés

Tisztelt Szakértők! Egy magánszemély egy kft.-ben lévő tulajdonrészét 2015-ben három adásvételi szerződés alapján adja el ugyanazon társaságnak. A szerződésekben az egységnyi üzletrészre jutó vételárak eltérnek, emiatt két tranzakción árfolyamnyeresége keletkezik, míg egy tranzakción árfolyamvesztesége. Kérdésünk az, hogy az árfolyamnyereséget összevonhatja-e az árfolyamveszteséggel a fizetendő szja és eho bevallásakor? Válaszukat köszönjük.

2014.11.04.

Üzletrész-értékesítés adózása Kérdés

Tisztelt Szakértő! A jogelőd társaság 2010. évben alakult, majd év közben kedvezményezett részesedéscserével tőkeemelést hajtott végre. A jogutód társaság 2010. december 31-én jött létre kiválással a jogelőd társaságból, a kiválás a Tao. tv. 4. § 23/a pontja alapján kedvezményezett átalakulásnak minősült. 2013. évben a társaság a kedvezményezett átalakulással megszerzett üzletrészeinek közel felét értékesítette a szerzési érték alatt (közel 50 százalékon), az így realizált árfolyamveszteség, jelentős mértékben rontotta az adózás előtti eredményét. Első kérdésem, hogy 2013. évben a társasági adó törvény 8. § (1) bekezdés r) pont alapján, mint adózás előtti eredménynövelő tételt figyelembe kell-e venni az üzletrész-értékesítés realizált árfolyamveszteségét? Illetve az ügylet alapján kell-e növelni egyéb címen a társasági adó alapot? Az előző években a Tao. 7. §.(1) bekezdés gy. pontja alapján a társaság nem csökkentette az adóalapját. Második kérdésem, ha 2015. évben a fennmaradó üzletrészt nyereséggel értékesíti a társaság, az árfolyamnyereséget (a jelenlegi szabályok alapján), mint adóalap-csökkentő tételt figyelembe veheti-e a társaság? Illetve a jelenlegi szabályok alapján van-e lehetőség 2015. évben az ügylettel összefüggésben egyéb címen adóalap-csökkentésre? Válaszát előre is köszönöm!

2012.07.28.

Az árfolyamveszteség és a számviteli problémák: haladékot kaphatnak a cégek Cikk

Több olyan új intézkedés is várható a közeljövőben, amely a válság nyomán tömegesen jelentkező tőkeproblémák kezelésében jelenthet könnyebbséget a hazai vállalkozások számára. A cégeknél az elmúlt években sok esetben számviteli okokra visszavezethetően keletkezett tőkehiány, annak ellenére, hogy az érintett vállalkozások üzleti modellje megfelelően működik. Amennyiben a törvénymódosítások életbe lépnek, a vállalatok haladékot kaphatnak tőkehelyzetük rendezésére, ám ha el akarják kerülni a súlyos szankciókat, belátható időn belül mindenképpen cselekedniük kell.