Októberben az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszerének hiánya 200,6 milliárd forint volt, 138,4 milliárd forinttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Az első tíz havi deficit 5462,5 milliárd forint volt – jelentette szerdán kiadott gyorsjelentésében a Pénzügyminisztérium (PM).
Szeptemberben 92,8 milliárd forint volt az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszerének hiánya, 210,4 milliárd forinttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Az első kilenc havi deficit 5261,9 milliárd forintot tett ki – jelentette hétfőn a Pénzügyminisztérium (PM).
Júniusban (egy hónap alatt) a központi alrendszer 424,1 milliárd forint többlettel zárt, szemben az előző évi azonos havi 27,4 milliárd forintos szufficittel. Az első hat hónapban a központi alrendszer adó- és járulékbevételei az előző év első félévéhez képest 6,0%-kal magasabban alakultak – tette közzé sajtóközleményében a Pénzügyminisztérium (PM).
Május végéig az államháztartás központi alrendszere 3806,3 milliárd forintos hiánnyal zárt, ez a költségvetési törvényben szereplő éves hiánycél 90,2 százaléka. A központi alrendszeren belül a központi költségvetés 3694,8 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 70,9 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 182,4 milliárd forintos hiányt mutattak, olvasható a PM közleményében.
Áprilisban (egy hónap alatt) 429,4 milliárd forint hiányt halmozott fel az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere, szemben az előző évi azonos havi 376,4 milliárd forintos deficittel. A negyedik hónap végére a központi alrendszer deficitje ezzel 3849,8 milliárd forintra nőtt, ami az éves hiánycél 70,7 százaléka – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénteken kiadott gyorstájékoztatójából, közölte az MTI.
2025. december 16-án, a Magyar Közlöny 2025. évi 153. számában 12 törvény, 16 rendelet és 25 határozat jelent meg, többek között a globális minimumadóval kapcsolatos információk cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló törvény, a vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére irányuló egyes törvények módosításáról szóló törvény, a fogyasztóvédelmi tárgyú törvényeknek a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatását és jogharmonizációt célzó módosításáról szóló törvény, a pénzügyi közvetítőrendszert érintő törvények módosításáról szóló törvény, a vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére irányuló egyes kormányrendeletek módosításáról szóló kormányrendelet, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet módosítása.
Április végéig az államháztartás központi alrendszere 2930,5 milliárd forintos hiánnyal zárt, olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.
A Magyar Közlöny 2024. évi 89. számában 4 új rendeletet és 14 határozatot hirdettek ki szeptember 10-én.
A magyar gazdaság az első negyedévben visszatért a növekedési pályára, közölte a Pénzügyminisztérium. A kormány az egyensúly erősítésével is a gazdaság növekedését építi újra, ezért fokozatosan csökkenti a költségvetési hiányt és az államadósságot, hangsúlyozza a közlemény. A költségvetés biztosítja a gazdaság újraindításához szükséges forrásokat, miközben a nyugdíjak és a családtámogatások védelméhez, valamint a rezsicsökkentés fenntartásához szükséges fedezetet is garantálja.
Az előzetes adatok szerint 5018 milliárd forint, a GDP 6,7 százaléka volt a kormányzati szektor 2023. évi hiánya. Az egyenleg az előző évinél 911 milliárd forinttal kedvezőtlenebb, GDP-arányosan közel 0,5 százalékponttal romlott – közölte ma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A jövő héten a Pénzügyminisztérium közzéteszi az államháztartás február végi részletes adatait, a jegybank kamatdöntő ülést tart, a statisztikai hivatal pedig egyebek mellett a foglalkoztatás és munkanélküliség februári helyzetéről közöl adatokat – tájékoztatott az MTI.
Hét új kormányrendelet – többek között a kormányzati képzési és oktatási beszerzésekről szóló 396/2023. kormányrendelet –, valamint tizenegy további rendelet és négy határozat jelent meg a Magyar Közlöny 2023. évi 121. számában.
„Az idei év gazdasági folyamataira rányomja a bélyegét az elhúzódó háború és a brüsszeli szankciók okozta energiaválság. A háborús időkben a kormány elsődleges célja a családok és a munkahelyek védelme, valamint a nyugdíjak értékének megőrzése. A költségvetés biztosítja az ehhez szükséges forrásokat, miközben a kormány tovább javítja az egyensúlyi mutatókat” - summázta az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszerének június végi helyzetéről hétfőn kiadott részletes tájékoztatójában a Pénzügyminisztérium (PM).
Az államháztartás májusi adatait közölte a Pénzügyminisztérium.
Egyebek között a jövedéki adóról, az extraprofitadóról szóló jogszabályokat, államháztartási, villamos energiai, közúti fuvarozási, egészségügyi szolgáltatási, továbbá földgázellátással kapcsolatos előírásokat is módosít a Magyar Közlöny 2023/45 számában március 29-én kihirdetett tizenegy kormányrendelet.
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték