Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt emeltek vádat 14 emberrel, köztük egy bűnszervezet hét tagjával szemben, akik az áfa megfizetése nélkül szereztek be külföldről műanyagipari alapanyagokat - tájékoztatott a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség.
Tisztelt Szakértő! Alanyi adómentes vendéglátó vállalkozónak mi alapján kell turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetnie, ha a pénztárgépes bevételekből nem különülnek el a kedvezményes és egyéb áfás tételek?
A vállalkozás vásárolt egy lakás céljára szolgáló ingatlant, melyet iroda céljára fognak használni, ennek tulajdonba kerülése február 10-e. Az adásvételi szerződést december hónapban kötötték. Azóta felújítások történtek. Az átminősítés majd csak ezután történik meg. Kérdés: az átminősítésig felmerült felújítási ráfordítások, illetve költségek áfája elszámolható-e?
Tisztelt Szakértő! Cégünk befektetési tevékenységet végez: részvényeket vásárol/ad el, ezekből árfolyamkülönbözet címén szerez nyereséget/veszteséget. Ezen kívül tulajdoni részesedésekkel rendelkezünk különböző cégekben. Kérdésként merült fel, hogy az általános költségekbe tartozó (például: könyvelés, rezsi) bejövő számlák áfáját levonhatjuk-e? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság lakást vásárol hitelre. A lakást az ügyvezető fogja használni (ott fog élni a családdal). A lakással kapcsolatos költségeket a gazdasági társaság fizeti, de gondolkodnak továbbszámlázáson is. Milyen adót és járulékot kell a társaságnak vagy az ügyvezetőnek fizetnie ingyenes használatkor, illetve ha áthárítja a költségeket? Mi az adó, illetve a járulék alapja? (Szíveskedjen jogszabályhelyet is megjelölni.) Ha ingyenesen használná a lakást az ügyvezető, keletkezik-e áfakötelezettség? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Dekorációkészítéssel foglalkozó cég egy Budapesten megrendezett kiállításon kiállítási standot készített egy Szlovákiában bejegyzett, közösségi adószámmal rendelkező cégnek. A stand a kiállítás után itt maradt Budapesten, és lebontották. Kérdésem az, hogy az áfatörvény 37.paragrafusa alapján kell-e a számlát kiállítanunk, ami szerint a teljesítés helyét a megrendelő székhelye határozza meg, és így az áfát a megrendelő fizeti? Vagy a 42. paragrafus vonatkozik ránk, ami alapján a teljesítés helye belföld lenne? Értelmezésünk szerint a 42. paragrafus csak a belépőjegyekre vonatkozik és a paragrafusban említett járulékos szolgáltatások is a belépőjegyekkel kapcsolatosak. Várjuk válaszukat! Tisztelettel: Kaszab Éva
2019 01. 01-től egy bt., amely 2018. 12. 31-ig a számviteli törvény hatálya alá tartozott, átlépett a katába, és áfaalany a katában. Mivel csak bevételi nyilvántartási kötelezettsége van a katában, az áfabevallásban költségszámlát lehet neki elszámolni, vagy a bevételek áfáját kell megfizetni, és kölség nincs, mint csökkentő tétel? Várom válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét annak a kérdésnek az eldöntésében, hogy kell-e áfát fizetni az evás időszak alatt történt áfa hatályán kívüli ügyletként apportba behozott tárgyi eszközök után, ha a cég a végelszámolása befejezésével ezeket az eszközöket a tagok között felosztja? Köszönöm a segítségét.
Tisztelt Szakértő! Tárgyi eszközök értékesítésekor áfát kell felszámítani és befizetni, még az alanyi adómentesnek is. Így van ez a személygépkocsi eladásánál is, hiszen ott nem volt áfalevonás a beszerzéskor? A konkrét esetben "duplán" nem volt, mert a cég magánszemélytől vásárolta az autót. Köszönettel.
Kft. ingatlana kisajátításra került, a határozat értelmében kártalanítási összeg és járulékos költségmegtérítés került megállapításra. A kft. az ingatlanértékesítés vonatkozásában a 86. § (1) bekezdésének l) pontja szerinti adókötelessé tételt választotta. Kérdésem jelen esetben, hogy a járulékos költség megtérítéseként kapott összeg is tartalmazza az áfát, vagy az adómentes?
Tisztelt Szakértő! Térítés nélkül adtak át számunkra készletet (oszlopokat). A partner nyilatkozott arról, hogy a készlet beszerzésekor az áfát nem helyezte levonásba, ezért a térítésmentes átadás sem keletkeztet áfafizetési kötelezettséget. Bekönyveltem a készletbe és passzív időbeli elhatárolásba a megállapodás szerinti értéken. Az oszlopok egy részét egy beruházáshoz használtuk fel. A készletből való kivezetés könyvelését szeretném megtudni. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben kérem szakmai véleményét. A társaság egy külföldi (másik EU-tagállambeli) vállalkozás magyarországi fióktelepe. A fióktelep újszerű applikációt fejleszt, bevétele jelenleg állami támogatásból származik. A fióktelep kettő munkavállalót foglalkoztat, az egyik az ügyvezető, a másik egy szoftverfejlesztő. A kutatás-fejlesztés jelentős részét külsős vállalkozók végzik, jellemzően az EU más tagállamaiban, és onnan számláznak a magyar fióktelepnek. Felmerült a kérdés, hogy levonható-e az igénybe vett szolgáltatások és egyéb költségek áfája, ha az elkészült szellemi terméket a külföldi vállalkozásban aktiválják majd, és a fióktelepnek ebből nem lesz bevétele az értékesítés megkezdése után sem. És hogy kell-e alkalmazni a Tao. 3. sz. melléklet A) pontjának 15. pontját? Legyen szíves tájékoztatni a fióktelep áfalevonási szabályairól a fenti tényállás vonatkozásában és általánosságban is. Válaszát előre is köszönöm.
Egy magyarországi kft. alvállalkozókkal végezteti el egy tagországi vállalkozónak a szerződésben vállalt szolgáltatást. Az alvállalkozók a kinti, tagországi vállalkozótól kaptak használatra egy haszongépkocsit. A kocsiban kár keletkezett. Ki fizeti meg a tagországi vállalkozó kárát, a magyar kft. vagy a magyar kft.-vel szerződésben álló alvállalkozók (azok is magyarok)? A gépkocsit a tagországbeli vállalkozó megjavíttatta, áfás számlája van róla. Ha továbbszámlázza valamelyik magyar vállalkozónak, azt áfásan vagy áfamentesen tegye? A magyar generálkivitelező kft., amely szerződéses jogviszonyban áll a kinti tagországi vállalkozóval, levonhatja a kiállított szolgáltatás számlájából? A kártérítést külön kell-e kezelni és a tagországi vállalkozó a kárát számlázza át, de melyik magyar vállalkozónak? A generálkivitelezőnek vagy az alvállalkozónak?
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem fuvarszervező társaság, és Belarusziából Magyarországra fuvaroz terméket, a belföldi adóalany megrendelő megbízásából. Helyesen értelmezem az áfatörvény előírásait, hogy a külföldi útszakaszra jutó fuvardíj áfamentes lesz, viszont a belföldi útszakaszra jutó rész áfaköteles, mert nem termékexportról van szó, hanem termékimportról? Köszönöm.
Ügyfelem 2018. december 28-án vásárolt egy személygépkocsit. A gépkocsi beszerzési számláját árrésadózással állították ki, a számla nem tartalmazott áfát. 2019 februárjában az autót értékesítik egy lízingcégnek, és onnan visszlízinggel (pénzügyi lízing konstrukcióban) ismét a cég üzemeltetésébe kerül vissza. Kérdésem: a cég által a lízingcég felé kiállítandó értékesítési számla tartalmaz-e áfát? Minősíthető-e ez az eset – az autó 2 hónapig volt a birtokában – továbbértékesítési célnak?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték